Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

Nagy Péter elnök felolvastatván újra a Ritoók indítványát, szavazattal elfogadtatott. Tárgyaltatott ezután Kovács Antal és társai azon indítványa, hogy a reformált egyháznak a házassági váló perekben az 1790,1 t. c. által is biztosított bíráskodási jogának érvényesítésére, bíróság állittassék. Beöthy ezen közjogi kérdést a luther. atyafiakkal közösen tartja megoldhatónak. Felhívást kiván tehát azokhoz e tárgyban intéztetni s csak ha azok is hajlandók ily irányú intézkedésre : akkor azokkal egyértelműleg intézkedhetnék benne a zsinat. Balogh P"erenc ugy nyilatkozik, hogy mivel a kor szelleme a polgári hazasság felé tör s az rövid időn ugy is megvalósul, sőt maga is ez eszme barátja : nem tartaná célszerűnek, ha most bele mennénk ilyenféle dologba. Ha el tudtuk tűrni évszázadokig, hogy e jogunkat nem gyakorolhattuk, várhatunk tovább is, míg az allam ez ügyben intézkedik. Beöthy indítványához csatlakozik. Kiss Áron szerént, ha a polgári házasság létre jő, nem mi érettünk jő létre, hanem azokért, a kik a házasságot felbonthatatlannak tartják. O azt tapasztalta, hogy hitfeleink is óhajtják, hogy legyen a házassági váló perekre bíróságunk mint az erdélyieknek. A lutheránusokkal egyetemben való elintézést elodázásnak tartja. Lükő Géza nem szeretné, ha a zsinat a mult századokhoz akarna vissza térni. Ne akarjuk a törvényhozással e retrográd lépést megtétetni; ugy is a polgári házasságot fogja a liberalismus életbe léptetni. Molnár Béla nem akarná e százados jogunkat a polgári házasság kérdésével összekeverni. Nekünk az 1790/1 t. c. szerént valóban jogunk van, ha akarjuk, a házassági törvényszék felállításához, csak az a kérdés : szükséges-e ez most ? Mivel szerinte nem szükséges, a jog elismerése mellett napirendre térést indítványoz. Körmendy Sándort aggasztja az, hogy oly ügyet is a konventre bízunk, a mit az ide terjesztett. Ez annyi volna, mint ha az ügyet el akarnók ad graecas calendas napolni. Tegyük le inkább azon indokból, a mit Beöthy mondott, hogy a lutheránusokkal együttesen kívánjuk elintéztetni. Ha a róm. kath. egyház sem birna ez intézménynyel, ő sem követelné a prot. egyház számára. De ezzel is kevesbednék a kettő között levő különbség. Azok, a kik a polgári házasság behozatalat mi hamarabb bekövetkezendőnek hiszik, nem értik az idők jeleit. Hiszen mar Deák Ferenc hangoztatta, s a törvényhatóságok is gyámolítottak : még sem boldogult vele. Egyébiránt sok családi szerencsétlenségnek elejét vennők vele s költséggel sem jarna, mert ugy az e. megyének, mint az e. kerületeknek van törvényszéke : ezért vagy intézzük el, vagy elintézését bízzuk a konventre. Antal Gábor azt kérdi Körmendytól, melyik egyházkerület bizta meg őket, hogy ez ügyet ide vonjak. Nekünk nem lehet oly ügyet elő vennünk, a mit az egy házkerületek ide nem tettek. (Zajos ellenmondás.) Ez nemcsak minket, hanem állami közjogokat is illető kérdés. Nálunk a polgári hatóságok nem tárgyalják rosszabbúl a válás ügyét, mint az erdélyi egyházi biróságok. Ha magunk targyalnók, sem menne jobban, mint a hogy most megy. Vegyük le a napirendről, ne keverjük össze sajat ügyeinket -az állam ügyeivel. Lengyel Imre helyesnek tartja az indítványt, mert hiány volna, ha a zsinat kifejezést nem adna annak, hogy jogaihoz ragaszkodik. Azt kivanja kimondatni, hogy a mennyiben a róm. kath. házassagi bíróság érvényben hagyatik, mi is ragaszkodunk az 1790/1 törvényben elismert jogainkhoz, de hogy a bíróság miként léptettessék életbe, azt a konventre bizná. Szentpétery Sámuel megalázónak tartja, hogy míg más felekezetnek meg van adva a jog, hogy házassági ügyben itél, minket oly kiskorúaknak tart a kormány, hogy nem tudnók házassági ügyeinket intézni. Beöthy indítványára szavaz. Ballagi: Pia az országgyűlésen kellene nyilatkoznia e kérdésben, a polgári házasság mellett s a szent székekeltörlésére szavazna; de oly felekezet gyűlésében, melynek alapitói kimondták, hogy a házasság polgári cselekmény ugyan, de azért megkívánjak, hogy az egyház szentesítse : a polgári házasságra nem szavazhat. Ha azt mondják ne bizassék a házassági ügy a szentszékre, melynek tagjai a házassághoz nem értenek: ezt érti. De hogy a mi tanácsunkra se bizassék, melyben néhány pap kivételével többnyire törvénytudók ülnek: azt nem érti. És mivel nemcsak az 1790/1 hanem az 1868 t. c. is j elismeri ezen jogunkat? kivánja, hogy mig más felekezet | birja e jogot, mi is ragaszkodjunk hozzá. Beöthy indítványára szavaz. Teleki Péter szerént a róm. kath.-nál szentség a házasság, azért keli a szent széknek ítélni felette. A vegyes házasok váló pereit át teszik a polgári törvényszékekhez, hol elég gyorsan és olcsón Ítélnek benne. Ha mi nekünk is lenne szent székünk: az csakis az elválást mondhatná ki; az anyagi peres kérdések elintézése végett ekkor is a polgári törvényszékhez kellene folyamodni s ezáltal a^ ügy lassabban s drágabban menne. Nem kivánja tehát, hogy szent székünk legyen, s napirendre térést indítványoz. Kovács Antal a dunamelléki egyházkerület jegyzőkön)'véből mulatja ki, hogy az kivánja a házassági ügy felett itélő bíróságot. Szász Domokos csodálkozik Balogh Ferencen, a ki magát eddig a traditionails hit bajnokának mutatta be, hogy most könnyen bánik el olyan joggal, melyet a ref. egyház korával egyidejűleg megszerzett s melylyel a Királyhágóntúl most is bir, a Királyhágóninnen pedig jóllehet az absolut kormány konfiskálta, de nem csak az 179° ,, hanem az 1868-iki is sanctionált. I la a ref. egyház rögtön felállítaná a szent széket: államjogba tehát nem ütköznék. Antal G. argumentumát megfordítja s azt mondja, hogy Erdélyben ép oly jól és sokkal olcsóbban végzik a való pereket, mint Magyarországon a biróságok. Náluk alig kerül szegény embernek 30 ftba,