Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-02 / 27. szám

E házasságból született gyermekek közül életben vannak: Tekintetes Hajnal ls'ván orvostudor úr ne­jével Farkas Anna úrhölgygyei, Anna, Béla, Róza és lózsef gyermekeikkel. Nagyságos Hajnal Antal miniszteri főmérnök, nejével Reiter Ilona úrhölgygyei és Ilona leány­kájukkal, Eszter férjével Kovács Lászlóval, László, Eszter, Ágnes, Lotti, Erzsébet és Géza gyerme­keikkel. Tekintetes Hajnal Albert orvostudor nejével P'arkas Gizella úrhölgygyei, Erzsébet, Albert, Margit, Gizella gyermekeikkel. Tiszteletes Hajnal Elek a karcagi rendes lelkész úr egyetlen gyermekével Elekkel. Hozzá közelebb álló rokonai: egyetlen test­vére özv. Zsadony Istvánné Hajnal Rebeka gyer­mekeivel. Nejéről való rokonai: Sipos Sándor, Sipos Antal, Sipos luliánna, özv. Mészáros Ká­rolyné, Sipos. Klára és özv. Sipos Józsefné. Hog y az idvezült nt. férfiúnak házassági szövetsége mennyire volt megáldva a kegyes egektől, mint találta fel szeretett élettársában szive s lelke felét, örömei s fájdalmai osztályré­szesét • e tekintetben szolgáljon bizonyságul az idvezült férfiúnak sokszor és sokak előtt meguji tott ime e vallástétele; „Ha még egyszer s újra születnék, sem fényesebb pályát sem boldogabb családi életet nem kívánnék, mint a melyet át­élni a kegyes egek megengedtek, lís hogy Végezetre, az idvezült, mint családapa mily gonddal nevelte gyermekeit, mennyire nem kiméit semmi áldozatot, hogy azokat kellőleg kiképzett szakférfiakká s hasznos és munkás polgárokká nevelje; szolgáljon ennek bizonyságául azon tisztes s tekintélyes állás, melyet egytől egyig a társada­lomban elfoglaltak, közméltánylást s elismerést kiérdemlőleg betöltöttek. Ah Ide fájdalommal látjuk, hogy az Úr még az ő szolgáinak sem adott változhatlan erősséget, az idő romboló hatalma összetöri, megsemmisíti ' o a legerősebb testalkotmányt s a kérlelhetetlen halál fagyos kezei összetépik a legédesebb, leg­boldogitóbb viszonyok láncait is ! Im ez idvezült nagytiszteletü férfiú is hosz­szasabb gyengélkedése után, mindvégig az ön­feláldozó női hűség, gyöngéd szeretet, és a gyer­meki kegyelet karjaival ápoltatva befejezte földi pályáját munkás s közhasznú életének 8i-ik, hi­vataloskodásának 52-ik, boldog házasságának 47-ik év fordulati napján, épen azon napon, mely ez évek folyama alatt mindeddig örömünnep volt ez ároni család körében, most pedig az örök mindenható bölcs tetszéséből gyásznak és siralom­nak napjává változott. Lee yen az ő neve és emlékezete mint igazi emberé áldott közöttünk mindenha! legyen meg­hallgatva az egek urától szive mélyéből áradozott buzgó könyörgése, melylyel naponkint áldást kért keble szerelmeseire, közel s távoli rokonaira, e szent gyülekezetre s e város minden lakosaira, hivatal­társaira s barátaira, az egyes egyházakra s az egyetemes anyaszentegyházra !! ! Idvezült nagy férfiú. Te már ama nemes harcot megharcoltad, futásodat elvégezted, s hite­det megtartottad nyerd ! óh nyerd meg a pásztorok pásztorától hűséges szolgálatod jutalmát, az igazság hervadhatatlan koronáját!!! Tatár János, szeghalmi ref. lelkész. ISKOLAÜGY. Titkári jelentés a budapesti ev. ref. theologiai ifjúság önképzőkörének 1881 82. évi műkö­déséről. Az 'önképzés magasztos eszméje az idén is feigyujtá a lelkesedés tüzét ifjúságiinkban, nagy célja éleszté az égő vágyat az eszme megközelítésére. Megalakítottuk tehát mi is önképzőkörünket kedv­vel, lelkesedéssel. Nyitva állt mindenki előtt a tér, hol tanulmányozásainak eredményét bemutathatta, hol ta­níthatta társait s a művére kapott bírálatban tanulhatott társaitól; hol példájával ő ís tettre buzdithatá a lelkese­dést, hol az ő lelkesedése is kitartásra ösztönöztetett a méltánylásban. Célunk volt a munkásságnak minél szélesebb kör­ben való felkeltése az ifjúság között, mert tapasztalás bizonyítja, hogy a kezdet nehézsége igen sokat visszatart egész életére az önálló munkásságtól. E bajon önképző­körünk azáltal óhajtott segíteni, hogy felölelte működése körébe az irodalom mindegyik ágát, melyben csak ko­moly szellem nyilvánulhat. Amire annál nagyobb szük­ség volt, mert mig egyrészt korunk követelménye, hogy az egyoldalú, tehát csak szakképzettséggel nem elég­szik s nem is elégedhetik meg, másrészt önképzőkörünk ujabb tagjai, az iskolai szaktanulmanyoknak még hiányá­val, egészen ki volnának zárva egy csak szak-, tehát nálunk theologiai munkák Írásával foglalkozó kör mű­ködéséből. Ily lelkesedéssel s reformtervekkel eltelve nem hiú­ság, hanem meggyőződésből — tartottuk meg alakuló gyűlésünket mult év sept. 17-én. A kör elnökéül nt. Szőts P'arkas igazgató-tanár urat volt szerecsénk ismét megnyerni. Ki folytonos buzdításával igyekezett körünk munkásságának élesztése-és fenntartására. A kör többi hivatalnokait a követke­zőleg valasztotta meg ; alelnöknek : Dézsy Mihály seniórt, titkarnak: Kiss Kálmánt IV. th., főjegyzőnek; I'ördős

Next

/
Thumbnails
Contents