Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

birók közül, egyet legalább olyat tartozzék kijelelni a bizottság, a kit az egyház jelel ki. Molnár Béla: jelentkezés levén, nem lehet kijelelni olyat, a kit az egyház kívánna talán, de a jelentkezettek között nincsen. Szász Domokos nem járul Béky módositványához, mert ez kerülő uton megsemmisítése volna a zsinat azon határozatának, mely a kandidatiót megállapítja. E szerént ha a bizottság meggyőződik, hogy valamelyik a qualificaltak közül nem azon egyházba való ember, nem jelöli ki. Fölmerülhetne tehát az az eset, hogy a gyülekezet oly külső minősitvénynyel biró embert ajánlhatna a ki nem hozzájok való. A kandidáló bizottságot utasítással megkötni nem lehet s ez intézkedés gyakorlatilag kijelelés nullificatiójára vezetne. Sem Miklovic sem Lengyel Imre nem fogadják el Béky módositványát, ez utóbbi a szövegbe : ajánlottak helyett jelentkezetteket kiván tétetni. Körmendy, mivel azon esetre, ha a gyülekezet a kijeleltek közül vonakodnék választani, az egyházmegye azon jogát, hogy ily esetben az rendelhet oda papot, az egyházmegyei tanácsbirákra kivánná ruháztatni. Vályi Lajos nem szereti a consistoriumot. Körmendy indítványát nem fogadja el. Révész Bálint nem tartja a szabadság eszméjével megegyezőnek, hogy bele tétessék a törvénybe a lelkész-rendelés. Ne tegyük fel, hogy ily renitens község akadhatna. Kihagyatni kéri. Lengyel Imre a szöveg mellett nyilatkozik. A zsinat megkérdeztetvén elfogadta a §-t. A 9. §. kimaradt a 10. elfogadtatott, de a II, 12, 13 benne levén a Lónyay szövegezésében, szintén kimaradt. A 14. §-hoz, mely azokat sorolja el, hogy kik nem jelölhetők ki, Illyés Balint szólt: az utolsó részt igy kivánná szővegeztetni »azon segédlelkészek kik valamely gyülekezet lelkészének nyugalmát rosz akaratból megháborították azon lelkésznek halála, lemondása vagy más gyülekezetbe távozása után, ott közvetlenül lelkészekül ki nem jelölhetők. Elfogadtatott. y"" A 15. §-ban a választói jogot, hogy kik gyakorolhatják, az soroltatik elő Vályi János ezek között nem találja azon nőket, kik nem férjesek, de önállók. Továbbá a polgári törvényből át van Véve az, hogy csak azok szavazók, a kik egyházi tartozásaikat lerótták. Ez a polgári életben is szomorú jelenség. Mivel tulszigoru s a keresztyén elvekkel ellenkező intézkedés, kihagyatni kéri. Szász Domokos azt kivánta rolna, hogy a tiszántúli egyházmegye javaslataból vétessék át az az intézkedés, hogy a lelkészt vagy a presbyterium vagy e végre valasztott képviselő testület választja; de mivel már ugy is eleggé megszorittatott a választás, vissza vonja indítványát, Konc Imre szerént a társ- és leanyegyházaknak is lévén egyházi terhei, ha nem mondatik ki, hogy közülök csak azok a választók, kik az anyaegyház terheit is viselik, jogtalanul ruháztatnak fel a választó képességgel, holott az anyaegyház kisebbségével egyesülve a többséget majorisálhatnák. B. Vay elnök : bátorkodik figyelmeztetni a zsinatot, hogy az alkotmánytervezetben elfogadott keretben mozogjunk Ott már meg van állapítva az anya, társ és leányegyházak egymáshozi viszonya. László József, mivel rendesen kevesebbel járulnak a leányegyházbeliek az anyaegyhaz szükségeinek fedezéséhez : tehát csak azok presbyteriumainak adna választói jogot. Szilády János Konc indítványát fogadja el, mert oly leányegyházak is vannak, a melyek az anyaegyháznak mit sem adóznak, sőt még rá sem kényszeríthetők. Az ilyeneknek engedett szavazatjog zavart idézne elő. Ujfalussy Miklós: az egyház szükségeire ép ugy kell a pénz, mint az államéra, sőt még jobban, mert az állam, ha megszorul, vehet kölcsön. Keresztyéntelenségnek mondák, ha nem fizetők kizáratnak a választásból. O meg azt tartaná keresztyéntelenségnek, ha a nemfizetők miatt a lelkész vagy tanitó éhezni, rongyoskodni volna kénytelen. Ugyanazért meghagyatni kivánja, hogy csak a ki adóját lefizeti, lehet választó. Szavazásra kerülvén a dolog Vályi János módositványéból bevétetett, hogy az önálló, nagykorú vagy nagykorúsított nők is szavazó képesek, a leány egyházakra nézve kimondatott, hogy csak azon arányban birnak szavazat joggal, a mily arányban az anyaegyház fentartásához járulnak, továbbá az adó befizetésére vonatkozólag azok a szavazatképesek, kik a mult évi tartozásaikat egy hónappal a választás előtt befizették. A 17. §. a választási lajstrom elkészüléséről s kiigazításáról szóll. Erre nézve Vályi János azt kivánná, hogy a kiigazítást a kijelelő bizottság ne a választást megelőző percekben, hanem a kijelelés alkalmával eszközölj e. Miklovicz Bálint azt kivánná hogy a választási lajstrom a presbyterium által elkészíttetvén, berekesztessék s a felszóllamlás és kiigazitás végett kitétetvén : két nappal a választás előtt fejeztessék be. Doktor János azt szeretné kimondatni, hogy a jelelő bizottság költségeit, szegény egyházak helyett az egyházmegye pénztára fizeti. Balogh Ferenc nem tenné kötelezővé, hogy a kijelelő bizottság ne ülhessen össze a választó egyházban, hanem mindig valamely nem érdeklett más egyházba tartozzék menni. Már ezzel is megkíméltetnék az egyház jelöltjeinek költsége. Kihagyatni kéri tehát azt, hogy nem érdekelt egyházba tartoznak menni. Szavazással módositvány nélkül fogadták el a §.-t. A 18. §. arról szól, hogy próba papolásra menni nem szabad. Horthy István ezzel ellentétes nézetben van. Alkalmat kivánná inkább a lelkészeknek nyújtani arra, hogy tehetségeiket bemutassák. Igy a nélkül választ a gyülekezet, hogy ismerné őket. Képtelenség,