Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

az ő, szám szerint csekély képviseletük a megye hatóságainal, kisebb fejlettségi fokuknak természetes folyománya ; két magyar lelkésznek a brassói megyei con sistoriumból ujabban kimaradása végül személyi egyenetlenségeknek következése, melyeknek elvi horderő nem tulajdonitható. IRODALOM. A j, Protestáns Pap® juliusi száma megjelent. Hely szűke miatt ritkán szoktuk a prot. folyóiratokegyes füzeteinek megjelenését lapunkban tudomásul venni s ha most az emiitett derék folyóirat legutóbbi füzetére nézve mégis kivételt teszünk, ennek oka az, mert van abban különösen egy cikk, mely a figyelmet teljes mértékben megérdemli. Az egyik szerkesztő, Kálmán Dezső ugyanis, a prot. népirodalomról értekezik s erre vonatkozólag sok talpraesett észrevétellel és javaslattal áll elő. Hogy az ujabb népirodalmi termékek, kevés kivétellel, sem alakra, sem nyelvre, sem tartalomra nézve nem felelnek meg a célnak, abban tökéletesen igaza van. Hogy különösen az angol bibliaterjesztő társulat kiadványait, — melyek tele vannak misterek-kel, masterok-kal, dollárok-kai, farmok-kai s más efféle csodadolgokkal, — a magyar köznép nem képes megemészteni, — ezt se tagadja, azt hisszük, senki sem, aki népünket valamennyire is ismeri. De épen mert mindezek és még sok más, ami az emiitett cikkben van, csalhatatlan igazságok: igen helyén való volt azokat elmondani. Ami pedig Kálmán Dezsőnek azon pozitív javaslatát illeti, hogy egy prot. szellemben szerkesztendő néplapot kellene megindítani, mely a magyar ember természetével ellenkező pietismussal szakítva, főképen az egyházi közügyek népszerű ismertetésével foglalkoznék, — ezen javaslat szerintünk oly nagy horderejű, hogy arra a hivatottak figyelmét szükségesnek látjuk egyenesen fölhívni. A folyóirat jelen füzetének többi közleményei nagyobbára a gyakorlati lelkészet körébe vágnak s mint ilyenek a legközvetlenebbül érdekelhetik papjainkat. Emlékbeszéd Révész Imre levelező tag felett. Ballagi Mór r. tagtól. Olvastatott a M. T. Akadémia 1882. apr. 24-én tartott összes ülésében. Kiadja a M. T. Akadémia. 8-rét, 30 lap. Ára 20 kr. A haszonhajtó szőlőmívelés leglényegesebb fogásai. Irta Galgóczy Koroly. Ára 15 kr. — Galgóczy nemcsak mint elméleti, hanem mint gyakorlati nemzetgazda is a kiválóbb magyar nemzetgazdak közé tartozik. Jelen munkácska, mely a szerző gyakorlati ismereteinek gazdag tárházából került ki, megérdemli, hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Mint általában a gazdálkodás minden ágában, ugy különösen a szőlőmívelés terén a gazdalkodó közönség csökönyösen ragaszkodik a régi rosz szokásokhoz, ennélfogva ugyancsak szüksége van a kapacitációra, hogy lassankint megbarátkozzék az ujabb, okszerűbb gazdálkodás elveivel. Hogy minőnek kell lenni az okszerű szőlőmívelésnek, ezt fejtegeti Galgóczy népszerű nyelven és meggyőzőleg az előttünk fekvő, 18 lapra terjedő értekezésében, mely a Dr. Székely Ferenc, Dr. Staub Móric és Bakos János által szerkesztett s

Magyar Könyvtárnak® egyik füzetét képezi. Ezen jóravaló vallalatot ajánljuk t. olvasóink pártolásába. A lelkész és tanitó urak a közművelődés ügyének valóban nagy szolgálatot tesznek, ha azt a nép között terjesztik. Havonkint egy-két füzet jelenik meg egy-egy ívnyi terjedelemben. Minden füzet külön is megrendelhető Aignernál, Budapesten. Az 8

Unitárius kis könyvtár® i-ső füzete, melynek tartalmát már ismerik olvasóink, most 2-dik kiadásban jelent meg. Ára 5 kr. A bács-szerémi ág. h. esperesség f. évi jun. 6. és 7-én Újvidéken tartott közgyűlésének jegyzőkönyve megjelent. E gyűlésről Bierbrunner Gusztáv munkatársunk és esperességí jegyző tollából lapunk f. évi 26-dik számában részletes tudósítást közöltünk. Tudomásul néhány előfizetőmnek. Hogy a felszólításoktól mentve legyek, az illetők megnyugtatása végett tisztelettel tudatom, hogy »Óramutatóm® f. évi szeptember 20-án fog megjelenni, a mikor a példányok szétküldetnek. Sárospatak, 1882. julius 22. Ivánka Sámuel. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató tanácsa fölkérte Filó Lajost és Ballagi Mórt, mint a Gusztáv-Adolf-egylet szeptember havában tartandó jubileumán a dunamelléki ref. superintendentia küldötteit, hogy azon alkalommal az erdélyi egyházkerület „rokonszenves érzelmeit is tolmácsolják s fejezzék ki jókivanatait e nemes célú egylet működésére, hogy minél szélesebb kői ben terjeszthesse az a keresztyéni szeretet munkái altal, az igaz vallásosságot és ez által az emberiség jólétét, boldogságát.® Ez alkalomból megjegyezzük, hogy illetékes körökben fölmerült a kérdés, váljon nem lenne-e célszerű a zsinat óta egységes egésszé vált magyarországi helv. hitvallású egyháznak, mint ilyennek, egyetemes képviseltet ésér öl gondoskodni az emiitett örömünnepélyen, s ha igen, nem lenne-e helyes olyan képviselőket küldeni ki, mint például Filó is, akikkel irányuknál és elveiknél fogva a német prot. körök rokonszenveznek ? * Az erdélyi unitárius egyházkerület gyűlése f. hó 19-kén tartatott meg Bágyon. A gyűlés, — melyet Gál Lajos kövendi pap egyházi beszédével isteni tisztelet előzött meg, — a többi közt elhatározta, hogy a f. hó 30-kán tartandó Kriza-ünnepélyre képviselőt küld Torockói Zsakó személyében, aki egyszersmind az egyházkerület nevében és megbízásából koszorút fog tenni a b. e. püspök születési házán levő emléktáblára. * Tanitóegyleti gyűlések. Az alsóborsodi ref. tanitóegylet f. évi rendes közgyűlését aug. 16-kán Miskolcon, Filep Tózsef tantermében fogja megtartani.