Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-14 / 20. szám

A megalakulás és a képviselők igazolása utan be­jelentetett, hogy a világi tanácsbiróságra általános több­séget senki sem nyert. A két, legtöbb szavazatot nyert egyén u. m. Mátis Ferenc kir. adófelügyelő, és Mészá­ros János tabi ügyvéd urak, ujabb szavazásra kitüzettek. Felolvastatott ezután esperes úr évi jelentése, mely az egyházmegye anyagi s vallás erkölcsi életét és a can. visitáció által tapasztalt jelenségeket rövid, de élénk vo­násokkal rajzolja. Az örvendetes jelenségeknek, mint: kegyes adakozások, tetemesebb építkezések stb. — egész sorozatát hallottuk a jelentésben említtetni, melylyel szem­ben a fénytől elmaradhatlan árnyképek is fel-fel tüne­deztek ugyan, de elenyészőleg kisebb mértékben. Gyü­lekezeteink legnagyobb részében ékesen és jó renddel mennek mindenek; a hitélet fejlődésére annyira szükséges béke és egyetértés, sehol sincs nagyobb mérvben meg­rendülve, csupán az egykor jóhirű felsőireghi egyházban zavarta azt fel fenekestől a mesterségesen felszított viszálykodás gyászos angyala, mely aggodalmat keltő viszályos ügy törvényszéki elbírálás alá adatott. A tőke­pénzeiket még kellőleg nem biztosított, úgyszintén a tetemesb mennyiségű egyházi adóval hátralékos egy­házak a jelentésben névszerint megemlittetvén, ezekre nézve szigorú végzések hozattak, az utóbbiakra vonatko­zólag kimondatvan, hogy bárminő egyházi adó — akár pcnz, akar gabona — egy évnél tovább hátralékban nem maradhat s ekkor is azon egyén tartozik azt, anyagi felelősség terhe alatt, beszedni, a ki azon időben a gond­nokságot viselte — habár azóta e hivatal másra lett is át­ruházva. — felekezetközi sérelmeink a mult évben, ki­vételesen s talán mégis a büntető törvény némi respek­tálása következtében, nem voltak, vagy legalább nem jelentettek. — Szól végül a jelentés a hivatali változá­sokról: Kaszas Benő bábonyi lelkész úr elhunyván, helyére, ifjabb Bocsor Lajos miszlai s. lelkész választatott; a ta­nitói karból elhalt Szalay György somi tanitó helyét Karsay László nyimi rendes, — a hivataláról leköszönt beteges ireghi tanitó Laki Sándor urét pedig Laki Dezső ireghi s. tanitó úr nyerte el, szabályszerű választás útján ; Ny ím betöltése későbbre halasztatott. Az emiitett vál­tozások tudomásul vétetvén, az új egyének hivatalaik­ban megerősíttettek. A tanügyi jelentés legnagyobb részében a statisz­tikai szaraz számadatokat hallottuk ez évben is beszélni, a melyeket — felsőbb parancs folytán — évről évre tractuson, superintendentian, lélekölő munkával, megfe­szített szorgalommal, ékes rovatos táblázatokban össze gyűjtünk, gyűléseinken meghallgatjuk, sőt a hiányok meg­szüntetése végett szigorúbbnál szigorúbb végzéseket is hozunk ; tanfelügyelőhez, alispánhoz, miniszterhez felter­jesztéseket teszünk : de ennyi nemes buzgalomnak még csak annyi gyakorlati eredményét sem lathatjuk, hogy legalabb a tankötelezettség egész következetességgel ke­resztül vo'na vive, — nem is szólva egyéb hiányainkról. A közgyűlés, a tömeges iskolamulasztasokkal szemben, ismét utasította a lelkészeket s tanítókat, hogy a népis­kolai törvény ide vonatkozó szabalyainak végrehajtását a közigazg. hatóságoknál folytonosan szorgalmazzák : s ki­mondotta egyúttal kötelezőleg, hogy ezentúl nyári vizsgát is tartozik minden tanitó adni,annyi a mennyi gyer­mekkel. Nagyobb vitát idézett elő ez évben is, az őszödi se nem községi, sem felekezeti, hogy ugy szóljunk, amphi­bialis iskola ügye, mely az e. megyei s kerületi gyűlé­seket évek óta foglalkoztatja s botránkoztatja, de tisztába mindeddig nem hozathatott. A fundus az egyházé, az iskolaépület az államé, mely azt tanerővel is ellátni kö­teles volna az eredeti egyesség szerint; ámde az allam ezen kötelezettség teljesítéséről, melynek eleinte ponto­san megfelelt, adván a lelkésznek egy s. tanitó tartásra 300 frtot — már mintegy 4 év óta tudni sem akar; és da­cára a sok felterjesztésnek, Őszödön tanitó máig sincs és az ifjú nemzedék a vallásin kivül más oktatásban csak úgy részesül, ha a lelkész nemes szive megesik árvasá­gán, elhagyottságan. Az egyházmegye ismét felterjesz­teni határozta e siralmas ügyet az egyh. kerületi gyű­lésre, s altala a közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kapcso'atosan a tanügyi jelentéssel, bemutattatott a tanitó-egylet ez évi értekezletének jegyzőkönyve is, tu­domásul vétel végett. Felemlitésre méltó ebből a tanitó uraknak azon kegyeletes érzésről tanúskodó megállapo­dasa, hogy elhunyt kartársaik felett az évenkénti érte­kezlet alkalmával emlékbeszédeket fognak tartani s ezeket — emlékül és tanulságul a jövő nemzedéknek — egy vastag füzetben leírva összegyüjtendik. Követésre méltó, szép példa ! Tárgyaltatott ezután az e. m. számvevőszék jelen­tése. A 30 anya- és 8 leányegyházból csak két száma­dás nem küldetett be felülvizsgálás végett; a beérke­zettek — egynek kivételével — mind megerősíttettek. A vagyoni állás mérlege a legtöbb egyházban javulást mutat a múlt évihez képest; mely jelenség örvendetes tudomásul vetetett. Haszontalan s indokolatlan kiadási tételek egy szamadásban sem jeleztettek, mely örven­detes haladás kétségkívül a számvevőszék által gyako­rolt élénk ellenőrzésnek köszönhető. A pénztár-vizsgáló bizottság az összes pénztarak­ról beadott évi számadásokat részletesen megvizsgálván, azokat rendben levőknek találta, konstatálván egyszers­mind, hogy a múlt évben megállapított s életbe léptetett e. m. aránylagos költségvetés már ez első évi gya­korlat által is jónak és célravezetőnek bizonyult, mert mig egyfelől a gyülekezetek — belátván ennek igazsa­gos voltát — nagyobb pontossággal szolgáltatták be a lélekszám arányaban rájok eső járulékokat; másfelől az előirányozott s befolyt összegek nemcsak elégségesek lettek a szükséglet fedezésére, de még némi maradvány is mutatkozik; jóllehet a múlt évben egy rendkívüli közgyűlés költségei is emelték a rendes kiadásokat. A számadó pénztárnokok a közgyűlés altal felmentettek, szamadásuk helyben hagyatott s megerősíttetett, kiutal­ványoztattak továbbá a lelkész- és tanitó-özvegyek s ár-40*

Next

/
Thumbnails
Contents