Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-30 / 18. szám

melyek a két lcözépsö szótagot vagy annak valamelyikét meghosszabbítják. Itt volna már nagy szükségem a kóta­betiikre, hogy felhozandó példáknak, könnyebb megért­hetc's kedveért — zenei kifejezését is adhatnám. a) — — — • : kerek az én J subám alja by — — — : Tisza parton j van egy hajó . . . igen is igy scándálva, és nem igy : Tisza | parton | van egy \ hajó, mert ekkor 3 /4 ütembe kell osztani (mivelhogy jámbus), s olyan walzer­tactust ád, hogy a legtősgyökeresebb lerchenfeldi sváb se kívánhat különbet. Igazolja ez is a 9. számban meg­irt azon állításomat, hogy az idegen forma idegen be­osztást igényel, s hogy csakugyan volt idő, mikor a leg­eredetibb magyar iró (ezt Bernáth Gazsi bátyánk irta) jámbus versére német beosztású dallamot kellett csinálni. c) — — — —- : Szabadságom [ be van zárva . . . d) —- — — — : Ne szomorkodj j légy víg . . . e) — — — ; Fölfelé megy \ borban stb. Látjuk ezek közt a dijámbust (b) —- — — —), ditrochaust (e) — — — —), ezeket is megszenvedi a ma­gyar ütem, de nem úgy, hogy az egész sor csupa jám­bicus vagy trochaicus lábakon sántítson le, (Lásd Fejes J. zsoltárait), mert ennél mi sem szenvedhetlenebb ; hanem csupán változtatásul a choriambus helyett. A többi (a. c. d. alatti) lábak cifra neveit nincs miért felhordani. Hol kelljen pedig a choriambust felcserélni, erre állandó szabelyt adni nem lehet. Erdélyi János megkísérté a chot iárnbus felváltói helyét a dalsorban kimutatni: áll egyikre, a másikra nem ; áll részben, de nem egészben. Erre, t. i. a négyes ütemre költészetünkből szorosabb szabályt adni nem lehet, mint Arany adott : > choriam­bus, vagy vele hasonló nyomású láb, a hol csak lehet; hol nem telik, ellenkező nyomású, valamelyik a fentebbi a— e közül.4 De azt mondhatná valaki: hisz ez majd annyi, mint semmi mérték. Epen nem. Ugyanazon szeszélyes válto­zatosság nyilatkozik itt is, mint a 9. számban a sorok­nál kimutattam, ám írjon valaki magyar verset, népdalt vagy éneket tiszta jánbus vagy trocháus lábakon, tür­hetlen kiallhatatlansággal gyötrendi a magyar fiilet. El­lenben a föntebbi ütemek célszerű vegyítése metszettel párosulva, oly rythmust ad, mely felér a világ minden idegen formáival s azon felül sajátunk, édes mienk. Ha valakinek még valami magyarázatra volna szüksége, szívesen szolgálok ! Kálmán Farkas. BELFÖLD. A pesti ref. e. megyei esperesség gyűlése f. évi ápr. 25-én tartatott meg Madas Károly és Sípos Pál kettős elnöklete alatt. Utóbbinak imája után, mely­ben a Mindenható áldását kérte a tanácskozásra, segéd­gondnok úr a gyűlést megnyitja, s rövid beszéddel üd­vözölvén a megjelenteket, a lefolyt évben történtekre vet egy kis visszapillantást, s különösen kiemeli annak leg­fontosabb eseményét, a zsinatot. Indítványozza, hogy az egyházmegye zsinati képviselőinek az e. megye kö­szönetét fejezze ki, mi is nagy tetszéssel fogadtatván, jegyzőkönyvbe vitetett. A jelen nem lévők igazolása után főesperes úr je­lenti, hogy világi tanácsbiráknak Segesvár}' Jenő és Matyók Bencze, egyházi aljegyzőnek Veres Károly vá­lasztattak meg ; egyúttal a mult ülésen rábizott ügyekről is, melyek csekélyebb fontosságúak, referálván, évi jelenté­sét adta elő, melyet a gyűlés feszült figyelemmel hall­gatott végig. Általában véve az e. megye ügyeit jó és szép rendben lévőknek lehet mondani. Ha mutatkozik is itt­ott valami aggasztó jelenség, rendetlenség, azok nem olyanok, hogy buzgó ügyszeretet mellett el ne lenné­nek háríthatók; másrészt több helyen vehetünk észre ha­tározott javulást, igy a többek közt Hévíz-Györkön, mi Segesváry Jenő gondnok, és Vác-Hartyánban, mi az uj lelkész buzgóságának és fáradhatlan szorgalmának kiváló bizonyítéka; sülyedést csak Oroszi, Némedi és Bugyi mu­tatnak, melyek ügyeinek rendbehozatalára küldöttség kine­veztetését kéri a főesperes. A többi egyházak vagy emelked­tek anyagi és szellemi'jólétben, vagy legalább megmaradtak azon a niveaun, ahol eddig voltak. Adóssága több egyházunknak van ugyan (Csaba, Pest, Uj-Pest, Bogdán, Gyömrő etc.), de a törlesztés mindenütt folyamatban van ; rossz karban lévő épületek is vannak több helyt; ujakat emeltek vagy a régieket kijavíttatták nagyobb költség­gel H.-Györk, Monostor, V.-Hártyán, T.-Megyer, Fóth, Pa­lota, Gödöllő, stb. összesen 5700 frtnyi költséggel. A hívek kötelességüket pontosan teljesitik, — Bugyit kivéve, hon­nan még a közpénztárak sem kaptak semmit se—, sőt más szegény egyházak fölségélését célzó jótékony ada­kozások is bővebben folytak be, mint tavaly. Az idei adakozások összege 4282 frtot tesz ki, nagyobb ösz­szegeket adtak O Felsége a király, Mátéffy Béláné, gr. Crouy, Jakab János etc Isteni tiszteletek a legtöbb helyen hétköznap is tartatnak; s a templom látoga­tást is kielégítőnek lehet mondani, nem úgy azonban az ünnepek megszentelését, mely különösen a nagyobb városokban (Budapest, Vác, etc.) botrányos rossz lá­bon áll. Konfirmáltatott az idén 585, más vallásról hozzánk áttért 56 férfi, 55 nő (in), tőlünk áttért 4 férfi, 3 nő (7); szaporulat 104. Vadházasságok csak a nagyobb egy­házakban fordultak elő kisebb számmal; hitfelekezeti sérelmek V.-Hartyánban és Rákos-Palotán. A presbyteriumok mindenütt szabályszerűen van­nak szervezkedve, jegyző- és anyakönyveiket az illetők pontosan vezetik, körlevelek, okmányok megőriztetnek Ingatlanok az egyház nevére telekkönyvezvék, kivéve egy pár helyt (Vasad, Pécel stb.), s ezeknek kiigazítása is már folyamatban van. Kötvények, adós levelek, kel­lőleg vannak biztosítva. Az egyházi adók általában véve rendesen folynak be, noha vannak helyek, hol az egy-36

Next

/
Thumbnails
Contents