Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-11 / 24. szám

papi vizsgák s lelkészválasztások szervezése olyan leend, hogy az egyes kerületek intézkedései nem fognak a más kerületek által paralizáltatni. Úgy valóban örvendhetünk a zsinatnak, méltán remélhetjük, hogy egyházunk egy boldogabb kor elé megy. Sok fontos ügynek a tárgyalását mellőzte ugyan a zsinat, s azok elintézését a konventre s kerületekre hagyta, de ez nem baj, mert hiszen következendenek maid ujabb zsinati ülések, s ezek pótolhatják az első hiányát. Az államkormánynyal s a más vallásfelekezetekkel szemben egyházunk sérelmei mindekkorig meg vannak ; éppen ezért f. év február elején a 9 protestáns e. kerület elnökei közös értekezletet tartottak, s mind az illetéktelen keresztelés, mind a protestánsok birtokaitól kath. lelkészek részére követelt egyházi adó, mind a középiskolai törvényjavaslat ügyében, részint a minisztériumhoz, részint a képviselőház közoktatási bizottságához fel- s átiratok intéztettek; a sérelmek azonban ennek dacára mindekkorig nem orvosoltattak. Saját kerületünket a mi illeti: az egyházak és azok lelki vezérei és kormányzói között szép békesség s egyetértés uralkodik legtöbb helyütt: kivételek azonban vannak, mint ezt az e ker. törvényszék elé fellebbezett 15 ügy is tanúsítja. Többfelé nemes buzgalommal, áldozatkészséggel találkozunk. Igy Tápió-Szelén, Jász-Karajenőn s Lajos-Mizsén uj ref. egyházak vannak alakulóban; egyikhosszabb idő óta sinlődő egyházunkat, Hévíz-Györköt, annak uj lelkes gondnoka Segesvdry Jenő, uj életre költötte, a régi romok helyére uj épületet emelt Vajha a szlavon-horvát missió körében is, hol ujabban többféle baj s rendetlenség merült fel, hasonló örvendetes jelenséggel találkozhatnánk mihamarabb ! Tanintézeteink szaporodnak s anyagilag is gyarapodnak ; régi rozzant épületek helyébe uj diszes iskolák emelkednek. Leggyakoribb a panasz az iskolák felszerelését illetőleg, de ez is nem a jóakaraton, hanem az anyagi akadályokon múlik ; baj van még az iskolák és kivált az ismétlő iskolák rendetlen látogatása, a mulasztók meg nem büntetése miatt. A világi hatóságok az egyházakat okolják az efféle bajokért, az egyházak pedig a világi közegeket. Sok baj van még az oly helyeken az iskolaügy terén, hol a lelkész tiszte a tanítás is, s hol azután némely öregebb lelkész fiatal segédtanítóknak 3 4 hónapra maga mellé vevésével akar magán segíteni a népnevelésnek kétségkívül hátrányára. A lelkész-özvegy s árva-gyámintézetek mindenfelé erősbödnek, legfőkép a pesti és solti egyházmegyében, hol közelebb egy-egy lelkész-özvegy 130 — 180 frt évi segélyben részesíttetik, ezenkívül még külön, gyermekei számához képest. Azon kiadások és adományok jegyzéke, melyek a letolyt év alatt az egyes egyházak s egyes hivek által egyházi és iskolai építkezésekre s alapítványokra fordíttattak, több mint öt ivre terjed. Kedves meglepetésekben részesült a közgyűlés ezen jegyzék némely pontjainak felemlitésénél. Pl. vannak egyházközségek, mint Feketehegy, Cservenka, Foktü, Gerjen, Halas stb, melyek 4—5000 fitot fordítottak is kolaépületekre ; Bernáth István dráva-száíjöltísi lelkés* a kun-szent-miklósi aljgymnázium alaptőkéjét 1000 forinttal növelte, ösztöndíjra pedig 4000 frtnyi alapítványt tett. Izsákon a volt harangozó Szegedi Pal és neje 1000 frtot ajándékozott az égyházhak, Jeney Sándor lelkész a kecskeméti iskolának 100 aranyat, özv. Faragó Zsuzsánna N.-Kőrösön az egyháznak újból 3000 frtot, sőt más vallásúak részéről is gyámolittatott egyházunk. Egyik legérdekesebb József főherceg segélye, ki a dobozi reform, egyháznak 150 frtot adott, ezen kivül azok helyett, kik egyházi adójukkal hátralékban voltak, mintegy 115 frtnyi tartozásukat kifizette. Neje Klotild főhercegnő pedig az alcsuthi szegény gyermekeket segélyezte 75 forinttal. A vallásügyi ministerium, mint alapítványi javak földes ura, a decsi, pilisi, nyéki s bátai ref. egyházak számára 361 köbméter hasabfát rendelt évenkint, öt éven dt kiadatni. Összesen a gyülekezetek részéről közel 73,000 frt fordíttatott egyházi és iskolai építkezésekre, az egyesek adománya pedig 32,500 frtra rug. A mult év halottjai között telemiitettek: Molnár Aladár, Hevesy Károly, volt buzgó áldozatkész tanacsbirája az alsó baranyai e. megyének. Ezután tárgyalás alá kerültek a ministeri nem kevés számmal levő intézmények s a politikai hatóságoktól érkezett átiratok. Ezek most, hála Istennek, nem hogy vihart, de még csak szellőt sem támasztottak ; azután következtek a tesívérhatóságok átiratai. Mondanom nem kell, hogy a 9 kerület vezérférfiainak az illetéktelen keresztelés, a prot. birtokok után kath. papok részére követelt egyháziadó s a középtanodai törvényjavaslat ügyében tett intézkedéseik, felirataik helyeseitettek. De helyeseltetett, részben követtetik a hazai egyet, evang. gyamintézet intézkedése is. Nevezetesen ennek vezérférfiai értesülvén a felől, hogy a Gusztáv-Adolf egylet, melynek neve mellől már nem is tudjuk az „áldásos* epithetont elhagyni, f. év septemberében fennállása 50 éves jubileumát ülendi, felhívást intéztek a hazai evang. közönséghez s a jótékony célú prot. egyletekhez, miszerint ezek hassanak oda, hogy minden kerületből legalabb két-két képviselő küldessék ezen örömünnepre és, hogy ez alkalomból egy nagyobbszerű ajándékot nyújtsanak át az egyletnek ; mely ajándék összejő, ha minden egyes egyház, tanintézet, nőegylet, Pjusági egylet 50 kr 5 frt közt, minden esperesség 5—10 frt közt és minden kerület 50—50 frtot ad. Hát biz ez szép éokos gondolat. S minthogy minket reformátusokat is hálás emlékek kötnek ezen egyesülethez s mi is óhajtottunk már a fentebbi években hozott e. kerületi határozatok szerint is, de óhajtjuk méginkább a jövőben azon egyesülettel szorosabb összeköttetésbe jönni, azért mi is tolmácsolni akarjuk örömünket s hálánkat, s az emiitett ünnepélyre képviselőinkül kerületünk részéről Ballagi Mór és Filó Lajos felkérettek\ A tiszántúli testvérkerület jegyzői hivatala kérdi,