Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

mig itt, a hol ügyvédek vezetik az ügyet, aligha többe nem kerül. Nem hiszi, hogy a polgári kötelező há zasság mostanában behozassák. Az a hatalom, mely a protestánsoktól elvette a házassági ügyet: meg tudja akadályozni a polgári házasság behozatalát is. Napirendre nem térne, hanem Beöthy indítványát fogadja el. Beöthy Zsigmond azt tartja, hogy a polgári házasságról felmerült vita a kérdéshez nem tartozik. O azt akarja, hogy az 1790/1 t. c. által elismert jogunk épségben tartassék. De mivel a törvény mindkét felekezetbeli reformátusokról szól : azért tette úgy indítványát. Molnár Béla mint praktikus ügyvéd, a házassági biróság felállítását sem időnyerés sem költségkímélés szempontjából nem tartja szükségesnek. Mert mig a polgári törvényszéknél 6 hó alatt be lehet végezni a váló pert, addig ha egyházi biróság lesz, legalább 12 hóig el tart, és mivel az anyagi kérdést a bíróságnak kell elintéznie, kettős lesz a költség. Lengyel Imre járult ugyan Beöthy indítványához : de azt kivánja Jcitétetni, hogy a házassági törvényszékhez a ref. egyháznak is van joga. Szavazatra kerülvén a dolog, Kovács Antal indítványa elvettetett, a Beöthyé pedig a Lengyel Imre toldalékával együtt elfogadtatott. Következett ezután az alkotmánytervezetből a fegyelmi ügyek összeszedésére, s egy szakaszba foglalására kiküldött bízottság munkálatának tárgyalása. Az egész munkát némi csekély, főleg stylaris módosítással elfogadták. Végül elintéztetett György Endre azon indítványa, mely szerént az egyetemes konventet felhatalmaztatni kéri hogy ha időközileg a középiskolák rendezésére oly országos törvény hozatnék, a melynél fogva a mienknek pótlása, vagy módosítása kívántatnék: ezt a konvent az egyházkerületek meghallgatása mellett megtehesse. B. Vay elnök azt hiszi, hogy a zsinatnak a törvény szentesítése után a kihirdetésre össze kell gyűlnie. Ne bízzuk tehát az iskolaügy érintett elintézését a konventre, mert akkor elintézhetjük magunk zsinatilag. György Endre megelégszik azzal, ha kimondatik, hogy a zsinat csak elnapoltatik, de befejezve nincs, mert ekkor a kormánynyal érintkezésbe léphet. Lükő Géza ezt magától érthetőnek tartván, arra kéri György Endrét, vegye vissza indítványát. György csak a mondott feltétel alatt kivánja ezt tenni : ennélfogva az elnök szavazást rendelvén György Endre indítványa felett: a gyűlés nem fogadta el. November 19. A napirend első tárgyául a jegyző másod izben olvasta az alkotmánytervezetet a 120. §.-tól fogva ; melynek bevégződése után Vályi János azon kérdést intézte a zsinathoz, hogy behozhatják-e azon egyházmegyék s kerületek a 10 éves restauratiót, ha akarják, a melyekben eddig nem volt szokásban, miután a törvény ugy rendelkezik, hogy csak azok tehetik, a melyekben a zsinati törvény megalkotásakor gyakorlatban volt. Nagy Péter elnök a házszabályok nyomán azt feleli, hogy a kiigazításra a 2-odszori olvasásnál nincs joga a zsinatnak, hanem bizottságot küld ki, mely a 3-adszori olvasásra beadja jelentését. Erre a törvény szövege végleg elfogadtatott. Majd gr. Ráday Gedeon szólalt fel, mondván, hogy ifjú báró Vay Miklós megbízásából jelenti a zsinatnak, hogy ez a régebben megpendített, de létre nem jött domesztikára befizetett adományait 5000 ftra kiegészítve, a most megalakult közpénztár rendelkezésére bocsátja. Erre Körmendy Sándor azt indítványozta, hogy aláírási ívet kellene szerkeszteni, melyre azok is feljegyezhessék adományaikat, a kik bár örvendenek a tegnapi határozatnak, de élő szóval restelnek jelentkezni. Lónyay az aláírási ív szerkesztésére bizottságot indítványoz, hogy szabatosan formuláztassék, hogy mi célra s mi módon kötelezik magokat az aláírók. Lónyay indítványa elfogadtatott, s az aláírási ív szerkesztésével meg is bízatott azon hozzáadással, hogy válasszon maga mellé tetszése szerént két-három egyént. Vay Miklós báró elnök : Őszintén megvallom, hogy én az itt teendő adakozásoktól nem várok nagy eredményt ; hanem várok attól, hogy bekövetkezik az idő, a midőn tömegesen tódulunk ide és leteszszük filléreinket a szent cél javára. Én talan ellentétbe jövök magammal, ha azt mondom, hogy ha most az ív ide letétetik, én aláírni nem fogok. Azonban, ha korommal számot vetek, az is igaz, hogy nem tudom, lesz-e még módom osztályozni magamat. (Éljenzés.) Hanem van a törvényjavaslatban egy §., a mely a végrendeleti hagyományokról szól : legyen szabad nekem, ma megtennem végrendeletemet, de ugy, hogy még életemben készpénzben lefizethessem, amit e célra szántam. Én is ötezer frtot ajánlok fel a domesztikára. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Ballagi Mór: Tisztelni az érdemet szent kötelesség. Meghajlani a nagy tehetség előtt lelkünknek oly sugallata, a melynek becsületes ember ellen nem állhat, mind a kettőnek szóban is kifejezést adni a léleknek csaknem ösztönszerű szükségessége. Azt hiszem, ha nevet nem nevezek is, e teremben mindenki érti, hogy kikről van szó; az egyik nagyméltóságú elnökünk, a kinek családjánál hagyományos a protestáns egyház iránti szeretet, a másik gróf Lónyay Menyhért, a kinél szintén családi örökség a protestáns egyház szeretete. Hogy ezt a hagyományos irányt el nem feledték, megmutatták legközelebb, még pedig oly mérvben, hogy a mi több évtized óta legmelegebb óhajtása, áhitozása volt az egyháznak, az most teljesedésbe fog menni, teljesedésbe minden bizonynyal, különösen akkor, ha megtörténik az, a mit most mondott gróf Lónyay, hogy itt fogják az aláírási ivet köröztetni, s mindenki aláir annyit, a mennyit vagyoni tehetsége megenged. Mert csak akkor állhatnak bátran a hivek elébe azok, kikre, a mint Szentpétery S. tisztelt képviselőtársam igen helyesen meg-