Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-16 / 16. szám

német alaposság és rendszerezés, francia könnyedséggel párosul benne. A hajdani Rómában a remekjogászok őrizték meg legtovább a tiszta, hibátlan latinságot. Midőn az irodalom többi ága már korhadni kezdett, a jogtudósok még mindig romlatlan nyelven irtak. Nálunk az ellenkező eset áll. Idehaza ma már az irodalom minden ágában fisztességes magyarság fogamzott s indult virulásba ; csak jogászaink irnak még mindig 'olyan két x-i nyelven, hogy magyar munkáik egyes helyeit elébb németre kell fordítanunk, hogy megértsük, mit akarnak mondani magyarul. Vécsey úr munkája főleg e tekintetben emelkedik ki társai közül. Az ő művének igazi zamatját: élvezhető jó magyar stylusa adja meg. Ballagi Aladár. BELFÖLD. Szerény észrevételek egy főpásztori levélre. II. A csodálkozás hangján kérdezi superintendens úr : mivel érdemelte meg papjainak és tanítóinak egyrésze, hogy panszlávnak és magyar gyűlölőnek tartatik ? íme, kíméletünk és örökös hallgatásunk következménye I Senki sem akar közülünk denunciansnak tartatni, inkább hallgatunk s hagyjuk a pánszlávizmus magvát terebélyes fává fejlődni. így állván a dolgok, a további hallgatás nem volna már arany, hanem gyávaság és kötelességmulasztás. Én tehát — nem törődvén kislelkek ítéletével — magamra valialom a bácskai panszlávok bűnlajstromának összeállítását. Magától értetődik, hogy vakandok munkásságuk tényeire ki nem terjeszkedhetem, hanem csak ügyetlenségeiket sorolhatom elő. Köztudomás szerint 1865-ben négy bácskai tót egyház elfogadta a Thun-féle pátenst és Kuzmány által meglátogattatott. Az alkotmányos korszak kezdetén a kulpini kerülethez tartozó pánszláv papok és tanítók Kuzmányt akartak megválasztani országos képviselőnek, de látván kisebbségüket, elállottak szándékuktól. Kuzmány azon pánszláv iskolahoz tartozott, mely a cseheket, morvákat, sziléziaiakat és tótokat egy szövetséges államban — közép-Szláviában — óhajtotta egyesítve látni, de tényleg vak eszköz volt Deák Ferenc ellenesének, Schmerlingnek kezében. Három évvel későbben a pánszláv papok és tanítók tényleg megválasztották országgyűlési követnek Pauliny Vilmost, a tót Matica alelnökét, a tót-magyar trón és a Mojmir-Arpád dinasztia felfedezőjét, nemkülönben a hires tót király Trencséni Csák Máté szerzőjét. Ismét három év múlva becskereki programmal felléptetett Tátics Milutint, Mileticsnek bizalmas emberét. Az akkori bácsi szerb püspök és mostani patriarkha Angelics intette a szerb pópákat és tanítókat, hogy Táticsra ne szavazzanak. De mí történt ? Bizonyos evang. papok és tanitók ellátogattak szerb zászlókkal feldíszítve Angelics embereihez, intézvén hozzájok ilyen ékes szavakat: Ha mi tótok meriink szavazni Taticsra, ti szerb sólymok gyáva galambokká akartok fajulni ? A kiszácsi pópa Ivanics keservesen panaszkodott előttem, hogy egy evang. tanitó, ágyából kizavarta őt s a nép haragjavai ijesztette, ha Angelics szavára hallgatva nem megy Táticsra szavazni. Ekkor mondattak a legszebb beszédek a szláv népek közös érdekéről és a szervezendő szerb, tót, olah stb. vojvodinákról. Oly férfiutói, ki a kormány bizalmas emberének tartatott, hallottam a következő adatokat : Petrovácon vasárnapi iskola címén összejövetelek tartattak s a népnek, iparos-legényeknek, a túróci hírlapok megmagyaráztattak. Ekkor a petrováci postán leadatott a túróci és szakolcai hírlapokból 132 példány; a hazafias irányú Svornost ellenben egy példányban sejárt oda. A nagyrőcei gymnázium és a tót Matica becsukatása miatt, úgy szintén Paulinynak Túrócban történt megbuktatása után Petrovácon a fiatalság tömegesen gyászfatyolokat viselt s a magyar zsarnokság megbuktatasának szükségéről beszélt. Petrováciak és kulpiniak egy vendéglőben arról beszélgettek, fognak e a tót katonák az oroszokra lőni akarni ? Pauliny kortesdalát még évek múlva is kukoricakapálásról hazatérő lányok tömegesen énekelték. Van egy gúnydal a magyar nyelv tanítása ellen irányzott éllel, mely szerint a tótok hazaja a Fekete-tengertől a Balttengerig terjed, a Tátra, Krkonos és Ural hegységét magában foglalja, s az oroszokat, szerbeket stb. a tótok édes testvéreinek mondja. Ezt a gúnydalt az evang. tanitók több összejövetel alkalmával nyitott ablakok mellett énekelték, sőt állítólag az iskolában is tanították. A Nar. Novinyben megjelent, feltűnést keltett vezércikkek szerzője a Bácskában gyanittatván s rendőrileg kerestetvén, K. lelkész habozás nélkül mondá, hogy a kérdéses cikkeket nem irta ugyan, de büszkeségének tartaná, ha azokat a cikkeket ő irta volna. Saját tapasztalásom után következő esetekről van tudomásom : Az orosz-török háború folyama alatt meglátogatván Sz. lelkésztársamat, a gondnok belépett jelenteni, hogy az újévi összeirás (koleda) befejeztetett. Leülvén fejcsóválva mondá : Csak tudnák a tisztelendő urak, miket beszélt R. tanitó minden házban. Némi vonakodás után bevallá, hogy R. az oroszokról beszélt, kik felszabadítván a bolgárokat, később más szerencsétlen szláv népeket is fel fognak szabadítani. R. tehát csak megmagyarázta a népnek a Nár. Noviny ez időtájban megjelent egyik vezércikkét, mely a fennálló sajtótörvény folytán nem lehetett eléggé világosan fogalmazva. Ugyanekkor Cserveny Márton és egy evang. tanitó közt következő párbeszéd folyt le : — Gondnok uram, adja ide a mozsarakat, lövöldözni akarok az iskola udvarán, a mieink győztek 1 — Hogyan ? Hiszen a mieink (katonáink) nem harcolnak 1 — Dehogy nem 1 Az oroszok a mieink 1 Saját füleimmel hallottam, hogy egy bácskai kocsmában a Szvatopluk visszajöveteléről szóló dal énekelte