Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-08-27 / 35. szám
S még egy óhajtásnak legyen szabad kifejezést adnom. Vajha a derék szerző, hétköznapra való templomi imákkal is gazdagítaná imakönyv-irodalmunkat. E tekintetben még kívánatosabb a fentebb említettem változatosság. S az a modor, melyben L. O. vasárnapi és ünnepi imái tartva vannak, biztosítékul szolgái, hogy a mindennapi élet gondjaival s gondolataival foglalkozó köznapi imái talán még jobbak s használhatóbbak lesznek jeles ünnepi imáinál is. Szász Károly. BELFÖLD. A tiszai ág. h. egyházkerület közgyűlése. E nevezetes gyűlés lefolyását, — mely f. hó 16. és 17-kén tartatott Rozsnyón, — ismertetni kívánván, azt hiszem, leghelyesebben járok el, ha időbeli egymásutánban említem fel annak egyes mozzanatait. A hírlapok már meghozták ugyan a maguk jelentéseiket ezen emlékezetes gyűlésről, mindamellett, mivel ama relatiokban részben csakis egyes főkérdések voltak szellőztetve, részben pedig az előadás itt-ott hiányos is volt, szükségesnek látom, a nagyközönség előtt már ismeretes részleteket is — bár csak röviden — közölni. Aug. 10—13-án a hitjelölti vizsgálatok tartattak meg. Nemes Károly és Francz Vilmos kitűnő, Mayer Endre dicséretes, Buzágh István jó, Fábry János és Krámer Lajos elégséges készültséget tanúsítottak, ketten pedig visszautasittattak. Aug. 14-én Faix Mihály topporci s. lelkészszel a felszentelési vizsga tartatott meg. Jelölt a vizsgát sikerrel megállván, aug. 15-kén reggel fölszenteltetett. Ugyancsak aug. 14-kén megtartatott a tanári vizsgálat, melyen Vandrák Gyula iglói tanár, a nagynevű tudóstanárnak fia, a latin nyelv és irodalomból, mint alaposan készült, oklevelet nyert. Aug. 14 kén már sűrűn jelentkeztek a vendégek, mivel igen sok tanár jött az aug. 15-kére összehívott Tisza-kerületi középtanodai tanari értekezletre. A tanári értekezlet aug. 15-én d. e. 9 órakor megnyittatván, elnökül Kramarcsik Károly rozsnyói igazgatótanárt, jegyzőül Zvarinyi Sándor késmárki r. tanárt választotta meg. Megállapittatván a napirend, legelőbb is egy szervezetnek szükségessége hangsúlyoztatott, mire a kerületi középtanodai tanáregylet szervezetének kidolgozásával az eperjesi kollégium tanári kara bízatott meg. Ezután következtek az elvi kérdések. Legelőbb is felvettetett a kérdés, váljon a tananyag beosztásánál tétessék-e külömbség a gymnasiümi alsóbb osztályok, az úgynevezett algymnasium és a felsőbb osztályok, az úgynevezett felgymnasium között ? Hoszszabb vita után, — melyben Bancsó A., az eperjesi kollégiumi gymn. tanári karának megbízottja, Zimann János iglói, Hajcsi Sándor rozsnyói, Grosz Ernő késmárki és Fabry János r.-szom,bati megbízott s mások vettek részt, — kimondatott, hogy "a gymnasium, mint olyan, eszményileg egységesnek tekintetik ugyan, de a gyakorlatban az eddigi megkülömböztetés az alsóbb és felsőbb osztályok között megtartandó, mert annak megtartását kívánják a tantárgyak természete, protestáns viszonyaink, továbbá azon tény, hogy körülbelül 50—6o®/0 "ja a gymn. tanulóknak lép ki a 4 alsóbb osztályból a gyakorlati életbe s más megfelelő intézeteink nincsenek, az algymnasium pedig alapvető, s az ismétlések a felgymnasiumiakra is csak előnyösek lehetnek, mint a további, kifejtésnek alapjai, mig a szigorúan vett egys 'g mellett sok, az alsóbb osztályokban ezekből folyólag nélkülözhetlennek tekintendő tárgy elmaradna, és az állami tanterv s a budapesti ev. főgymnasium véleménye is ezek helyét kétes értékű olvasmányokkal és elbeszélésekkel tudja csak kipótolni stb. stb. Ekkor következett volna a részletes tanterv megbirálása. Azonban ez Hork J. s mások felszólalására elmaradt, mert az egyes intézetek képviselőinek s igy nevezetesen az eperjesinek, erre megbízatásuk nem volt s különben is bajos volna a részletekbe bocsájtkozni ott, hol az egyik fél (Eperjes részéről Bancsó Antal) a szigorú egységet, a másik fél (a többiek mind) a megkiilömböztetést kívánja, s ennélfogva kimondatott, hogy már a boldogult báró Radvánszky Antal egyetemes felügyelő által előkészített egyetemes tanterv érvényre emelkedéseig, az acsai tanterv tartassék meg. Második fontosabb kérdés volt a bizonyítványok kérdése. Erre nézve kötelezőleg ki lőn mondva, hogy azok félévi osztályzattal allittassanak ki. (Két egymás melletti kolumnával az év végén.) A szünidők fontos kérdése ugy lőn megoldva, miszerint az egység megtartása szempontjából kimondatott, hogy húsvétkor s karácsonykor 14 napi szünet adandó s junius 24-ke előtt az iskolai év be nem fejezhető. A vizsgák kérdésénél újra volt némi küzdelem, mig végül kimondatott a zárvizsgák szüksége. A tankönyvek egyöntetűségének szüksége kellően kiemeltetett. A mi végül egy tanárképző intézetnek szükségét s felállítását s a tanárvizsgák megtartásának rendszeresítését illeti, arra nézve kimondta az értekezlet, hogy mivel az egyház nem rendelkezik annyi anyagi erővel, de tanárral sem, amennyi egy ilyen intézetnek felállításához szükséges volna, sőt még egy paedagogarcha felügyelete alatt sem egyesíthetné a budapesti egyetemen készülőket: hagyassák e kérdés az államra s az egyesekre ; a felekezeti tanárképesitésre nézve azonban óhajtja, hogy csak egy központi budapesti vizsgáló bizotüág alakittassék, még pedig olyan egyénekből, a kik ellen, mint elismert szakférfiak ellen még az államnak se lehessen kifogása, a milyenekben, hála istennek, nem szenvedünk hiányt. Ezzel a tanári értekezlet feloszlott. Délután megjöttek a gyűlés tagjai, a kik azután 5 órakor gyámintézeti-H«4jenitiszteletre gyűltek össze a templomban. Itt
