Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-15 / 3. szám
ép oly érvényes, mint az 1859. sept. i-én kelt pátens értelmében az 1791 : 26. és i843 /4 : t. c., valamint az általanos polgári törvénykönyv (az ujabbi változtatások nélkül) mégis előfordulnak az egyházi és lelkészhivatali gyakorlatban oly kérdések, mel) ekre a valaszt a fenti törvényekben hiaba keressük; a mint egyatalában a modern élet igen sok oly viszonyt teremtett és még folyvást teremt, a melyekre előbbi évtizedek és évszázadok határozmanyai többé nem alkalmazhatók. Igy Ausztria a maga allami alaptörvényeiben és az általanos polgári törvénykönyvhöz csatolt ujabbi toldalékaiban, Magyarország pedig az 1868 : 53. t. cikkben határozott szabványokat állapított meg a vallásszabadsagra, az egyik felekezettől a másikhoz való áttérésre, a vegyes hazasságok kötése- és az azokból származandó gyermekek vallásos nevelésére, a vasar- és ünnepnapok megszentelésére, valamint felekezeti községek alapitasara vagy leanyositására nézve. Egy ilyen új vallásügyi törvénynek hozatala a haromegykiralysagra nézve nemcsak szükséges lenne, hanem egyúttal a csaladok békéjét s a felekezetek egyetértését tetemesen előmozdi ana. Kívánatos, s mi azt bizalmasan el is varjuk, hogy az országos kormány és országgyűlés ezen törvénynek megalkotásánál azon humánus, jóakaró tendentiatól fog vezéreltetni, miszerint a kath. és görög egyház történetileg kifejlődött allasa iránti minden lehető tekintet mellett szamunkra, a protestánsok számára is elviselhető és igazságos modus vivendi állapittassék meg ; hogy a haromegykiralyság a modern felekezetközi törvényhozás magaslatáig legalabb megközelitőleg felemeltessék, s egyszersmind az ország elől azon árnyék elűzessék, a mely eddig az egyes felekezetek egyetértő együttlétét elhomalyosita, és a horvát nemzetnek jó hírnevén a bel- és külföld előtt csorbát ejtett. A gyakorlat úgy is sokat — ha nem mindent is — a mi szemben a régi törvényszerű allasponttal a protestánsoknak adott engedményként tűnhetnék fel, tette azt, hogy Austria-Magyarorszag ujabbi vallasügyi törvényeivel, hitfelekezeti szabvanyaival és szokasaival szemben Horvát- és Szlavonország sem maradhat meg régi, tarthatatlan álláspontján, és hogy ügy a törvény iránti tisztelet, valamint az orszagnak és törvényeinek méltósaga változást igényel. Magas királyi országos kormány ! Bizalomteljesen és nyíltan fejeztük ki a fentebbiekben a mi óhajainkat, serelmeinket, javaslatainkat és kérvényeinket! Mi most mar mindezeket a magas kormány kegyes és jóakaró figyelmébe egész tisztelettel és buzgalommal azon édes reményben ajánljuk, hogy a mint minket eddig is csak O Felségének a mi apostoli királyunknak, s egyházunk legfőbb védnökének nagylelkű császári szava, a horvát nemzetnek jogérzete és humánus hatósagainak szabadelvű gyakorlata védett meg és vitt előbbre : a protestáns egyház, mint törvényesen rendezett szervezet ezután annal kedvezőbben fog fejlődni, híveinek aldására, a horvát nép dicsőségére és a háromegykirályság javára ! Ha a magas országos kormány Ó Felsége, legkegyelmesebb császárunk és királyunk nagylelkű szándékaihoz képest, nekünk horvat-szlavon evang. keresztyéneknek a megfelelő egyházi szervezetet megadandja, és szamunkra egy jogos, törvényes és méltó existentiát teremtend : akkor a magas kormány a háromegykirályság történetébe és az evang. egyház évkönyveibe egy elhervadhatlan lapot füzend ; a protestánsoknak ezrei pedig, kik — atyáik példaja nyomán — a haromegy királyságot édes hazájokként szeretik, vagy itten második otthonukat megtaláltak és még megtalálandják, valamint monarchiank és a külföldnek protestánsai ezért mindenkor hálásan aldani fogják a lovagias horvát nemzetet, annak bölcs és igazságos kormányát és nagylelkű országos képviseletét! Zágráb, az 1880. évi aug. 30-án tartott presbyterialis gyűlésből legalázatosabb szolgái: A zágrábi ev. egyházközség presbyteriuma nevében : Dianiska András lelkész, Schlippenbach Ernő gróf, tiszteletbeli elnök, Hühn Gyula, Djuris Márton cs. kir. számtanácsos, elnök, Mundei Karoly, gázigazgató, presbyter, Dulnig Marton kir. lőbányabiztos, Senftleben H. könyvkereskedő, presbyter, Weller Gusztáv, házbirtokos, presbyter. A torzsai papválasztás. Őszintén bevallva, e becses lapokban »Torzsai papvalasztas® cim alatt megjelent cikkre aligha válaszoltam volna, hogyha a tisztelt szerkesztőség engem erre a szerkesztői megjegyzés altal közvetve föl nem hí, s ha nem tamad bennem azon aggodalom, hogy a tény állás elferdítése által a t. olvasó közönség vezettetik félre. Nem feleltem volna pedig azért, mert 11 évi esperesi hivataloskodásom óta mindig az egyenes úton jártam, s álarcba burkolt névtelenekkel komoly ügyekben szóba ereszkedni, nem igen volt és van hajlandóságom. De nyilvános gyanúsításra nyilvános felelet szükséges, mit itt azon sajnos megjegyzéssel bocsátok közre, hogy a megtamadó bizony nem jó szolgálatot tett cliensének, a mennyiben nekem most már a nagy közönség előtt leplezetlenül kell hivatalos eljárásomról beszámolni, s a torzsai papválasztást a következőkben ecsetelni. A torzsai megürült lelkészi állomás betöltésénél kettős cél lebegett szemem előtt, először, hogy a boldogult, érdemekben teljes Tessényi Janosnak méltó utódja legyen, s aztán, hogy e jól rendezett egyházban a felzavart nyugalmat helyre allitsam. Tessényi vagy négy héttel bekövetkezett halála előtt engem meglátogatván, értésemre adta, hogy háta mögött oly dolgok történnek, mely szeretett egyházára nézve veszélyesek, (Meine Pfarrkinderwerden schon bei meinen Lebzeiten auf schnöde Art irregeführt). Látván, hogy a tiszteletteljes aggastyán nemes szivének ez mekkora fájdalmat okoz, aggodalom tölté el keblemet. Csakugyan nemsokára bekövetkezett halala után pár napra mar levelet kaptam a 6*
