Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-12 / 7. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HI V AT A L : IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. BITI. Előfizetési dij: Helybeli házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre i frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IggfT* Teljes számú példáiigy olcIs:SLI irxincLég- szolgál b SLÍTJLIÍIS:gfgirAzon t. előfizetőink, kiknek elöfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Az alapok és alapítványok jogi természetéről. ív. Második főkérdés az: vájjon az alapok és alapítványok országos vagy felekezeti alapot képeznek-e ? Ezen kérdésre a közelebb lefolyt országgyűlés képviselőházának 1880. szept. 30-án tartott üléséből kiküldött bizottság előadói, Apponyi Albert gróf és Apáthy István fősúlyt fektetnek, annyira, hogy a tanulmányi alap előadója a képviselőházhoz adott jelentésében kizárólag e kérdés tárgyalásával foglalkozik. A vallásalap előadója pedig a vallásalap keletkezésének s forrásainak elsorolása után, azon elvből indulva ki, hogy valamely birtok jogi természetét a cél határozza meg, melyre a birtok alapittatott, ebből azon eredményt vonja le, hogy miután az alapok és alapítványok törzsvagyonai egyházi forrásból fakadtak s folytonosan kath. célokra fordíttattak: tehát azok jogi természetökre és rendeltetésükre nézve kizárólag kath. jellegűek, s egyenesen kath. felekezeti alapot képeznek. E mellett mindketten fősúlyt fektetnek a király főkegyúri jogára, mint a melyben van lefektetve az alapok és alapítványok eredetének jogalapja. Mi is súlyt fektetünk e kérdésre, mert hiszen e kérdés szerencsés megoldásában rejlik a vallásegyenlőség és viszonosság elve megtestesitésének egyik alapja. De azzal a különbséggel, hogy mig az előadók elavult törvények, magukat túlélt institutiók elveire támaszkodnak, addig mi az igazság és méltányosság elveiben, áz újabb államjog és életteljes törvények forrásaiban keresünk nézeteinknek táplálékot. Nevezetesen : A -vallás- és tanulmányi alapok és alapítványok előadói I. Ferdinándnak 1548: 12. és I55°: T

9- törvénycikkeiből, továbbá I. Rudolfnak 1586: május 19 én kelt, s a túróci apátságra vonatkozó adományleveléből, úgyszintén Mária Terézia alapitó leveléből és II. Józsefnek az eltörlött zárdák vagyonaira vonatkozó rendeleteiből, nemkülönben az 1 7 1 5 : 74; 1723: 70; 1 741 : 5. törvénycikkekből, — melyekben a fejedelem legfőbb kegyúri jogai vannak megállapítva —, akarják kifejteni azt, hogy az alapok és alapítványok törzsvagyonai, valamint eredetileg a kath. vallás céljai előmozdítására alapíttattak, úgy későbben is folytonosan kath. célok előmozdítására fordíttattak. No bizony, ennek magyarázatára kár volt iveket vesztegetni! Hiszen ezt mindenki tudja, mindenki elismeri; s törvényhozásunk történetének minden lapja hangosan beszéli. Minden kétség nélkül elismerjük mi is, hogy valamint Európa más nemzetei, úgy a magyar országgyűlések sem ismerték fel mindjárt a reformatio létrejötte után a vallás és lelkiismereti szabadság elvének roppant fontosságát s úgy oldották meg a kérdést, a mint azt a papság érdeke kívánta; elismerjük azt is, hogy miután a reformátió szellemi fegyverrel, a tudomány és iskolák fegyverével támadta meg az orthodox egyházat s félszázad alatt 30 millió hivőt szakasztott kí a kath. egyház kebeléből : az erkölcsi hitelében és lételében megingott orthodox egyház is kénytelen volt magát hasonló fegyverrel védelmezni, jámbor életű, tudós papokat neveltetni, kik a népet a régi igaz kath. hitben megtartsák s az eltévedetteket arra visszavezessék; kénytelen volt iskolákat alapitni, hol alkalmas tanítók képeztessenek s a szépreményű ifjak oktattassanak és segélyeztessenek; hogy tehát e szükség és fenyegető veszély hozta létre az 1548 : 12. és 1550 : 19. tcikkeket a kath. egyház érdekeinek megóvására; sőt tovább menve, elismerjük azt is, hogy az elhirhedett „Lutherani combúrantur"-féle