Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-27 / 35. szám

hosszú karének és hosszú prédikáció után buzgóan megimádkozván, kerületi értekezletre gyűltek össze a vendégek a rozsnyói gymn. nagytermében. A gyámintézeti istenitiszteleten Csisko János beszélt? szépen, alaposan, melegen, de kissé talán hosszasan. Beszédét a ker. gyámintézeti közgyűlés kinyomatni s 10 krajcárjával elárusittatni rendelte. A kerületi értekezleten, bár az előhaladt időre való tekintetből a kérdések csak érintettek, mégis kivehető volt mindenben a közvélemény. Aug. 16-kán az esperességek s főtanodák képviselői, a kerületi elnökségnél tisztelegtek, mire azután reggeli 8 órakor Farbaky József kerületi tőjegyző buzgó, megható imája után megkezdődött a kerületi gyűlés. Péchy Tamás kerületi felügyelő egy rövid, velős, általános tetszést aratott beszéddel nyitotta meg a tanácskozást. Beszédében mindenekelőtt fajdalommal emlékezett meg báró Radvánszkyról. A pánszlávizmus vádjáról szólván, kijelenti, hogy e vád méltatlanul éri egyházunkat, mint olyat, de tart tőle, hogy e vád miatt az országos törvényhozás talán szigorúbban íogja megítélni egyházunkat a középtanodai oktatás szabályozásánál. Ezután buzdítja a híveket a tanodak felkarolására s felhívja a gyűlés tagjait, hogy körükben odahassanak, hogy jóravaló egyének választassanak tanárokul, s hogy az iskolákban a törvényes rend megtartassák, s itt ismét áttér az egyházkerületi rendezetre, kiemeli egy ilyennek szükségességét és fontosságát, mert, úgymond, az amabilis rendetlenségnek elkerülése szempontjából szigorú s kimerítő törvényeket kell hozni, »már pedig nehéz az életben kifejlett szabadságokat §§-ba szedni a nélkül, hogy a szabadság szenvedne.4

Végül a folyó ügyekre hívja fel a figyelmet. Erre Czékus István superintendens ur olvasta fel kimerítő, hű sáfárkodasát világos színekkel ecsetelő jelentését. Jelentése megemlékezik a fajdalom hangján Radvánszkyról, Eperjes bajáról a panszlávokkal, felemlíti az általa megtartott canonica visitatió legfőbb eredményeit. Kiváló elismeréssel szólott a főpásztor a tiszolci egyházról, hol mindent a legszebb rendben talált és fajdalommal a fűrészi egyház elhanyagolt állapotaról. Megemlékezett a nem csekély számú adományokról. Felhívta a közgyűlés figyelmét a Rozsnyón felállítandó ker. árvaházra, felsőbb leánynevelő tanintézetre. Részletesen szólott az egyházakra és iskolákra tett alapítványokról stb. stb. A közgyűlés a jelentést egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe vétette fel, b. Radvánszky A. elhunyta felett pedig külön jegyzőkönyvi pontban adott kifejezést fájdalmának. A superintendensi jelentésben foglalt indítványok elfogadtattak. A super. jelentés felolvasása után Dr. Markó Sándor ker. világi jegyző* mutatta be magát, az időközben elhunyt Jankó Miklós helyére pedig Márton János választatott egyhangúlag ker. vil. jegyzőnek, a ki szintén bemutatta magát. A két jegyző talpraesett beszédeit éljenzéssel fogadta a közgyűlés, Jankó M. emléke pedig a jegyzőkönyvben örökittetett meg. A superintendens ur jelentette, hogy mily leereszkedő kegygyei fogadta O felsége a ker tisztelgő követséget Miskolcon az őszi hadgyakorlatok alkalmával 188i-ben; továbbá, hogy mely miniszteri rendeletek köröztettek, s hogy mi történt időközben a híres 53. §. ügyében; végül hogy egyházunkra nézve sérelmes eljárást tapasztalt az egri érseki szék részéről, mely egy vegyes házasság megkötésénél szükségessé vált felmentést a rokonsági tilos fokon csak azon feltétel alatt akart megadni, ha a r. kath. vőlegény reverzálist ád. A superintendens ez ügynek az egyetemes gyűlésen való előterjesztésével bízatott meg. Ekkor következett a pánszlávizmus ügye. Erről e lap aug. 20-ki 34-ik száma bővebben szólott. Azonban meg kell jegyeznem, hogy Hörk J. az ellen tiltakozott, hogy az eperjesi főtanodában pánszláv űzelmelc volnának s kellően kifejtette, hogy ott odajött idegenek által kísérlet tétetett pánszláv kör alakítására, de e kísérlet gyökerében elfojtatott, továbbá, hogy Hörk azon indítványa, melynél fogva az intézetek feljogositandók lettek volna az idegenektől hazafias nyilatkozatot kívánni, iskolai belügynek nyilváníttatott, a sáros-zempléni esperességi gyűlésen tett és ide terjesztett indítványa pedig a Zelenka Pál főjegyző indítványába foglaltatott, melynél fogva a pánszlávizmus kanonikus bűnnek dekretáltatott. Kramarcsik Károlynak a ker. gyűlés által elfogadott indítványa a következő : 1. A pánszláv üzelmek ellen a polgári hatóság segélye is igénybe vétetik ; 2. a magyar nyelv kötelező s megtanulására esküvel kényszeríttetik minden hivatalnok, s minden iskola fősúlyt kénytelen reá fektetni; 3. (Zelenka P. módosításával) a kik ellen a pánszláv üzelmekben való részvétel bebizonyul, hivatalt nem nyerhetnek, ha tanulók elküldetnek, ha hivatalnokok, elmozdíthatók (gyermekeik sem nyernek semminemű segélyt); 4. az iskolai tankönyvek szigorúan ellenőriztetnek. Az ev. egyház jóhirnevét az ev. panszlávok agitátiói, mivel azok az autonómiával takaróztak, nem csekély mértékben támadtak meg s azért szükséges volt ezen szigorú rendszabály, mert ezzel az egyház megszerezte magának a módot, melynek alkalmazásával önmaga is kiirthatja a kebelében dúló ragalyt. A pánszlávizmus kérdésének letárgyalása után a kerületi egyházrendezet ügye került szőnyegre. Erre nézve határozatilag kimondatott, hogy a nagybizottság munkálata magyar nyelven kinyomatván, az esperességekhez fog leküldetni tárgyalás végett. Az esperességek észrevételeiket a jövő évi julius 15-kéig kötelesek felterjeszteni. Az esperességek észrevételeinek az esperességek elnökeivel kibővített nagybízottság által való összeegyeztetése után a rendezet a jövő évi ker. gyűlés elé lesz beterjesztve letárgyalás és végleges elfogadás végett. Az egyetemes theologiai akadémia megnyitása al-70