Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-11 / 50. szám

téseraet, mert igy is kelleténél hosszabb, s szeretnék még pár szót szólani a mű szerzőjéről. Dr. Weidling lelkiismeretes munkásnak látszik. Előadása is világos, de különösen az, művének beosz­tása. A rendszerezés neki is, mint a német történészek­nek általában, legerősebb oldala. A mellett egészen modern történész, abban az értelemben, hogy lelketlen előadó, vagyis pártállást nem foglalva, fagyos objectivitással szól világmozgató nagy dolgokról. Observál és leir, mint ahogy observálja és leirja a bogarász a cserebogarat. Weidling cserebogara : svéd történelem a reformatio korában. Egész munkájában alig egy-két helyt nyilvánítja saját nézetét: Weidlingnál mindhiába keressük az ese­mények fölött regnáló birói itélet ama méltóságát, mely pl. Macaulay műveinek legragyogóbb ékessége. Szerzőnk beéri azzal, hogy mindig csak az adatokat beszélteti. Ez magában véve helyes, de az a túlzó tárgyilagosság, melyet Ranke plántált a modern történetírásba, talán legkevésbé van helyén az egyháztörténelemben, mely­nél a szélsőségig vitt objectivitás engem legalább csak az iró hitetlenségéről győz meg. Azt tartom, nem vétünk az objectivitás ellen, ha pártállást foglalunk ugyan, de amellett nem nyomjuk el igazságérzetünket. Ha nem hallgatunk el semmit, ha mindent úgy írunk le, úgy adunk elő, amint testi vagy lelki szemeinkkel látjuk, ha az inductiót szorosan, alap­elvei szerint keresztülvisszük : igazabban írhatjuk a tör­ténelmet, mintha emberi szenvedélyekről szenvedély nél­kül, vallási dolgokról vallás nélkül értekezünk a legna­gyobb objectivitással. Dr. Ballagi Aladár. Kis orgona. Az ágost. hitv. evangélikus egyház leg­szokottahh (72) dallamai és énekei. Összeállította és négy hangra feltette Moesz Géza tanár. Ára 75 kr. Egy szerény, de jóravaló tankönyvre — családi könyvnek is beválik — hívjuk fel a fent jelzett műben a szakértők, s protestáns közönségünk figyelmét. Szerző, kinek már több sikerült zeneműve forog közkézen és a ki a selmeci kerületi ev. lyceumon a zeneintézetnek elő­nyösen ismert tanára, nagy áldozattal adta ki e munká­ját. „A vallásosság és egyházszeretet fejlesztésére a szent ének is nagy befolyással lévén — úgymond — közrebo­csátom ezen „Kis orgoná'-t, hogy kisérete mellett elemi iskoláink, középtanodáink, képezdéink növendékei meg­tanulhassák egyházunk legszokottabb dallamait és éne­keit, hogy ezt tanítóink, lelkészeink megszólaltathassák iskolában, templomban, temetőben egyiránt; hogy ezt minden családatya csendes otthonjában felállíthassa és hangjai mellett dicsőítse az Istent egész háznépével, hogy ennek sípjai a tévedőket az igaz hitben megerősítsék, a szomorkodókat vigasztalják, az erőtleneket és csüggedő­ket bátorítsák. Látnivaló, hogy a munka mélyen vallásos kebel gyümölcse, hasonló vallásosság fejlesztésére szánva. S az öszeállitás alkalmassá, hivatottá is teszi e célra. Te­kintettel volt szerző, hogy a mennyire lehetséges min­den dallamhoz azon szöveget, vagy legalább olyan tar­talmút válaszszon, melyre vagy milyenre a dallam ere­detileg készült; hogy e műben lehetőleg teljes kis éne­keskönyvet adjon; hogy az a legszokottabb dallamo­kat foglalja magában s azokra a győri énekeskönyv majdnem minden éneke énekelhető legyen. Az énekek részint a pozsonyi és dunántúli, részint a győri és csabai énekeskönyvből vétettek. Több éne­ket Dr. Melcer Gyula acsai leik. fordított. Ezenkívül Dr. Szeberényi Gusztáv, superintendens, néhai Elefánt Mihály, Haan Lajos lelkészektől, Kemény Pál m.-be­rényi tanítótól hoz sikerült fordításokat. Az érdekes feliratok az énekek eredeti szerzőit, kel­tezését nevezik, megtanuljuk belőlök azt ís, hogy egyik­másik kedvelt szent dallamunk egyenesen világi dallam­ból, népdalból eredt. A mű zenészeti oldalának megítélését competen­sebbek tollára bízom. Szerző zenészi hire különben ma­gában is elég biztosíték rá, hogy munkája is alapos. Méltányos dolog ezekután, hogy a nem csekély anyagi áldozat, mellyel a munka kiadása járt, — a ne­mes cél, mely szerzó szemei előtt lebegett, a komoly munka, melyet érdekében kifejtett: elvegye jutalmát Fel is hívjuk hát az elemi iskolák, a középtanodák, ké­pezdék énekvezetőit, a protestáns családokat, vigyék be, szólaltassák meg Moesz „Kis orgoná'-ját körükben. Harmóniája hatalmas eszköz lehet a hit, a szeretet és remény ápolásával harmóniát teremteni a családi s tár­sadalmi életben, jó és rosz napokban !*) P—cs S—a. BELFOLD. Kis külömbség. E lap 39-ik számában megjelent közleményemet Vasváry úr a 43-ik számban válaszára méltatta és e válaszában felhozott állításaival az én nézetemet annyira igazolta, hogy szivességeért nem mulaszthatom el neki elösmerésemet kifejezni. Es miután eképen ő elvégezte helyettem, a mi különben reám nézett volna, csupán azt igazolom, hogy az ő állításai csaknem az én néz e­tem mellett érvelnek. Én közleményemben azon véleményt nyilvánítottam, hogy a keresztelés és anyakönyvezés nem ugyanazon egy tény, hanem van közöttük valami különbség. Ezzel szemben Vasváry úr felhozza azon hasonlatot, hogy a keresztelés és anyakönyvezés nincs olyan messzire egy­mástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de még csak annyira sincs, mint O-Kécske Uj-Kécskétől, hanem még ennél is *) A munka „szerző sajátja Selmecbányán." Tessék az érdeklettek­nek egyenesen hozzá furdulni.—

Next

/
Thumbnails
Contents