Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-19 / 8. szám

tudni e könyvről, annak az írással azt mondom : .Jöjj ide es lass, ! — vagy magya rán mondva : vedd meg ! Mindazáltal a sok szép közül kiemelem a XlX-ik beszédet, melynek címe: A látások. Gyönyörűen vezet végig egy egész napon és egy éven. 5

Isten példázatban beszél hozzánk mar kora reggelen/ „Elhagyod hajlékodat, kimégy do'gaid után.* A nap leáldozása. A besötétedés. A gyertyagyújtás és eloltás. Ilyen és hasonló részletezés mellett, kiemeli szerző azon örök igazságokat, melyek a nap és év részeiben példáztatnak. A XVI-ik beszéd ily cím alatt : Van-e Szentlélekrc< K. Tóth Kálmán műve. Remekül megküzd e nehéz tárgygyal, a mikor történelmi és egyébb példákkal megrakott tárgyalás mellett kimutatja a Szentlélek létezését annak félreismerhetlen hatásaiból. A kerekded és folyékon irályu beszéd egészen Sp. modora szerint van alakítva. Decop'pet közvizsgai beszéde a talentomolcról a gyermekek felfogásához mért gyönyörű, gyakorlati beszéd. A , Hit temploma* jelen kötete Szász Károlynak a szerző egykori elődének és barátjának van ajánlva ; én papoknak tanulmányul, híveinknek a házi istenitisztelethez kézi könyv gyanánt ajánlom. Láng Adolf. BELFOLD. Egyházi és iskolai ügyünk az országgyűlésen. Trefort Ágoston vallás- és közokfatásiigyi miniszter beszédéből a képviselőház febr. 13-iki ülésén. T. ház 1 Nem lehet szándékom egy nagyszabású egyházi és vallási vitát provokálni, hiszen annak nem lehetne semmi eredménye, mert azon fontos kérdéseket, melyek a vallásszabadság köréhez tartoznak, igy a budget alkalmával vagy egy petíció alkalmával megfejteni nem lehet. De miután Irányi t. képviselő ur ezen kérdést napirendre hozta, kénytelen vagyok az ő felszólalására és javaslatára némi észrevételt tenni. A t. képviselő ur minden évben napirendre szokta hozni ezen ügyet és körülbelül — a mi a dolog természetében fekszik, mert az igazságnak mindig ugyanazon kifejezése van — mindig ugyanazon érvekkel él. Es ez állásomat könnyíti, mert körülbelül én is csak azt fogom mondhatni, a mit tavaly és máskor is mondtam. A lelkiismeret és vallásszabadság olyan dolog, a melynek becsét nem lehet megmérni. Epen azért mi, a kormány és azon párt, melyhez tartozni szerencsém van, mi épen olyan barátai vagyunk annak, mint a t. képviselő ur. Én nem latom sehol nyomat Magyarországon a vallási és egyházi üldözésnek, sőt merem állítani, mint máskor is mondtam, hogy olyan mozgalom, a minő Franciaország- vagy Németországban napirenden van, Magyarországon lehetetlen. 1 la sokban el maradtunk, de a vallási meggyőződés tiszteletében azt mondhatom, hogy az elsők között állunk Europaban és e tekintetben a versenyt kiállhatjuk akárkivel. Azonban a t. képviselő ur valami mást akar : az egyházi vagy vallásos testületek alakításának szabadságát; és erre nézve felfogásunk különbözik. A lelkiismeret szabadságát Magyarországon senki sem bántja és nem is szándékozik bántani; hanem a vallási testületek alakításának szabadságát mi másképen formulázzuk, nekünk arról más fogalmaink vannak, mint a t. képviselő urnák A t. képviselő ur egy általános törvénynyel akarja ezt tisztába hozni, mi pedig — a mint tavaly is mondtam — speciális törvényekkel. Igenis, ha itt az országban alakul egy felekezet, egy vallási konzorcium, a melynek dogmái az állam céljaival összeütközésbe nem jönnek, azt mi sem ellenezzük; de ha alakulni akar egy hitfelekezet, a mely például dogmái közé azt is beiktatja, hogy adót nem fizet, vagy pedig mormonizmust akar űzni vagy más efféle dolgokat, ezt nem fogjuk felvenni a szabad vallasok sorába. De ha mondom, valamely vallási társulat céljai az állam céljaival ellentétben nem fognak állani, ha ezen társulatnak képviselője hozzám jön és engem arról meggyőz, akkor én leszek az első, a ki ezen ügyet a minisztertanácsba beviszem, a korona elé terjesztem és törvényjavaslat formájában a ház elé hozom. De mi az általános törvénynek barátai nem vagyunk azon okoknál fogva, melyeket múltkor elmondtam. En nem mint ember, de mint politikus minden kérdést a magyar államiság és a magyar kultúra szempontjából tekintek és fogok fel; mert én azt hiszem, hogy oly törvény, minőt a képviselő ur követel, a létező egyházakat, és egyházi korporációkat Magyarországon disszolucióba fogná hozni, a mi a magyar államiságnak válnék nagy kárára. Talán nem szükséges ezt bővebben fejtegetni — no hát ha szükséges, megmondom, hogy teljes meggyőződésem, hogy a magyar evangelikus egyházban szakadás fogna keletkezni és ki fogna fejlődni egy pánszláv töredék, a melynek a képződése csakugyan a magyar államiságnak és nemzetiségnek nagy kárára válnék. Ebből az okból, de még más oknál fogva is nem óhajtom ilyenformán egy általános törvénynek létre hozatalát, mert tekintve a mostani áramlatot s a kedélyek dispozicióját, egy ilyen altalános törvény a hitfelekezetlenséghez, a „KonfessionslosigkeitMioz fogna vezetni, ez pedig a mai társadalomnak legnagyobb mételye. Mert ez minden pozitív vallásnak a megsemisitésére vezet, a hol pedig a positiv vallás megszűnik, ott megszűnik a positiv jog is. Egyébként mondom: a lelkiismeret szabadságát tisztelve, ha valaki magát, mint individium a felvett vallásokon kívül helyezi, mi az ő lelki ismeretét nem bántjuk ; hanem azt a jogot nem akarjuk megengedni, hogy ő a létező egyházak keretén kívül neveltesse a gyermekeit. Positiv vallás egyház nélkül a társadalmat összetartanicsupán jnfi.itikáva/ kormányozni sehol a vilátjön nem lehet.