Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-12 / 7. szám

gása, melyet legutoljára s legbiztosabban szoktak alkalmazni Ezt aztán mások mondták el. Mi — így szólt — Idvezítőnknek eme parancsát tartjuk : „Ingyen vettétek, ingyen adjátok.<

(

Ha valaki köziiliink megkereszteltetik vagy meghal, azért hogy keresztelünk s temetünk nem fizetünk semmi dijjat. De a papok nem keresztelnek, nem temetnek, nem esketnek pénz nélkül, sőt ha kevesebbet visz a szegény, még a bőrükből is lehúzzak. S aztán felvette megint a bibliát, olvasva Jeremiás ezen igéit: Jaj a pásztoroknak, kik elvesztik és elszaggatjak az én mezőmnek juhait stb. Aztán a XXV. r. 34. 35. 36. verseit idézvén, rá olvasta ez ó testamentomi idézeteket a protestáns lelkészekre, izgatva alattomosan s beburkolt szavakkal a prot. igehirdetők ellen. S a szegény nép csak bólingatott fejével, sőt egy így nyilatkozott: „no ha ez így van; nem lesz többé pap a világon hat esztendő múlva.4 Nincs könnyebb valami, mint a nép szája izére beszélni, most mikor az egyházadót végrehajtással kell bevenni. Nincs könnyebb valami, mint a népet azzal ámítani, hogy térjenek hozzánk s megszabadulnak a teherviseléstől. Ha átnézem, hogy hová fészkelték már be magokat, ugy tapasztalom, hogy nem a lelkészek buzgósághiánya vagy gondatlansága, de teljesen a véletlen volt ennek az oka; s a hová egy is beteszi a lábát, ott olyan SZÍVÓS kitartással van, hogy onnan ugyan nem mozdul, sőt a vallásos rajongásra hajlandókat sajátságos vonzerővel húzza magához. Ez a szerb baptista hibásan beszél magyarul; üti veri a mellét, rikácsol; nincs értelme előadásának s mégis kiérezhető minden szavából a meggyőződés melegsége, a más felekezetűek iránti vad gyűlölet lángja, melyet bár elpalástolni szeretne, de azért egyes kitételei elárulják. Arról, hogy társadalmilag ez a szekta tudományt, honszerelmet elvileg megtagad, már többször^ irtam s azt most újból felemlíteni fölöslegesnek tartottam ; csakis ujabb észleleteimet közöltem, hogy a baptisták történeti fejlődésének ösmertetéséhez ujabb adattal járuljak. Könyves Tóth Kálmán. BELFOLD. A protestáns két testvéregyház közös értekezlete A protestáns két testvéregyház megbízottjai elébb külön mindenik egyház, f. hó- 4-én pedig közös értekezletre jöttek össze. A helv. hitvallásuak részéről jelen voltak : b. Vay Miklós, gr. Degenfeld Imre, gr. Lónyay Menyhért, Török Pál, Révész Bálint, Kun Bertalan, Pap Gábor püspökök, Beöthy Zsigmond, Mocsáry Lajos, Hegedűs László, Tóth Sámuel, Kovács Albert és Ballagi Mór; az ág. hitvallásuak részéről : b. Radvanszky Antal, b. Prónay Dezső, Fabini Theofil, Győry P21ek, Zsilinszky Mihály és Batizfalvi István. Mind a két rész elébb külön értekezleten tanácskozván, a közös conferenciának nem lehetett egyéb feladata, mint az, hogy a netalani differenciákat kiegyenlítve a teendő lépésekre nézve egyforma eljárást eszközöljön. Azonban csakhamar kiderült, hogy a fennforgó kérdésekre nézve a két test véregyház teljes tökéletes egyetértésben van. A közös értekezletet b. Vay Miklós főgondnok nyitotta meg, előterjesztvén a reformátusok értekezletén lett megállapodásokat; nevezetesen, hogy a képviselőház tanügyi albizottságának meghívása folytán minő eljárást szándékozik követni és mily értelemben kiván nyilatkozni. Utána b. Radvánszky Antal főfelügyelő elő sorolta az ügyeket, melyekre nézve az egyetemes gyűlés óhajtását fejezte ki, hogy a reformátusokkal egyetértőleg történjék az eljárás; nevezetesen : a középtanodai kérdés, az 1879. évi 40. t. c. 53. §-a folytán felfelmerülő bajok miképi orvoslása, és a protestánsoknak kath. lelkészek részére való megadóztatásának kérdése s végül az ismeretes zágrábi ügy. Ezek után Tóth Sámuel felolvassa a középtanodak ügyében az értekezleti megállapodások alapjan szerkesztett emlékirat tervezetét. Mire többek hozzászólása után Gyó'ry Elek, mint az evang. egyetemes egyház jegyzője, kifejtvén azon főbb elveket, melyekre nézve a kormánynak ügy korábbi, mint jelenlegi törvényjavaslataval szemben a két protestáns egyház mindég egyértelműleg nyilatkozott, s azon álláspontot, melyet az evangélikus egyház értekezlete az előterjesztett kitűnő dolgozatban foglalt elvekkel egyetértőleg elfoglalt, egyedül a terjedelemre nézve tesz kifogást, a mennyiben az ev. egyház értekezlete részletekbe nem kivan bocsátkozni. A közös értekezlet abban állapodott meg, hogy az emlékirat a jeles tervezet szerzője és Győry Elek által együttesen a közös megállapodás szerint kidolgoztatván, b. Vay Miklós és b. Radvanszky Antal mint elnökök aláirasával nyomassék ki és nyujtassék be. Az emlékirat szövegét 1. alább. A törvénytelen adóztatás ügyében Győry Elek előadja, hogy b. Vay és b. Radvánszky felszólítására, ő elkészítette a minisztériumhoz terjesztendő felirat tervezetét. Ebben mindazon jogi alapokon, melyek lapunk olvasói előtt az ez ügyben múlt évben közlött terjedel mes dolgozatokból ismeretesek, a törvényellenes rendelet visszavétele, a végrehajtások megszüntetése s minden afféle ügyek törvény szerinti elintézése kéretik. Az értekezlet az avatott tollal irt jeles dolgozatot egyhangúlag elfogadta. Hasonlókép egyhangúlag elfogadta azon kérvény fogalmazványát is, melyet Győry Elek a keresztelések-és anyakönyvezésre vonatkozólag mult évben a képviselőházhoz benyújtott kérvény megujitásaképen terjesz tett elő. A zágrábi ügyben b. Prónay Dezső indítványára