Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-23 / 17. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K 1 A D Ó - H I V ATA L: IX. kar. Kinizsy-ufca 29. si. 1. fim. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre l írt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : t hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. HffT* Teljes számú pélcléLnyoltkiSLl iriirLcLég- szolg-áilhatunk. Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Válasz egy főpapnak. 1. A „Pester Lloyd" í. évi 52. 53. és 55. számaiban „Der katholische Standpunkt in der Mittelschulfrage" cím alatt egy cikksorozat tétetett közzé, a mely, mint a szerkesztőség tudnunk engedi, a magyar püspöki kar egyik legkitűnőbb tagjának tollából folyt s mely , Katholikus álláspont" cím alatt magyar nyelven, önálló füzetben is megjelenvén, szerzőjéül Schlauch Lőrinc szatmári püspök neveztetett meg. Minthogy a szatmári püspök álláspontja lényegében teljesen megegyezik azon állásponttal, melyet <

a^kath. egyház nevében a kalocsai érsek az Hlétékes országgyűlési albizottság előtt nem régen*'-kifejtett: úgy tekinthető egyszersmind, mint ^ kath. egyház, vagy jobban mondva, a klérus felfogásának és álláspontjának kifejezése, a melyet az a középiskolai törvényjavaslattal szemben elfoglal. Az említett cikksorozat már e körülmény folytán megérdemli, hogy a szabadelvű napi sajtó vele foglalkozzék; de megérdemli azért is, mert az abban felállított elvek és azokból vont következtetések természetük és irányzatuknál fogva szó nélkül nem hagyhatók. Ismeretes dolog, hogy valahányszor a modern alkotmányos állameszme érvényrejuttatása erélyesebben megkísértetett, az állam hatalmi körébe vonatván mindazon ügyek, melyek azt az egyházakkal szemben és a közoktatás terén jogosan megilletik: mindannyiszor a hierarchicus és klerikális érdekek képviselőinek elszánt tábora vetette magát a liberális reformok útjába, s nálunk főleg két dologból igyekezett állandóan láncot kovácsolni a természetes haladás kerekének megkötésére, az egyik a katholikus autonomia, a mi tulajdonképen csak képzeletben létezik, a másik pedig a félremagyarázott legfőbb kir. kegyúri jog, mely mindkettő általános panaceának tekintetik minden liberális törekvés veszélyei ellen. Az új idők egyenlőségre és szabadságra törekvő iránya, hacsak a fejlődés összhangját állandó megzavartatás esélyeinek alávetni nem akarja, nem tűrheti meg egy privilégiumra épített korszak roskatag hagyományait, melyekből az alkalmazkodhatás képessége természet szerint hiányzik. Az 1848 ik évben létesült nagyszerű politikai és társadalmi átalakulás közepette hazánkban is azonnal érezhetővé vált, hogy a különböző vallásfelekezetekre nézve kimondott tökéletes egyenlőség és viszonosság elve gyökeres változtatásokat követel főleg a katholikus egyháznak az államhoz vajó viszonyában. Es e változtatások szükségességének érzete adott alkalmat amaz újabb autonomikus mozgalmak keletkezésére, melyek Németországban . és Ausztriában úgy, mint hazánkban is a kath. egyházfők együttes fellépésében nyertek kifejezést. Es valóban, a kath. egyházi önkormányzatnak alkotmányos állami intézményeinkhez alkalmazott megvalósítása lett volna hívatva arra, hogy a szabadság elvéből kiinduló egyházpolitikai reformok nagyfontosságú munkáját sikeres befejezésre juttassa. De fájdalom, ez nem így történt. Mert 33