Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-04 / 23. szám

* Nyilvános köszönet. Azon csekély szolgalatokért, melyeket a közelébb tartott zsinaton a ref. tanitói kar érdekében tettem, több ref. tanitóegylet tiszteletbeli tagjává választott vagy jegyzőkönyvi köszönettel tisztelt meg. Midőn az említett egyleteknek személyem iránt tanúsított rokonszenvéért a nyilvánosság előtt hálás köszönetet mondanék : kérem egyszersmind a nagyérdemű tanitói kart, tartson meg továbbra is jóindulatában. Budapest, 1882. jun. I. Ballogi Mór. * Nyilatkozat. Tetszétt Zih Illyés foktői ref. tanitó urnák kinyilatkoztatni, hogy ráfogás az az állításom, mely szerint ő egy kath. pap ellenem és egyházam ellen írt röpiratát ingyen terjesztette volna. Meg vagyok róla győződve, hogy ezt ő maga sem hiszi. Nagyonis jól tudja Zih Illyés, hogy sok minden elfér ezen tág köpönyeg alatt : „egy-két jó barátomnak (polgár embereknek) adtam elolvasás végett (

<

Különben a kezeim között levő adatok teljesen elégségesek arra, hogy állításomat igazolják és egyszersmind alapját képezzék egy, netalán Zih Illyés ellen indítandó fenyítő eljárásnak, mit több lelkésztarsam a traktuális gyűlésen indítványozni akart, s csakis határozott kérésemre mondott le e szándékáról. Nem érte tettem ezt, nem őt kíméltem, ki a kíméletre már minden jogcímet eljátszott ; de szegény családját tekintettem, mely valóban eléggé sújtva van ilyen futkározó prófétával. Foktő, 1882. május 29. Feleld József, ref. lelkész. * Köszönet-nyilvánitás. A nagykőrösi ref. főgymnáziumi és tanítóképzői tápintézet javára a folyó tanévben a következő adományok folytak be : Cegléd 10 frt, Kopács 40 kr., a solti ref. egyházmegye küldeménye 48 frt 46 kr., továbbá a nevezett egyházmegye egyes egyházai köziil Solt 8 frt, Ordas 2 frt, Sz.-Sz.-Miklós 5 frt, Bogyiszló 5 frt, F.-Szállás 5 frt, összesen 83 frt 86 kr. A küldött adományokért a tápintézeti valasztmány nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Magyar Antal, igazgató. - A magyar belmissió-társaság, melynek megalakítására nézve lapunk mai számában Szalay József nagybecskereki ref. lelkész indítványt tesz, immár meg is alakult. A nevezett lelkész ur ugyanis nem elégedve meg a puszta beszéddel, maga látott hozzá az eszme megvalósításához s fáradozásait megfelelő siker koronázta. Pünköst vasárnapján délelőtt, Ecskán egyházi beszédet tartott, melyre a lukácsfalvi ev. hívek is szép számmal megjelentek. Az istenitisztelet után a hívek előtt kifejtette a belmissió-társaság jelentőségét, mire a hívek nagy lelkesedéssel mindnyájan beírattak magokat a »banati magyar belmissió-tarsaság" tagjai közé. A törökbecsei protestánsok hasonlóképen már előbb magukévá tették a nevezett lelkész ur által megpendített eszmét. Pünköst vasárnapjanak délutánján pedig a nagybecskerekiek is csatlakoztak a becsei és écskai protestánsokhoz. Az ég áldása kísérje nevezett lelkész ur működését továbbra is 1 Szarvason ismét egy uj ev. iskolát állítanak, melyre Jánovszki Sámuel ottani polgár 6000 frtot hagyott. Ez eddig igen kedves hír, melynek szivünkből örvendenénk, ha örömünket ürömre nem valtoztatná az, hogy ez az uj iskola megint tótajkú lesz, holott Szarvason magok a szülők is panaszkodnak a miatt, hogy az egyetlen magyar iskola nem fogadhatja be gyermekeiket. A Szarvasi Ujs. méltán emel szót azon eljárás fonáksaga ellen, miszerint ily alkalmakkor a lelkészek mindig a presbyteriumra toljak a felelősséget s azt okolják saját mulasztásaikért. Mi nem keressük, kiben van a hiba, a lelkészekben-e, kiknek nincs annyi befolyásuk a presbyteriumra, hogy meggyőznék annak tagjait, miszerint saját gyermekeik érdekében magyar iskolát kellene tartamok ; nem keressük, vájjon a presbyteriumban van-e a hiba, melyet ilyesmire állítólag még kapacitálni kellene : csak annyit latunk, hogy Szarvason öreg hiba van a kréta körül. A minap Korén tanár, nyilatkozatával, melyet a Szarvasi Újságból egész terjedelmében olvastunk, egyáltalaban nem tisztázta magát a pánszlávizmus vádja alól. Most kisül, hogy mindössze egy magyar népiskola van Szarvas városában, a mi magában véve menthetetlen, ha meggondoljuk, hogy Szarvas tősgyökeres magyarságtól körülvett város, Magyarország szíve a szó szoros értelmében, mert határába esik hazánk középpontja. Ilyen helyen, ismerve a szarvasi tótajkú evangélikusok józan, hazafias gondolkodását, nincs szükség mesterfogásokra a végett, hogy a magyar nyelv ismerete lerjesztessék közöttük ; hanem igenis kétségkívül lenni kell a szarvasi vezetők közt olyanoknak, kik a magyar nyelv megismerésének útjaba akadályokat gördítenek. Az ilyen erőszakolt nemzetiségi agitálás, a dolog természeténél fogva rendszerint titokban űzetik, s ennélfogva nem lehet vagy igen bajos tetten érni a bujtogatókat; de hogy bujtogatnak, azt az eredmények, az egyetlen magyar s az uj tót iskolák napnal világosabban tanúsítják. * A magyar szent Benedekrendiek ismét fényes tanújelét adtak folvilágosultságoknak és vallási tiirelmességöknek. Pannonhalmi főmonostoruk perjele ugyanis, a pünkösdi vacátióra meghívta a pápai ref. főgymnázium tanári karát s ifjúságát, a főmonostor és nevezetességei megtekintésére. Az igazgató s a senior vezetése alatt két theologus, 4 jogász, 60 főgymnáziumi tanuló s 5 városi polgár vett részt a kirándulásban. Megtekintették a templomot, a nagyszerű könyvtárat, a tornyot, az orgonát, s a környéket is meglátogatták volna, ha az eső e tervöket meg nem hiusítja. * Váncsodon, Biharmegyében, a ref. paplak leégett s a távollevő lelkésznek minden bútora s ruhaneműje is odaveszett. A tűz, állítólag magán boszú következtében támadt. * Szerény felvilágosítás. A politikai lapok eléggé meghurcolták már nevemet arra nézve, hogy a t. olvasó közönség meglehetős ferde nézetet alkothasson magának személyemet illetőleg. Én ennek elkerülése végett beküldtem ugyan önvédelmi cikkemet az Egyetértés szá-