Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-26 / 26. szám

oly terhek elvállalására, melyek fejében semmi jogot vagy viszontszolgálatot nem nyújthat. Föltéve azonban, ele meg nem engedve, hogy a canonica visitatió azt tette volna, eljárása ugy is érvénytelen, mert törvényellenes; törvényellenes legalább az evangelikus hitliekkel szemben, a mennyiben az ellenkezik az 179°/i évi 26. t. cz. 6 pontjával, mely magyarul igy hangzik : „Az evangélikusok által a katholikus papoknak és iskolatanitóknak, vagy az egyház más szolgáinak akár készpénzben, akár természetiekben, vagy munkákban eddigelő fizetett papbér vagy ágybér jövőre egészen megszűnjék, és a jelen országgyűlés törvénycikkeinek kihirdetéséről számítandó három hónap múlva, az többé sehol meg ne vétethessék." 2) A fentebbieknél fogva önként elesik a másik érv, melyet a főszolgabíró ur határozatának támogatására felhoz, hogy t. i. B. M. „mint volt úrbéri birtok tulajdonosa" köteleztetik idegen vallású lelkésznek szolgálni; mert ha a „ki" törvényesen megtagadhatja a szolgálmányt, a „mi" azt ugy sem teljesítheti. De általában veszedelmes és törvényre épen nem alapitható elv rejlik azon felfogásban, mintha az urbériség eltörlése után a „volt" úrbéri telkek még valakié máséi is volnának, mint a kit tulajdonosul vagy haszonélvezőül a telekkönyv nevez meg. I Iiszen ott van a dézsmaváltság, mely mivel még terheli a birtokot, szükségkép telekkönyvileg is kitüntettetett. Avagy még egy lappangó földesúri jog is létezik, mely az urbériség eltörlése után is fönállana ? Erről ugyan a közönséges felfogás nem tud semmit, s a lelkész javadalmazását a felekezet belügyének tekinti, a telek utáni szolgálmányt pedig oly „kivetési kulcsnak", melyet a felekezet esetleg módosíthat vagy azt mással is felcserélheti. 3. Bocsánatot kérek, de lehetetlen méltó felháborodásomnak kifejezést nem adni a fölött, hogy Somogyi Zoltán főszolgabíró ur a kérelmem támogatására felhozott i89°/i évi 26. t. c. 6 §-át egészen hallgatással mellőzi. Avagy alkotmányos országban élünk-e f És midőn egy országos törvényre hivatkozik a kérelmező, vájjon egy alkotmányos tisztviselő e törvényt nem létezőnek tekintheti-e: S nem insinuatió-e egy tisztviselő részéről, hogy hallgatagul bár, de elég világosan ugy allitja elő a 11. m. vall. és közokt. minister urat, mint a ki egy országos törvényt felfüggeszt, és egy rendeletben vagy intézményben egy egész felekezetet szerzett jogaiból kiforgatni akar? Ha tehát feltételezzük, a minthogy arról kétségeskedni nem is szabad, ama hivatkozott 1878. évi 11091. sz. intézmény alkotmányos ministertől származik, feltételeznünk kell azt is, hogy ez semmiképen nem ellenkezhetik az 179°/i 26 t. c. 6. §-ával; vagyis, hogy amaz intézmény alkalmazható talán mózes vallású, nazarénus, vagy confessiónélküli honfitársainkra, de semmi esetben sem alkalmazható a magyarhoni ágostai vagy helvét hitvallású evangélikusokra stb. A másodfokú végzést, mint mondám, várom; s ha az reánk kedvező lesz, mit nem hiszek, akkor a plébános fogja az ügyet a ministerhez felebbezni. Meglátjuk aztán, annyira ment-e már a dolog, hogy az országgyűléshöz kellend orvoslatért fordulnunk-Gaál Mihály, agárdi evang. leikés/.. ISKOLAÜGY. A budapesti ev. ref. theologiai intézet zárünnepélye. F. hó 21-én a theologiai intézet i88°/i-iki tanévet igen szép ünnepélylyel rekesztették be Főt. Török Fal superintendens ur, Dr. Ballagi Mór, Csikai Imre, Baksai Sándor urak és a tanári kar jelenlétében. A kegyeletnek, másrészt az elismerésnek ünnepe volt ez, a mennyiben Főt. püspök ur, mielőtt a szorgalomdijakat kiosztotta volna, melegen emlékezett meg az ösztöndíjak alapitóiról, hogy a kegyeletes hálának érzetét is felköltse a nemes, előrctörekvő ambitió mellett. Másrészt az elismerés ünnepe volt, mert erkölcsi és anyagi jutalomban részesültek az intézet legszorgalmasabb növendékei. Legnagyobb ösztöndíjak a Csontos-féle alapitvanyból adhatók, 100—100 frt minden osztály legjobb tanulójának. Ezt a negyedévesek közül Simon Ferenc, a harmadéveseknél Kenessey Béla, a másodéven Nagy Zsigmond, az első éven Szőcs Gerő theologusok nyerték el. A Gerendai Antal-féle 50 frtos ösztöndijat Szabó Aladár I. éves kapta. A Dr. Gerendai-féle 30 frtos díjat I Iorvath József IV. éves. A Dr. Ballagi Mór-féle 30 frtost Dézsi Mihály III. éves. A Hubai-alapítvány kamatját 25 frtot Futó Zoltán I. éves; a Polgár Mihály-féle alapítvány 25 frtját Kocsi Dániel I. éves. Ezenkívül Nagy István bisei lelkész ur 16 frt jutalmat ad évenként annak, ki az egyházi szónoklat terén az előadásban legjobban kitűnik, e dijá} most is Gönczi Sándor IV. éves theol. nyerte el. A köz-