Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-18 / 25. szám

767 eredetére vall s arról tanúskodik, ott valódi mély fájdalommal telt a szív, ha a nagy halott kopor­sójára tekint, — és ismét a Jceyydettel párosult tisztelet dagasztja a keblet, ha az elhunyt — tet­tekben oly gazdag életére tekint vissza. A bánat és kegyelet e váltakozó érzete tölti be szíveinket. Ha valamikor és valamely eseti e alkalmazhatók valának Zakariás próféta eme sza­vai . jajgass ciprus, mert ledőlt a eédrusfa, mert a díszesek elpusztultak'1 , — ugy minden bizonnyal jelenleg és e szomorú eset az, a melynél e sza­vak mély jelentőségét érezzük s jelentőségök alatt úgyszólván összeroskadunk. Érzi a család, érzi a közügy, érzi a magyarhoni ev. egyház, mert iga­zán mondhatjuk, hogy B. Radvánszky Antalban Ledőlt a eédrusfa. 1. Jjedőlt a család cédrusfája. Jajgass te család, ledőlt cédrusfád,— mert ledőlt családod büsz­kesége. Az ember a család révén lépi át e mulandó élet küszöbét. A család kebelén nő, fejlik, mive­lődik s midőn abból kilép, ismét csak családot alkot, hogy abban és annak éljen, azért küzdjön és munkálkodjék. Ez az ember rendeltetése, mert a családban és a család száméira teremté Isten az embert. S mi a családi élet Istentől szánt rendel­tetése ? . . Hogy az szentély, — a boldogság szen­télye legyen. De a boldogság e szentélyévé a csa­ládfőnek kell azt tennie, — úgyszólván e boldog­ságot megteremtenie. S mi által eszközli vagy esz­közölheti azt?, Istentől a szívbe oltott két vemes érzés követése által. Az egyik a minden áldozatra kész szeretet, — a másik pedig a tiszta hűség, A szeretet tanitja az embert a család boldogságáért munkálkodni, a hűség a család boldogságát tar-O ö Í5 tóssá tenni s annak becsületét megőrizni. Ki ezt a családban létesiti, — az a család büszkesége. De a nemesen érező családfő a családi kö­rön kivül is, midőn küzd, izzad, fárad, hat, alkot és gyarapít, — működésének minden ténye ismét a családra hat vissza, azt emelni, annak becsüle­tet, hírnevet szerezni törekszik. Ki ezt elejétől végig, munkálkodás a kezdetétőlannak befejeztéig szakadatlanul, a legönzetlenebb lélekkel és boldo­gulva boldogító módokon eszközli, — az a csa­lád igazi büszkesége. . . . 7C8 A család ily büszkeségével birt az elhunytban a gyászoló család. Egy oly régi család kebelén nevelkedett s neveltetett melynek talapzata a val­lásos érzelem, a tiszta szeretet és az egyszerű, de romlatlan erkölcs vala. Csakis az ily légkör­ből emelkedhetnek ki az igazi erkölcsi nagyséigok. Ily légkörben lett az elhunyt is igazi erkölcsi nagysággá. Midőn már mint e megye híres fia ő is családot alapított, e vallásos érzelmet, a tiszta szeretetet és az egyszerű romlatlan erköl­csöt tette szintén, mint családja örökségét, csa­ládi élte talapzatává. Midőn Pál apostol (Kai. 3. 14.) mondja: „öl­tözzétek fel mindenekfelett a szeretetet, mely a tökély köteléke", — ugy a tökély e kötelékével fűzé ő egybe s maga köré családja tagjait. Családjában és családjának, gyermekeiben és gyermekeiért élt. Atyai szíve, mely itt nyesett, ott nemesített, itt helyes irányt mutatott, amott pedig lel­kesíteni tudott: a szeretet magasztosságának tiszta 0 o tükre vala. Ez tette öt a család büszkeségévé. O szeretett, — s ezért szerettetett is. A szabad szárnyaira atyai áldással elbocsá­tott leány, férje s kedves gyermekeivel a szerető apa körébe siet vissza, hogy együttesen, odaadó szeretetökkel napjait megédesítsék, még jobban szeretni tanuljanak. A másutt hivatásának élő fiu a legmélyebb fiúi kegyelettel s imádatig fokozott szeretettel csüggött mindenkoron igazán nagy szülőjén; az élettámaszától megfosztott szerető nővér születési és ősei fészkébe tér vissza, hogy fivérét szeretettel védje, gondozza, ápolja, mert mindenki érezte, hogy az, a kit igy szeretnek, a legodaadóbb szeretetet megérdemli, — mert ő a család büszkesége. És ha végig tekintünk több, mint félszáza-OO ; dos működésének hosszú láncolatán, mely a csa­lád körén kivül nemes tettekben oly gazdag vala, ott is csak azt látjuk, hogy a közügy terén való munkálkodása között sem feledkezett meg — mint ezt oly sokaknál tapasztaljuk — családjáról, de minden tette családja emelése-, jó hírnevének meg­szilárdítása-, az általános becsülés és a nemes munka által kiérdemelt tisztelet elnyerésére irá­nyult s ez által annak, már úgy is történeti nagy­ságát még nagyobbá tette. Ily értelemben is csa­ládjának, a nagy Radvánszky családnak igazi büsz­kesége vala. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP.

Next

/
Thumbnails
Contents