Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

van szükségünk, melyeket kevésbé képzett vénasszonyok is vezethetnek. Egyébbirant az egyháznak első sorban nem is az iskolákra, hanem az egyházakra van szüksége. Ha ezek meggyengítetnek, széthullanak az iskolák is. A tanitóképzők felállítása is államérdek. Felesleges ott állítanunk, a hol eddig nem volt. Különben is annyi tanitó kerül ki az állami intézetekből, hogy azokat sem birjuk elhelyezni s csak szellemi proletariátust teremtünk. Legfelebb a felsőbb iskoláknál gondoskodjunk az ily állami intézetekben képzett tanítóknak a vallásban s annak oktatásában való képzéséről. A sok felesleges részlet elsorolását szükségtelenek tartja. Pap Gábor a kisdedóvodák védelmére kél. Szükségesek ezek legkivált ott, a hol másfelekezetüek által fentartott óvodák vannak. Mert ha gyermekeink ezekbe járnak, azután a népiskolából megint mas vallásúak által fentartott felsőbb leányiskolákba mennek, nem lesz belőlük soha igazi protestáns nő. Az állami képezdékből kikerült növendékből sem lesz soha jó prot. tanitó. A szövegre szavaz. Révész Bálint. Egyetlen intézet kihagyását sem tartja helyesnek, mondjuk ki legalább elvileg, hogy azok felállítására jogunk van. Ha, mint Hegedűs mondá, a tanítóképző felállítása az állam dolga : akkor minden iskoláról elmondhatnék, hogy az allam köteles azoknak fentartásara. Főleg a tanitó képzésnek kezeinkből kieresztését tartja veszedelmesnek. Antal Gábor hianyosnak tartaná a szöveget, ha még annyi intézetet sem sorolnánk el, a mennyivel tényleg bírunk. Védi ugy a kisdedóvodak mint a tanitóképzők szükségességét. Mire szavazással a bizottság szövegezése elfogadtatott. Hasonlókép csekély módositással elfogadták a 2, 3, 4, 5 §-okat. A 6. §. második bekezdése a bizottság véleménye szerint töröltetik. A gyermekekre egyenként O.8. [ m. helyet rendel e §. Ezt Révay Lajos töröltetni kéri. Hegedűs László is ugy nyilatkozott, hogy a középtanodai törvényben sem levén benne s a népisk. törvényben levőt sem exequálják : kihagyandó. Ballagi a törvényben oly ideált tart kitűzendőnek, melyet ha rögtön nem hajtunk is végre, a felé törekednünk kell ; benne hagyatni kéri. Pap Gábor ellenben a kihagyás mellett szól, mert ha benne hagyjuk, a tanfelügyelő kényszeríthet rá. Különben is az országos törvény szerént készült tantermek célszerűtlenek. Szavazással a térfogat megszabása kihagyatott. A 7-ik §. töröltetett, a 8, 9. §. elfogadtatott azon módosítassa!, hogy benne egyházi hatóság helyett egyházmegyei és egyházkerületi hatóság tétetett. A IO szakaszt, mely a tanitó fizetésének beszedését az egyházközség kötelességévé teszi, a bizottság töröltetni óhajtja. Azonban Ballagi meghagyatni kivánja, nehogy a tanítónak kelljen súrlódnia a néppel. Körmendy Ballagit pártolja, Horváth Mihály a bizottságot, azt mondván : fölösleges itt is betenni, ugy is elő van már sorolva a gondnok teendői között. Szavazással azonban a szöveg megtartatott. Kihagyatott ezután a 11, 12. és 13. §. A kisdedóvodákról szóló II. fejezet 14. §-a elmarad, a 15. igy kezdődik. ,Az óvodában szigorúan megtartandó elv, hogy az nevelő intézet. Kihagyatni rendeltetett e §-ból e tétel: ,az elemi iskola tantárgyait képező ismeretek tanítása annyira kizárandó, hogy* kihagyatott végre a Fröbel-féle játékokról szóló záradék is. A 17—20. §. összeolvasztattak. A kisdedóvoda igazgatója cím helyett, kisdedóvoda vezetője tétetett, a 21. §-ba az tétetett, hogy az óvók fizetését az egyháztanács állapítja meg. A fejezet letárgyalása után Dobos ekként szólalt fel: ha az ember végig megy azon pontokon, a melyek töröltettek, s a melyek megmaradtak, Hegedűs véleményéhez kell térnie, mivel az egész ovoda nem egyéb mint egy vénasszony vezetésére bizott intézet. Ezt bizony bátran kitörölhettük volna. Szász Domokos ellenben azt az észrevételt tette, hogy a gyermekkertek egészen más berendezésüek mint az ovodák és mivel ilyeneket is tart fenn a prot. egyház, ezeket is bele kellett volna venni a 15. §-ba. Antal Gábor azon megjegyzésére, hogy mivel lehet még jobban kezelt intézet is, mint a Frőbel-féle és mivel ez ugy is paedagógiai elv, mely változhat, azért ezt nem lehet törvénybe igtatni. Kimarad. Az elemi népiskolákról szóló III. fejezet 2 2-ik §-aba Ritoók Zs. az 1868-ik t. c. helyett országos törvényt, a második kikezdésbe pedig iskola fentartókul az egyházközségeket s más egyházi hatóságokat kivánja tétetni. Elfogadtatott. A 23, 24, 25, 26, 29. §. megtartatott, ez utóbb ugy igazíttatván, hogy az illető iskolai felsőség ad engedélyt arra, hogy a tanitó 80 növendéknél többet taníthasson. A 28, 29. §. változatlanul maradt, a 30. és 31. §., má sodik kikezdései töröltettek. Ez utóbbiban az van, hogy a tankönyvek ingyen adatnak a szegény tanulóknak. Ballagi ennek meghagyását indítványozza, azt mondván, ne töröljük ki a törvényből azt, a mi becsületünkre válik. Csak azt szeretné kimondatni, hogy kinek a költséségére. Antal Gábor kihagyatni véli, mert nem szegények is követelnék az ingyen könyvet. Körmendy szerént megítélné a presbyterium, ki szegény, ki nem. Benkő azért nem tartja kimondhatónak, mert a presbyteriumnak nincs alapja ingyen könyvekre, pénzt pedig semmiből teremteni nem lehet. Dobos is azért kivánja töröltetni, mert csak veszekedés támad belőle, ha a presbyterium kénytelen ítélni a felett, hogy kinek adassék. Beöthy Zsigmond ennek elkerülésére szegénységi bizonyítvány felmutatása mellett adna csak ingyen könyvet. Szavazással a zsinat a bizottság javaslatát fogadta el s a bekezdés töröltetett ugy szintén a 33. §. is. A 32. §.-t: ,Minden iskola felszerelendő földgömbbel, legalabb Magyarország és Európa fali térképével,