Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-12 / 7. szám

az lett a megállapodás, hogy azon esetre, ha a horvát kormány a kérvény első két alternatívája közül akármelyiket fogadná el, s az 1791. 26. t. c. 14. pontja ér telmében egyházkerületeinkhez tartozó egyházakból akár horvát superintendentiát, akár hoivát esperességet akarna alakitani, a magyarországi prot. két testvéregyház az ellen protestálni lesz kénytelen. Ellenben, ha a zágrábi egyház valamelyik, pl. a hozzá legközelebb eső dunántúli evang. superintendentiá'hoz akarna csatlakozni, a mondott superintendentia kötelességének fogja ismerni, hogy őket, bár sok bajjal fog járni, kebelébe, be fogadja. Végűi Ballagi Mór a prot. egyházunkhoz tartozó legkitűnőbb jogtudók együttlétét arra akarta felhasználni, hogy döntesse el a kérdést: miként anyakönyveztessék a vadházasságban élő törvényes férjii nő gyermeke ? azonban nem ért célt ; mert bár sokan (Fabiny, Beöthy, Győry stb.) hozzászóltak a kérdéshez, egyéb határozott utasítás még sem jöhetett létre, mint az, hogy szem előtt tartva e jogszabályt : páter est, quem nuptiae demonstrant, azon legyen a keresztelő lelkész, hogy tudomására jusson a dolog a törvényes férjnek, mert csak ez reklamálhat, és csak az eszközölheti, hogy idegen gyermek az ő nevére ne anyakönyveztessék. A középtanodák ügyében lcelt emlékirat. Tisztelt közoktatásügyi Albizottság 1 A gymnasiumi s reáliskolai oktatásról legújabban előterjesztett törvényjavaslatra vonatkozólag, nyilatko zattételre szólit tatván fel: a helvét és ágostai liitv. evang. egyházak nevében következőkben terjesztjük elő nyilatkozatunkat. A magyarhoni helvét és ágostai hitv. evang. egyházak, mindannyiszor valahányszor a középtanodai oktatás törvényes rendezése szőnyegre került, teljes önérzettel hivatkoztak arra, hogy midőn azt egyházuk jogi allásának, beiu-ő életének s közművelődési céljai nélkülözhetlen feltételeinek szempontjából veszik vizsgálat alá, ezt egyszersmind azon meggyőződésben teszik, hogy a magyar protestáns egyházak céljai s érdekei, hazánk közművelődési érdekeivel azonosak. Valahányszor a középtanodai oktatásról törvényjavaslat terjesztetett elő, a hazai két protestáns egyház nyíltan és határozottan kifejtette és kiemelte azon sarkalatos elveket, melyeknek sértésébe vagy mellőzésébe semmi körülmények között bele nem nyughatik ; és ráutalt a törvényjavaslatok azon intézkedéseire, melyek e sarkalatos elvekbe ütköztek. Jelen alkalommal is első sorban azon főelveket emeljük ki, melyek a helvét és ágostai hitv. evang. egyházaknak ezen kérdésben megingathatlan szilárd jogi alapjat képezik, s iskoláinknak ebből folyólag külön szempont alá helyezését követelik. A magyarhoni mindkét hitvallású evangélikusok iskolai autonom szabadságának s az államhoz való viszonyának törvényes alapjai, nemzetközi szerződések erejével biró békekötésekben, az ezek becikkelyezésével s az I79°/i- 26. törvénycikkekkel alaptörvényekben vannak erakva. —• Ezekben a mindkét hitvallású evangélikusoknak, a tanügy terén, teljes és tökéletes autonomia, azaz semmi feltételhez nem kötött szabadság van biztosítva. Kimondalik határozottan, hogy : „rationem, normám et ordinem docendi atque discendi ordinare futuris semper temporibus liceat evangelicis, ludimagistros, professores, rectores, subrectones vocare et dimittere, nnmerum eorum augere vei minuere ; nec non Directores seu Curatores scholarum quarumvis tam locales, quam superiores et supremos, e suae confessíonis hominibus eligere füturis semper temporibus liceat.® E tanügyi autonomiat és szabadságot nem csorbítja a coordinatio literariae institutionis kiterjesztésének elrendelése, mert ennek a minden jövendő időre a fennebbiek szerint biztosított intézkedési jogok mellett, más alkalmazása iskoláinkra lehetetlen, mint az, hogy a minden hazai iskolára törvényben megszabandó tantargyakat a protestánsok is felvegyék ; az, a mi ismételt feliratokban kiemeltetett: hogy az allamnak joga van törvényben kijelölni a célt, melyet az iskoláknak el kell érniök, tehát az adandó képzettség minimumát, de hogy ez mily mód és eszközök által éressék el, abba az állam nem avatkozik. Hogy az 1790/1 : 26. t. cikkben emiitett coordinatio literariae institutionis-nak más értelme a biztosított autonómia mellett nem lehet, mutatja a budai zsinatnak, melyen sokan voltak jelen az 1790/1-iki országgyűlés tagjai közül, következő jegyzőkönyvi tétele : »ha csak a nevelésre szükséges tudományoknak nemeit fogja az országos küldöttség meghatározni, azoknak pedig taníttatásuk módja, a szükséges könyveknek választása s egyéb ilyféle rendelkezések a mi hatalmunkban maradnak — a mint ez iránt az illető törvényeik kétkedni sem hagy — a szerint nekünk abból semmi sértésünk sem következik.* Igazolja ezt továbbá, az iskolai rendszer kidolgozásával megbizott emiitett küldöttségnek azon kívánsága is, hogy a prot. iskolák csak a tantárgyakra nézve alkalmazkodjanak a közoktatási rendszerhez. „Evangelici autem augustanae et helveticae confessioni addicti, iniis, quae pure sunt literaria studiorum argumentis, huic normáé sese conformare debeant.<

( Biztos alapon és a tanügy tekintetében is kétségbevonhatlan autonómiánk e sérthetlensége elismertetett az 1843/4 országgyűlésen is, midőn az alsó tábla, a vallásügyben a főrendekhez intézett üzenetében azt nyilvánítottá, hogy a békekötések a közerkölcsiség paizsa alatt állanak, melyeknek tehát érvénye és kötelező volta, felülall az időnként változható politikai nézeteken és partarnyalatok felfogásain. Tanügyi autonómiánk s a középiskolai ügy rendezésének kérdése, egyébkint önmagában is szoros és elvál. hatlan kapcsolatban van a protestáns egyház életével, e kérdésnél a protestáns egyhazak életéről és biztos fennmaradásaról van szó. Vannak hitfelekezetek, melyeknek vallási szabadságuk nem érintetik a középiskolák rendezése által, mig a magyarhoni prot. egyházak életfaja