Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-02 / 1. szám

vagy más ágában is dicséretesen működtek, ebbeli mű­ködésüket is bővebben méltányolja s végül kinek-kinek helyét az Éneklő Karban kimutatja, azaz szerzemé­nyeiket belső értékük szerint osztályozza s figyelmeztet bennünket azon hymnusainkra, melyeket, az idő tartalmi s formai tekintetben túlszárnyalt. Függelékül — a tárgy­rokonságnál fogva — adhatta volna a halotti énekele Íróinak életrajzát is. De mivel mind a négy kerületben más-más halotti énekes könyv van használatban : ez utóbbi kívánságunk talán lehetetlen is, kivált ha mind a négy­kerület részéről oly hideg elutasításra talált a gyüjtő> mint a minőt irányában a dunántúli kerület tanúsított, midőn az idevágó adatok iránt hozzá folyamodott. Csak ebből is megítélheted nyájas olvasó, mily sok bajjal jár a történet terén való forgolódás. Regényt,, verset, sőt tudományos munkát is Írhatsz egy kis tollrágással (pré­dikációt nem is említvén) ; de históriai dolgokat az ujjadból nem szophatsz ; egy, előtted hitványnak látszó kis életrajz, egy sz. poéta mohosult sírjának felkutatása, vagy egy árva adatocska megszerzése végett mily sok­felé kell kutatnod, tudakolnod, zörgetned keményén be­zárolt ajtókon, könyörögnöd kincsek felett guggoló Harpagonok előtt, hogy nyújtsanak egy adatmorzsács­kát, futnod a történelem tüzes szekerén robogó Illyések után, hogy vegyenek fel legalább a saraglyába. Emlékszünk rá, hogy Kiss Kálmán, mielőtt a szatmári ref. e. m. monográfiájának írásához fogott, s Szeremlei Sámuel, midőn a néhai prot. egylet egy egyháztörté­nelmi részlet megírására őt felszólítá, nyilvánosan s tit­kosan fohászkodott a hazai történetírás minden szentjei­hez s ezek gúnyosan mosolyogtak, fogaik közül dör mögve : »kaparj kurta, neked is lesz !c < S mily tömér­deket kell a szegény kurtáknak kaparászniok, míg egy gyöngyöcskére akadnak ! I logy Kálmán Farkas is jó sokat kapargatott : mutatják az életrajzba szőtt idézetei Azt is érdekes volna tudni, hogy mikép keletke­zett ez az uj énekes könyv, a kerületek miként egyezkedtek ennek kiadására nézve, hogy és mikor hasonlottak meg ebben? szóval az énekes könyv történetét, melyet Révész megirt ugyan, de itt sem lett volna felesleges röviden érinteni. Méltó tudni azt is, hogy minden kiadás közt legrosszabb, — mert tömérdek szarvashibával teljes, — a ]>esti kiadás, mely épen az Éneklő Kar kiadójának, Hornyánszky Viktor urnák nyomdájából került ki. Ebben nemcsak betűk, szók, de versek is kihagyattak, vagy el­ferdittettek, p. o. a 77-dik zsoltár ekként van (az 1873-diki kiadásban) : Az Istenhez az én szómat, Hogy felkialték hozzá. (A közbe eső sor: ,eme­lém kiáltásomat* kihagyva). Vagy a 147-dik dicséret 3 dik és 4-dik sora : ,/ú a napnak terhét viselő estek és állatok4 stb. stb. Sok helyütt még ma is az énekes könyv szolgál a népisko­lákban olvasó könyvül; s nemcsak itt, de szarvashibái­nál fogva a templomban az ének megzavarásával is botrányt okoz ez a pesti énekes könyv. Az életrajzok Kálmán könyvében egyszerű, világos nyelvezeten irvak, nem szakemberek, hanem laicus olvasók számára, ép azért apró, jellemzetes vonásokat, anekdo­tákat is szó beléjük. ,Ne vétessék ez — úgymond az előszóban — hibául. Vajha mindig humorizálhatnánk!4 Mindamellett az irodalomtörténettel foglalkozók is tálal­hatnak e füzetben elég uj adatot. Ajánljuk e munkát a közönség figyelmébe, annyival is inkább, mert szerző — az előszó szerint — ,a bejö­hető tiszta hasznot a prot. árvaliáznak ajánlja, sőt e mű­vecskét örökös kiadói joggal arra ruházza.4 Előfizetési ára 80 kr. volt, a bolti ar valószínűleg magasabb. Komjáty Gedeon. BELFÖLD. A tiszai ág. h. ev. egyházkerület uj coor­dinatiója. Az 1846. évi julius hó 15-én és következő napjain Dobsinán tartott tiszai egyházkerületi gyűlés, jegy­zőkönyvének 12. pontjában, több előtanácskozmány után, melyek 1840 óta időközönkint tartattak, végre elhatározta, hogy a Uerzevici/ Geyge.li/ kerületi felügyelő altal szerkesztett és már most jóvahagyott egyházi ren­dezet — coordinatió — sajtó alá bocsáttassák és a ne­vezett kerület egyházainak zsinórmértékül adassék ki. Az egész mu három részből áll, u. m. : 1., Azon jogok és kötelességek vázlata, melyek az 1790/1. 26. t. c. tartalma szerint, úgyszintén az 1843/4. 3- t. c. értel­mében egyházunkat illetik. 2., Egyházi belügyeink ren de/.ése egyházunk természete es az országos törvények szerint. 3., Az egyházi törvényszékek szervezete és el­járásuk. Végül egy függelék magában foglalja az ev. egyház rendezését érdeklő királyi kegyes leiratokat és intézményeket. Ezen mű, korának színvonalán állt ugyan, mind­azonáltal ma már, 44 év után, sok tekintetben elavult­nak tekinthető s mint ilyen nem felel meg az egyház szükségleteinek. A hívek, lelkészek, hivatalnokok keres­hetnek benne tanácsot, útmutatást; de nem mindig ta­lálják meg azt, a mire szükségük van. Át kellett tehát azt mindenesetre dolgozni s e te­kintetben az ujabb időben több rendbeli indítvány for­dult meg a tiszai egyházkerület zöld asztalán. Az 1875. aug. 17—18. napjain Kassán tartott kerületi gyűlés — jegyzőkönyvének 39-dik pontja szerint — bizottságot is küldött ki oly megbízással, hogy az a művet nézze át és alkalmazza a mai viszonyokhoz és szükségletek­hez. A bizottság el is járt tisztében és dolgozatai ja­vaslatképen a Dobsinán, 1880. aug. II — 12-kén tar­tott kerületi gyűlésnek benyújtotta, mely ismét az egyes 1 egyházaknak és esperességeknek adta azt ki megbirálás végett, hogy így a munkálat már a jövő évben törvény­erőre emeltethessék.

Next

/
Thumbnails
Contents