Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-08 / 2. szám

ág. h. ev. esperességhez és a bányakerülethez (székhelye Békés-Csaba és Budapest) tartoznak; Antunovác, Hrastovác a somogyi ág. h. ev. esperességhez, Eszék a Baranyamegyében levő kácsfalusi egyházhoz, Adolfsdorf, Borjád a baranyamegyebeli magyar-bólyi egyházhoz, a tolnabaranyai esperességhez, és a dunántúli ág. hitv. superintendentiához (székhelye Győr) tartoznak; Brekinska, Hét falu, Ilarasztfalu, Szent-László, Tordinci, Kórógy sat a szomszédos reform, esperességekhez, és részint a dunamellélci (székhelye Budapest), részint pedig a dunántúli h. Jt. superintendentiához (székhelye Rév-Komárom) tartoznak. Csak a zágrábi anyaegyházközség fiókegyházaival együtt áll minden egyházi hatóság nélkül, elszigetelten. Az ezen szabályzatlan viszonyokból s az azokkal járó felette hiányos lelkészkedésből folyó hátrányok és visszásságok bizonyára ki nem kerülték a magas országos kormánynak és a politikai hatóságoknak figyelmét ; mi még csak arra bátorkodunk utalni, hogy ezen egyházakban, a melyek Magyarországból csak nehezen igazgathatok egyházilag, a melyek nagyobbrészt hiányos lelki gondozásban is részesülnek, nemcsak az evangélikus, hanem a kath. és keleti egyháznak is nem csekély kárára a sectaügy, nevezetesen a nazarénusok sectája is lábra kap és igen erősen terjed, a mely a katonai szolgálatot bűnösnek jelenti ki, s az alól a fegyverhordás megtagadása által kivonni magát makacsul iparkodik. Más országokban is fordulnak ugyan elő ily kinövései a vallásos életnek, de azok csak ott terjednek, a hol nincsenek rendezett egyházi viszonyok, a hol az egyházaknak és egyes keresztyén lelkeknek vallási szükségök kielégítésére nem nyujtatik a kellő táp, a helyes eszköz. Mindezen visszásságokat eredménynyel elhárítani, vagy legalább enyhíteni; a prot. fiatalság vallásoktatását és az evang. iskolák feletti egyházi főfelügyeletet szabályozni; az anya- és fiókegyházaknak, valamint a parochiális kerületek territoriális elkülönítését eszközölni; rendszeres, az állami törvényeknek megfelelő anyakönyvvezetést behozni és ellenőrizni; egyáltalában állami és vallási tekintetben egyaránt nélkiilözhetlen korrekt egyházi rendnek, minőt minden rendezett állami szervezet és politikai igazgatás is feltétlenül megkövetel, utat törni, mindez csak a prot. ügyeknek ezen háromegykirályságban is leendő rendezése által lehetséges. A Horvát-Szlavon-Dalmátországban és a katonai határőrvidéken létező mindkét hitvallásu evang. egyháznak ezen szervezése azonban feltételezi egyúttal ezen egyház az állana és annak közegei, saját belügyei, valamint a kath. és görög-keleti egyházak iránti viszonyainak és állításának rendezését és megállapítását. E tekintetben bátrak vagyunk a következő alázatos javaslatokat előterjeszteni. I. Az ág. és lielv. hitv. evang. egyháznak államjugi állása a háromegykirályságban. Alig van Európában nép. mely a XVI. századbeli nagy mozgalomtól érintetlen maradt volna. Ama hatalmas küzdelem a vallási szabadságért mindenkit megragadott. A jog- és szabadságért vivott ezen harcban együtt és egymásmellett, testvériesen kezet nyújtva egymásnak állottak a legkülönfélébb nemzetek fiai, s valóban ezen harcosok között nem a legutolsók voltak a délszlávok. Két férfiú, a ki a reformátori időszak legjelentékenyebb személyiségei közé tartozik, délszláv volt : Flaccius Mátyás lllyricus, kinek óriási szelleme a hatalmas magdeburgi Centuriakat, e nagyszerű egyháztörténeti művet teremtette, és Vergerius Péter Pál, modrusi, később Capo d' Istriai püspök. Ezekhez sorakoznak egyebek közt Dudics András, Dratkovics György, zágrábi püspök, Markantonic de Dominis zenggi püspök, Ungnad báró, a vend és horvát tartományok legfőbb hadi kapitánya, a leghősiesebb törökostromlók egyike, és többen. Horvát könyvek nyomatása Urachban é> Tübingában, Württembergben, — honnan latin, glagolit és cyrilli írású könyvek egészen Konstandinápolyig azon reményben terjesztettek, hogy ez által a törököket is a keresztyén evangeliumi tannal megismertetni és a keresztyén országokba való betörésektől visszatartani sikerülend, — a déli szlávság szellemi fejlődésében egy sokatigérő mozzanat volt, melynek még annak politikai constellátiójára is a legnagyobb hordereje lehetett volna. Az 1564. évben Urachban horvát nyelven már 25,000 példány, nagyobb és kisebb irat jelent meg nyomtatasban, köztük A. B. C. könyvek, az evangéliumok és az apostolok cselekedetei, keresztyén énekek, postillák stb. Ungnád baró akkor tájban azt irta Ulm városának, mely, — úgy mint azt más városok is tették — művét támogatta : „a mindenható Isten ezen eszköz által mindenható örök igéjének fegyverével meg fogja verni a törököket, s ekként a leigázott országokban is felállítani a maga országát/*) Más horvát nyomdák is, nevezetesen Zrínyi György grófé Nedőcén, és Varasdon lételüket a reformátori mozgalomnak köszönhetik, mint a mely a délszlávok fényes mivelődés történeti epochajat alapította meg ; és azt joggal lehet állítani, hogy a protestantismus a délszlávok mivelődését hatalmasan mozdította elő.**) Konstatáljuk, hogy a protestantismusnak Horvátország körül is szerzett ezen culturális érdemeit a horvát történetírók általánosan elismerik; igy azt mondja Smiciklas (Poviest Hrvatska, dio drugi str. 110.): Horvátországban az uj tannak egyedüli eredménye az volt, hogy horvát könyvek nyomatása a népnek oktatasára kezdeményeztetett. A bécsi békötetésnek egy okmánya által (6. §. Yiennae, 23. sept. 1606), melynél ^regnum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae nuncii et ablegati Christophorus Mernianchich Vice-Banus et Joannes Kitonich* részt *] Rümer. „Geschichte Württembergs.« II. kiadás, Stuttgart, 1865. lap; Dimitz : »Geschichte Krain's* Laibach, 1875. J

93— ; 288 lap.) **) Kostrencic ; Urkindliche Beitrage für Geschichte der protestantischen Literatur'der Südslaven in den Jahren 1559—1565. Wien, 1874.