Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

lasztási joga a gyülekezetnek, hanem lesz alkalma, sőt kötelessége futkosni és költekezni csak azért, hogy megtudhassa azt, hogy a kijelölő egyházmegyei bizottság ki által akarja gyülekezetöket jövőre boldogítani. A szabályszerű kijelölés örvénye elnyeli a gyülekezetek választási szabadságát. Az indokolás szerint is csak valószínű az, hogy az egyházközség megvédheti a maga érdekeit ; hanem az, — és ezt nem a bizottsági indokolás, hanem szóló mondja — nem valószínű, de bizonyos, hogy az egyházmegye képviselői, ha nekik ugy tetszik, megsemmisíthetik a gyülekezetek választási szabadságát. Azt mondja az indokolás, hogy az erdélyi egyházkerület legmesszebb távozott el a szabad választási gyakorlattól, mert az által, hogy a lelkészek és egyházak között szabályozott osztályozást tett, lelkészt és egyházat egyaránt a legszűkebb körben mozgásra kényszeritett. Erdéiyre nézve tehát elismeri a bizottság, hogy ott a legszűkebb körű választási szabadság van és mégis hivatkozással a 13. §-ra, nyilván kimondja, hogy a kijelölésnél a lelkészek érdeme és az egyházak helyzete kell hogy irányadó legyen. S épen ezen osztályozása folytán a lelkészek és gyülekezeteknek, Beöthy indítványához sem járulhatna. Minden íölszentelt lelkészt egyenjogunak tekint, s nem akarja a kevésbé bölcset és inkább szegényt kitenni a doktorok és kevésbé szegények lenézésének. Neki tehát, mint a ki e helyen "is a gyülekezetek szabad választási jogából kifolyólag szerencsés szólhatni és szolgálni gyülekezetében, a szabályzatban javasolt korlatolt választás, helyesebben lelkészi kinevezés, nem kell. Ennélfogva a javaslatot általánosságban sem fogadja el tárgyalási alapul. Szólnak ezután Szentpéteri, Körmendy, kik elfogadják Beöthy indítványát. Kun Bertalan rnég csak nem is gondolta, hogy itt arról lehessen szó, mikép a lelkészvalasztási szabalyzat a tárgyalás alapjául se fogadtassék el. Minthogy beszédeikben többen kifejezést adtak csodálkozásuknak, hogy neve is a javaslat alatt van : kötelessége magát a gyanú ellen igazolni O, mint a bizottság elnöke csupán a bizottság által hozott határozatokat mondotta ki, noha a maga egyéni nézetét magaban a bizottságban is hangsúlyozta, valamint hangsúlyozza itt is, hogy a lelkészválasztásnál szabadabb eljárást kiván törvénybe iktatni Miklovic oly fontosnak tartja ez ügyet, hogy annak megvitatasat zárt ülésben óhajtja s a megvitatás után tartja csak tárgyaihatónak. Kiss Áron : A legrégibb kánonok a lelkészválasztasoknál csak azt kívánták, hogy a lelkészek az esperesek beleegyezése nélkül ne alkalmaztassanak. Ez volt oka a ,nova vocatiónak,* a ,papmarasztásnak,' melynek meggátlásara a tiszántúli egyházkerület érvényesitni kívánta a maga XIV. kánonát, mely szerint a meghívás kétféle : belső az istentől, külső az egyház véneitől; s érvényesíteni kívánta ama másik kánonát, hogy ,az esperes előkelő társaival ítélje meg, ki minő helyre méltó.' Es ezt ugy gyakorolta, hogy megjelentek az e. m. gyűlésen a választó gyülekezet küldöttei, és ott az e. megye kormányzói megkérdezték őket, kit óhajtanak lelkészükül, és tüstént vagy azt, vagy akit ők jónak láttak, oda rendelték hozzájok. 1860-ban egy uj lelkészválasztási szabálylyal a választási jogot az egyház összes fizető tagjaira kiterjesztették. E szabaly azonban csak ujabb vissszaélésekre vezetett: egyes tolakodók a nép megnyerésével, a presbyterium mellőzésével döntötték el az egyház hátrányára a választást. A választási panaszok soha meg nem szűntek, mert az e. megye csak akkor semmisíthette meg a választást, ha a választási szabályok meg nem tartattak. Hogy azért az egyházi felsőbb hatóság joga is érvényesülhessen, az egyházkerület egy ujabb szabálymódositó bizottságot nevezett ki, mely Erdély s Dunamelléke példájára a kijelölést javaslá, s az el is fogadtatott. Szóló kéri a zsinatot, ne helyezze ellentétbe az egyházi felsőbb hatóságokat az egyházközségekkel, nem ellenségek azok ; inkább azért állanak fenn, hogy vezessék a községeket. Hadd jelöljenek együtt s adjunk egy netán szükséges eligazító végszót a felsőbb hatóságoknak s nem lesz helytelen a valasztás. Javaslatukat köztárgyalási alapul ajanlja a zsinatnak, és kéri annak elfogadását. Tárgyaljuk végig, majd meglátjuk mit ér. Ráday Gedeon gróf nem csatlakozhatik sem a Beöthy indítványához, sem az előtte szólók kifejtett nézetéhez. Hangoztatva volt úgymond, hogy mind ennek a szabadság az alapja. Hajlandó ezt részben elismerni. Ő is lelkesül a szabadsagért, azonban azt tartja, hogy az gyakran csak frázis, és a szabadság által sem mindenkor érhetjük el a kívánt célt. Individuális szempontból még ezen beterjesztett lelkészválasztási szabályzatot sem tartja kielégítőnek ; ő a lelkészválasztasnál még erősebb korlátokat óhajtana állíttatni. Kéri a bizottság javaslata elfogadását. Nagy Péter elnök a lelkészvalasztási szabalyzatot oly fontos ügynek tartja, melytől egyházunk jövő boldogsága függ. Tekintve hogy az idő annyira előre haladt már, hogy a szólásra feliratkozottak nem fognak mindnyájan az ügyhöz hozzászólhatni : indítványozná, hogy e tárgyban a vita most megszakíttassék, s délután egy zárt tanácskozásban a szőnyegen levő ügy minden oldalról megbeszéltessék. Ekkép a holnap tartandó ülésben nagyobb tájékozottsággal lehetne a vitát tovább folytatni. (Helyeslés). Lengyel Imre a vitat már vége felé közeledőnek latja, s a vita megszakítása csak huzódozását okozná a kérdésnek. Óhajtja a vita tovább folytatását. Kovács Albert sajnálja, hogy a vita berekesztése altal a szólástól elüttetett. Mindenesetre kedveskedni fog az egyházi elnök urnák, hogy ezúttal a kérdéshez nem fog szólani, ámbátor azt hiszi, hogy a képviselőnek a házszabályok értelmében bármelyik kérdéshez van szólásjoga. Nagy Péter kijelenti, hogy itt a szabadszólási jog nem vonatott meg senkitől; itt csak arról van szó, hogy