Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-04-30 / 18. szám
részletek megbeszélésére máj. 3. nagy értekezlet lesz, hogy a már 4 évvel ezelőtt forrón táplált óhaj mikép valósittassék.Majd annak idejében bátor leszek becses lapját mindenről értesíteni; egyelőre csak annyit jegyzek meg, hogy Körmendy Sándor esperesünk e célra ezer forintot írt alá, az 1883 év i-ső napján készpénzben kifizetendőt. Isten éltessel4 * Állandó vagy változó legyen-e a ref. e. megyei közgyűlés ? cím alatt, Fekete József lelkész érdekes cikket közöl a Borsodmegyei Lapokban. Mindenekelőtt elitélem, úgymond, a két napos gyűléseket. Tartsuk egy nap, hanem akkor — ha van tárgy — dolgozzunk ; 10 óra helyett nyíltassék meg 8 órakor, s ha a körülmények parancsolják, folytassuk délután is. Ily úton, minden tavaszi gyűlést tartó egyháznak megtakarítunk 1 50 200 forintot. Tovább menve, ne vigyük be a gyűlést tartó egyhazakba a lucullusi fényt, lakmározást. Célszerűnek látnám, ha azt is kimondana, illetve törvénynyé emelné a traktus, hogy a hivatalnokok megerősitésére, esetleg tanitóhivásra, valamint az egyes egyének ellen felmerülő panaszok, vádak előterjesztésére, az egyházak önkebelekből 1 legföljebb 3 tagot küldhetnének. No mert az már mégis tylságos vendégjog- igény, amit egyes küldöttségek illemérzéke megenged. Hogy többet ne említsek, a volt h— i tanitó ellen saját vallomása szerint — 21, olykor 10—15 tagból alló küldöttség hozott panaszt a zöld asztalhoz 1 Ezek felényire szallitanak a gyüléstartás budgetjét. Azonban még itt sem állapodom meg. Alsó borsodi ref. e. megyénkben átlagosan 3 ezer gyermek születik és confirmáltatik évenként. Ha e lélekszám után 10 krajcáros hanyad folynék kezünk közé, oly formán, hogy a főt. e. ker. jóváhagyásával, a keresztelés 20 krról 30 krra emeltetnék, illetve a confirmandusoktól 10 kr, vizsga vagy beiktatási díj szedetnék : az esetben 300 frt évi bevételt létesíthetnénk a gyűlést tartó két egyház részére és ebből 180 frtot a tavaszi, 120 frtot az őszi gyűlés javára folyóvá tehetnénk. Ez, szerintem nem teher, mert évi 10—20 krt, a legszegényebb egyháztag is áldozhat, nem méltánytalan, mert minden nagy korú — ki a gyüléstartást különben is fedezi — hozzájárul, nem indokolatlan, mert az apró részletfizetéssel egy nagyobb kivetés ráeső hanyadát észrevétlen csökkenti, kevesbíti. Egyébiránt az ily természetű stóla emelés, nem szokatlan. Biztosan állítom, hogy a tiszántúli ér-melléki tractus, a megyei özvegy-árvatár javára, minden stolarét megkétszerezett. I la ez eszmék keresztülvihetők volnának, szeretném föltartani a változó gyűléseket. Különben én is csatlakozom a helyhez kötött gyűlésekhez, a hol a tanácsbirak és érdekeltek, senki terhére nem lennének ! * A zsinati közös költségek — mint a Debr. Prot. Lap írja — összesen 2505 frt 43 krt tesznek, ebből a tiszántúli egyházkerület 835 frt 14s 8 /u i krt, az erdélyi egyházkerület 483 frt 504 u /ll 4 krt, a dunamelléki egyházkerület 439 frt 5410 4 /11 4 krt, a tiszáninneni 395 frt 594 8 /h4 krt, a dunantuli egyházkerület 351 frt 6310, 1 11 4 krt fognak fedezni. Ezen költségek következőkre adattak ki : zsinati helyiségek fűtése, gázvilágítás, súrolás 132 frt 72 kr. író eszközök 81 frt 42 kr. Gyorsírók dijjazása 1212 frt. Zsinati határozatok leírása 65 frt. Nyomdai és könyvkötészeti költségek 567 frt 50 kr. Zsinati szolgák bére 73 frt 50 kr Vegyes kiadások 73 frt 29 kr. Zsinati gazda és a főiskolai gazda tiszte'etdijja 300 frt. Összesen 2505 frt 43 Jer. * Az alapok és alapítványok kérdésében a magyar püspöki kar legközelebb ismét tanácskozásokat fog tartani, a követendő eljárás meghatarozása végett. Annyi különben már most is bizonyos, hogy — mint az „E—s« tudósít, — az évekkel ezelőtt Hamar Pal alapítványi ügyész tollából megjelent röpirat ismert álláspontjától eltérni nem fognak, s e tanácskozás is inkább az eldöntés siettetése, mint magának a kérdésnek lényege folöt fogna folyni. * Aranykönyv. Basa Bálint hajdú bagosi ref. lelkész és neje, szül. Győri Krisztina nagyszerű adományát, közelébb fogadta el a debreceni egyházmegye. Nevezett nemeslelkű alapítók átadnak az egyházmegyének 12.500 frtnyi pénzalapot, s a jövő évtől fogva 750 frtnyi évjáradékot húznak. Halálok után az egész tőke az egyházmegyei gyámintézet tulajdonaba megy at. Az ősz lelkipásztor s emelkedett szellemű nejének e nagyértékű adomanya, virágzóvá teszi a debreceni egyházmegye gyámintézetét. — Ujfalussy Miklós, a nagybanyai ref. egyházmegye ritka buzgalmú segédgondnoka ujabban ismét 500 frtot adományozott a tiszántúli ref. segélyegyletnek, 150-et a nagybányai egyházmegyének. * A tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet központi választmánya Debrecenben tartott gyűlésén, az egylet mindenek előtt mély fajdalmát fejezte ki elnöke, Szegedi Sándor elhunyta fölött, s ez alkalommal Géresi Kálmán önként vállalkozott az emlékbeszéd megtartására. Tóth Sámuel helyettes elnök előterjeszté, hogy az országos ref. tanáregylet alakítása tárgyaban kibocsátott felhívást a tanintézetek nagy többsége helyesli; ennélfogva ő a maga részéről időszerűnek tartja részletesebb terv készítését. E vélemény elfogadtatván, a tervezet készítésére Oszterlamm Ernő elnöklete alatt Géresi Kálmán, Joó István és Békési Gyula tanárokból álló bizottság kéretett fel. * Gyászhír. Kovács Kálmán, a magyar-gyerőmonostori ref. egyházközség ifjú lelkésze, a jobb létre szenderült. NECROLOG. A dunántúli e. kerület mezőföldi egyházmegyéjében. Ősiben, egy szelíd lelkű, evangeliomi életű lelkész, és szeretetteljes csaladapa hunyt el Badicz László személyében. 75 évet élt. És ez az élet jótékony, kedves, derült, és övéire boldogító volt. O a valódi szeretet volt.
