Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

Előtte való nap délután 4 órakor bizottmányi ülés lesz. — A kecskeméti ref. egyházmegyei tanítótestület közgyűlése aug. 23-kán Cegléden fog megtartatni. * A brassói ág. h. egyházmegye, mint levelezőnk irja, e hó elején Brassóban gyűlést tartott, mely különösen az anyakönyvezésre vonatkozólag több fontos határozatot hozott. Elhatározta a többi közt, hogy a házasságban élt, de válóperben lévő felek gyermekei a törvényes elválasztás után is, tiz hónapig bezárólag, az anyakönyvbe törvényes szülötteknek Írandók be, mig ellenben tizenegy hónap lefolyása után, ha végitéletileg a felek elválasztattak, gyermekeik az anyakönyvbe házasságon kívülieknek Írassanak be. * Káplán kerestetik. Egy, a tolna-baranya-somogyi egyházmegyében fekvő ág. hitv. németajkú egyházba káplánra volna szükség. Helyét azonnal elfoglalhatja. Fizetése 200 frt és teljes ellátás. Akik ezen állomást elnyerni óhajtjak, bizonyítványaikkal jelentkezzenek a nevezett egyházmegye esperesénél Gyönkon. * A kisújszállási ref. egyház és város kormányzó testülete, azon alkalomból, hogy a tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület í. évi közgyűlését Kisújszálláson tartotta, az emiitett egyesület által kitűzött két palyakérdéshez még egy harmadikat is tűzött ki 100 frt jutalommal. E pályakérdés igy hangzik : „Fejtessék ki a magyar nyelv és irodalom elméleti és gyakorlati tanításának az egészgymnasiumi tanfolyamon keresztül, főleg pedig a felsőbb osztályokban követendő legsikeresebb és célravezetőbb módja.4

A netalan beérkezendő pályamunkák megbirálásáról a tiszántúli tanáregyesület fog gondoskodni. * „A katholikus papság ellen soha sem támasztották azt a vádat, hogy pánszláv; a lutheránus papságról e vád altalános4

, — így kezdődik a „Katholikus Család4 című, Budapesten megjelenő néplap legközelebbi szamában egy vezércikk, melynek tárgyát Szeberényi körlevele képezi. Aki olvasta valaha Grünwald „Felvidékét4 vagy aki figyelemmel kisérte és kiséri a napi sajtó felszólalásait a pánszlávizmus tárgyaban : az vagy nem mer ilyet állítani, vagy ha mégis mer, ez nem annyira bátorságáról, mint inkább hazafiatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A protestáns egyháznak, mint ilyennek, hazafiasságát ép azért nincs joga senkinek kétségbevonni, mert nemcsak hogy nem takargatja a kebelében mutatkozó államellenes irányzatokat, hanem ellenkezőleg félretévén minden titkolódzást, amaz irányzatok megsemmisítésére a legerélyesebb rendszabalyokat lépteti életbe. Hogy a protestánsoknak a pánszlávizmus ellen megindított eme mozgalma, épen mert nem csinálnak belőle titkot, port ver fel, s hogy ennélfogva ez idő szerint a közvéleményt első sorban a protestánsok körében felburjánzott pánszlávizmus foglalkoztatja: ez még nem azt jelenti, hogy tehát kizárólag mi köztünk van az a métely elterjedve. Most ránk jár a rúd, mert mi akartuk igy. De majd rákerül a sor a katholikus panszlávokra is, bármennyire el akarná is a világgal hitetni a „Kath. Család4

, hogy köztük panszlávok nincsenek. Akkor aztán az a 268 pánszláv plébános és az a 730 pánszláv r. kath. tanitó, akikre Grünwald ujjal rámutat, hiába bújik majd a „Kath. Család4

ölelő karjai közé : bizonyára maga a hazafias főpapság fogja őket onnan elűzni s jelenlegi pártfogójokkal együtt - ha ugyan akkor még ez életben lesz, amit nem hiszünk — úti laput köt a talpukra. * Sárospatakról írják lapunknak, hogy az ottani ref. egyház a tűzoltó-egylet javára a folyó évre 15 frtot szavazott meg s jövőre ís, valahányszor pénztári allása engedi, az egyletet megfelelő anyagi támogatásban fogja részesíteni. Az egyház e tényének, — amely kedvezőtlen anyagi viszonyait tekintve, mindenesetre elismerést érdemel, — legközelebbi indoka tudvalevőleg abban keresendő, hogy a Sárospatakon fennállott vadászati bérletszövetség oly feltétel alatt ajándékozott az egyháznak toronyóra-alapjahoz csatolás végett 403 frt 33 krt, miszerint „nyújtson segédkezet a nemes egyház, amennyire lehet, arra, hogy a toronyban a helybeli önkénytes tűzoltó-egylet egy tűzőrségi szobát rendezhessen be.« Az óra legközelebb történt felállítása alkalmával azonban a két érdekelt testület e célra kinevezett küldöttségei azon meggyőződésre jutván, hogy a célbavett őrszoba berendezése jelenleg megbirhatlan költségeket vonna maga után, arról egyelőre lemondott. Addig is, mig e terv megvalósítható lesz, az egyház a mar jelzett módon igyekszik az ajándékozó társaság célját is megközeliteni, s egyúttal a városra nézve annyira fontos és életrevaló tűzoltó-egyletet is támogatni. * A szarvasi főgymnasiumban ezentúl a zsidó tanulók kétszeres tandijat fognak fizetni. Az erre vonatkozó határozat igy hangzik: „A főgymnasium igazgatósága szükségét látta fennforogni a felettébb való népesség az által leendő korlátozásának, miszerint az izraelita felekezetnek, mint a mely a főgymnasium és mellékintézetei megalapításához és fenntartásához semmi alapitványnyal, mint felekezet nem járult, illetve rendszeres évi adózással sem járul, legalább oly fiait, kiket szellemi és anyagi tehetséghiány különben is más pályára utalna, kétszeres tandij fizetési kötelezettséggel tartsuk távol, egyúttal hivatottabb ifjak javára az eddig jogosulatlan felekezetnek ugyancsak a kétszeres dijban adjunk jogcímet, melynél fogva a főgymnasium szellemi jótékonyságát ezentúl több jogosultsági érzettel lehessen élvezniÖk.« Ami e határozat lényegét illeti, az ellen nincs semmi kifogásunk. Indokolását azonban nem tartjuk elég korrektnek, amenynyiben abból az indokolásból egy kis roszakarattal némelyek könnyen azt a következtetést vonhatjak le, ami pedig a szarvasi főgymnasium elöljáróságának bizonyára eszeágában se volt, hogy t. i. egyenesen a zsidók iránti ellenszenvének akart kifejezést adni. A zsidók egyszerűen azon oknál fogva fizethetnek szerintünk kétszeres tandijat ott, ahol a tanulók száma a kelleténél több, mert ők nemcsak hogy a prot. és más felekezetek iskoláinak fenntartásához nem já-