Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-04 / 49. szám

kón megjelenő „Maros* cimű újságban olvassuk : „Városunk egyik jeles szülöttét, az ifjú Kecskeméti Ferencet, ki legközelebb két évig tanult az edinburghi egyetemen, s a múlt nyáron nt. Csécsi Miklós lelkész úr káplánja volt, s ki ez ősz elején tudománya gyarapítása céljából Amerikaba utazott, mint egy hiteles felhívásból értesülünk, a New-Yorkban egy Eszterházy herceg buzgólkodása, agitálása folytán alakítandó magyar ref. egyház lelkészévé fogják megválasztani. New-Yorkban mintegy 2000 magyar lakik.* Ez érdekes hírre vonatkozólag megjegyezzük, hogy Kecskeméti úr lapunkban is közölte egy-két dolgozatat, és hogy New-Yorkban nem herceg, hanem gróf Eszterházy tartózkodik. — Möclcesch Frigyes, kiscsüri ev. lelkész, az erdélyi consistorium által állandó nyugalomba helyeztetett ; egyszersmind 51 évi hű szolgálatáért köszönetet szavaztak neki. — Az újonnan alakult budapesti unitárius hitközségben első gondnokká Hajós János, masod-gondnokká Bedő Albert, jegyzőkké Farkas Sándor és Ur. Máté Sándor, pénztárnokká Végh József, egyhazfiakka Ajtai József, és Szigeti József választattak meg. — A „magyar kör« Halléban, mint nekünk irják, az idén ismét megalakult. Tagjainak száma 12. Elnökké választatott Czékus Gyula, pénztárnok és jegyzővé Torda Lajos, könyvtárnokká Szlacik Mátyás. A brassói ev. egyházi zc.ne-egylet végleg megalakult. Hat minálunk, Nagy-Magyarország kálvinista nagy gyülekezeteiben mikor alakul már vagy egy egyházi-zene-egylet ? Pedig az efféle hatalmas motora lenne az igazi vallasosságnak. * Kolozsvárt Sámi László közelébb elhunyt ref. kollégiumi kitűnő tanár síremlékére nagyban megindúlt az adakozás. Az emlék tervrajzát Szász Gyula szobrász mar el is készítette. * Ungvárról irja levelezőnk: „Megható és elérzékenyitő jelenet volt az, mely Makay Dániel ungvári ref. lelkésznek, egy havi távolléte után Debrecenből történt haza érkezése alkalmából, közte és az egyháztanács között, nov. 27-dikén a délelőtti isteni tisztelet végeztével : a kölcsönös jó indulat hatása alatt a lelkészi lakon lefolyt. Az egyháztanács egyik tagja az egész egyház nevében előállván, mesterkéletlen, szivsugallta szavakban üdvözölte, a most vissza érkezett lelkészt, — tudomására hozván, miszerint haza érkezésén a gyülekezet nagyja és kicsinye egyaránt szívből örül ; megemlékezés történvén a lelkész azon igazán páratlan tevékenységéről, melyet 3 évtizeden keresztül ugy az egyház, mint hivei érdekében felmutatott: biztosítja — szóló — ugy a jelen, mint a jövő nemzedék ragaszkodásáról és szeretetéről. Ezek után áldást kívánván életére és működésére — következett a kézszorítás. A meghatott lelkész elérzékenyülve köszönte meg híveinek iránta tanúsított jó indulatai s egyszersmind megígérte, hogy mint eddig, ugy ezután is, tőle telhetőleg igyekezni fog egyháza ugy szellemi, mint anyagi ügyeinek felvirágoztatásán. Adjon Isten ily szép egyetértést és szeretetet minden lelkész és gyülekezet közt!* * Gyászhirek. Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel jelentik a felejthetlen atya-, ipa-, sógor-, nagyapa-, a buzgó prot. lelkész és rendíthetlen hazafinak tiszt, tudós Turcsányi Gyula György suúri ag. hitv. ev. lelkésznek f. évi nov. 19-én, életének 70-ik, lelkészkedésének 40-ik évében váratlanul, szívszélhűdés következtében, — jobb létre történt átköltözését. Béke legyen porain ! Turcsányi Gyula, kolozsvári ev. lelkész és neje Schuster Vilma. Ilka, és férje Bagoly János. Rózsa, özv. Halász Györgyné, leányával. Ida és férje Saskó Gyula gyermekeivel. Géza és Anna mint gyermekek. Turcsányi Adolf győri tanár gyermekeivel, mint testvér. Haftl József, neje Schöpf Karol in gyermekeivel. Ilaftl Ida, férje Szőrencén Károly mint sógor és sógornők.*) — Béresy József felsőszabolcsi ref. egyházmegyei zsurki lelkész 67 éves korában a jobb létre szenderült. —- Béki Sámuel kassai ref. lelkészt súlyos csapás érte. Mint a Felvidéki Közlönyben olvassuk, édes anyja Béki Zsuzsánna asszony, nov. 21 -én, élte 70-dik évében, elhunyt. — Báthory István Debrecen hatvanutcai leánytanitó 40 éves korában elhunyt. — Zsilinszky Mihály a tótkomlósi ev egyház lelkésze, hetekig tartó súlyos betegség után, a napokban elhunyt. Béke poraikra ! NECROLOGOK. Nagyt. Tessényi János, torzsai ev. lelkész, érdemült bács-szerémi esperes és rövid időn át superintendensi administrator folyó évi okt. 14-én d. u. 2. órakor hosszas betegség után kimúlt az élők sorából. A boldogult született 181 i-ben jan. 8-án Aradmegyébe kebelezett Apatelek-Mokra nevű községben, hol édesatyja — Tessényi János — lelkész volt Édes anyjának neve Dedinszky Erzsébet. Atyja még 1811 dec. havában elfogadván az újvidéki ev. egyház hiványát, Apatelket elhagyta és Újvidékre költözött. A 11 hónapos Jánosra nézve ezen átköltöző út végzetteljes volt ; meghűlés következtében köhögést kapott, mely egész életén át kínozta és 35 éves korában asthmává fajult ki, melytől csak halála mentette meg. Már 1817 évi septemberben az akkoron jó hírben álló mező berényi tanodában megkezdte a gymnasiumi tanulmányokat. Itt 9 évet töltvén, 1828. évi augusztus végén Sopronba ment a philosophiai és theologiai tanfolyamokat végezni. Jeles eredménynyel ez intézetből 1831-ben kilépvén, candidaticumra készült, és mert az időben a bányakerületnek superintenden.se nem volt , boldogult Kiss János által megvizsgáltatott és felszenteltetett. A cholera épen a felső vidéken és Sopron tájékán ez időben erősen pusztított s Tessényit arra indította, hogy haza siessen atyjához, ki időközben a torzsai lelkészi állomást elfoglalta volt. Atyja oldalán kápláni állast foglalván el, erre vonatkozó első prédikációját 1831. évi aug. első vasárnapján tartotta Nem *) I5ővebb necrologot kér a Szerk.