Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-19 / 8. szám

vére pedig, hogy t. i. „a tanulmányi alapot ké­pező javak 1548 óta a mai napig, tehát 333. esztendőn át soha másra, mint katholikus célokra nem forcl itattak", Nagy Fridrik szavaival felelünk, melyet XV. Lajoshoz irt, midőn ez őt Szilézia elfoglalásáért s az európai nemzetközi jog meg­sértéseért interpellálta: „A bitorlást, úgymond, sem az elévülés, sem a nemzetközi jog nem szen­tesitheti s joga van a fegyvernek, mihelyt hatal­mában van, azt érvényteleníteni."- A mi fegyve­rünk az igazság, melyek elveit szintén nem mérik évek száma szerint és az 1848: XX. tcikk, melyben a valláse^yenlőséor és viszonosság elve elégtételt o J f> o o követel a jelen törvényhozástól. Az elmondottakból azt hiszszük, minden elfogu­latlan itélő meggyőződött a felől, hogy a vallás és tanulmányi alapok azon törzsvagyonai, melyeket királyaink országgyűlés beleegyezésével alapítot­tak, bármi célra fordíttattak is azok eddigelé, jogi természetökre nézve nem kath. felekezeti, hanem országos közalapok, melyek tehát a parlamenti kor­mányzás elvei szerint O Felsége főfelügyelete mellett a törvényhozás hatáskörébe tartoznak. Mert egy alkotmányos állam felelős kormányzata elveinek csakugyan nyílt arcúicsapása azon ano­malia, hogy legyen az államban oly felelős mi­niszter, ki az állam egy tekintélyes országos va­gyonának kezeléséről nem felelős; a minthogy ezen anomaliát a Lajtán túli törvényhozás, úgy tudjuk már ki is egyenlítette, úgyszinte törvényhozásunk is az egyetemi alapokat a költségvetés keretébe bevonta. És ha az országgyűlés épen most, midőn ezen alapítványok jogi természete alapításuk óta legelőször jő érdemleges tárgyalás alá, ezen ano­maliát meg nem szüntetné, annyival inkább, ha azt jövőre is törvényesitné: bátran kimondjuk, nem értené magas hivatását s nem volna méltó a törvényhozói magasztos névre, melylyel a nem­zet bizalma megtisztelte Orbán József. KÖN Y VISM ERTET ÉS. ,,A hit- temploma. Egyházi beszédek C. II. Spiiryeon nyomán írta Kövyvcs Tóth Kálmán. II. kötet. Bu­dapest, 1882. Légrády testvérek nyomdájából. Szerző' tu­lajdona. Bolti ára 2 frt 20 kr. Londonnak Southwark nevű részének közepén emel­kedik azon nagy templom, a tabernakulum, melyben Spurgeon rendesen 6—7000 hallgató előtt mondja el beszédeit, s melyekből eddig már vagy 2000-et nyoma­tott ki. Ha beszédei kinyomatva is hatásosak, mennyi­vel hatásosabbak, ha azok személyes előadása által mint­egy megelevenednek a hallgatók előtt. Az ige e rend­kívüli hatalma, melylyel Spurgeon Isten országát épiti, hazankban is felköltötte a hozzá értők figyelmét és egy évtized óta a nálunk általánosan megkedvelt Gerok mel­lett, Spurgeont is kezdték hasznalni forrásul és példányul. A ki azonban a részletekbe menő s a helyi viszonyokra is reflectaló eredeti hosszú beszédekből megkisérlette szemen szedni a nekünk való eledelt, csak az fogja mél­tányolni a Könyves Tóth Kálmán altal virtuozitással végbevitt átdolgozást. E méltánylás nyilatkozott is abban, hogy az átdolgozott beszédek első kötete rövid idő alatt második kiadást ért. Méltánylandó különösen az a finom ízlés, a mely­lyel Tóth Kálmán a Spurgeon-féle nagy éléstárból a magyarnak való eledelt ki tudta valogatni. Jelen kötetben van 37 Spurgeon-féle beszéd cs mintegy izlelőíil az átdolgozótól egy eredeti pünkösdi és Decopp ettől egy gyermekeknek szóló beszéd. Mivelhogy Sp. ifjabb koraban hetenként 10—12-szer, most 4—6-szor prédikál, sokan arra gondoltak, hogy ez nala könnyű dolog, mely tanulmány és előkészü­let nélkül megyen. Ezzel ellenkezőleg őmaga igy szól : „Hogy helyes thémákat válaszszak és ezeket évről-évre érdekesekké tegyem, sokkal több faradságomba került, mint sokan gondoljak. Az én kedves hivatalom mind testi, mind lelki erőmet a legnagyobb mértékben veszi igénybe* ! Ezen idézetet tartottam szükségesnek arra, hogy az egyes beszédek targyait felsorolva bemutassam az olvasó közönségnek azt a reális munkát, mely nem elég­szik meg a hangzatos themával, hanem a gondos kivi. telre fekteti a fősúlyt. Krisztus arcképe, Zakariás és Mária, a leggyönyö" rűségesebb, nincs hely a vendégfogadó háznál, Jónás 110 aludjal!, szunnyadó lelkek ostora, a ki nyer s mégis ve­szít, a dragakő, dicsőséges gyalazat, győzelem az utolsó ellenség fölött, Jézus sírjánál, nap és eső, kőszivek ekéje, a rossz mentség nem is mentség, a drága törvény, hit­vány sárral mázolt fal, a látások, öt kenyér, a kalasz­szedegetők, ebéd a mezőn, a nagy király szolgálatában, a széltől hányatott polyva, ragadozó madarak, a felhők, a holnap, mindennap meghalok, Jákob életmozzanataira vonatkozó 5 életrajzi beszéd, kevélység és alazatosság, a kettős halászat, a vak koldus, a rab és a biró, a sze­gény özvegy. Ezek Spurgeon jelen beszédeinek tárgyai, melyek a keresztyén életet kedvesen és sokoldalulag világít­ják meg. Főjellemvonásuk e beszédeknek a példazati modor s e részben bebizonyitá Sp., hogy ,a tanítvány nem nagyobb az ő Mesterénél/ Az egészséges exegezissel párosul e beszédekben a gyakorlati életre tartozó didac­tikai elem. ,Az én szavaim beszéd és élet.* Nem lehet feladatom kivonatot adni az egyes be­szédekből ; a ki az altalanos jellemzésnél többet óhajt

Next

/
Thumbnails
Contents