Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

hosszalja s helyette 6 évest javasol. Ha tisztesség, részesüljön benne más is, ha teher, viselje más is. Kiss Áron, 21 éve már, hogy viseli e hivatalt, (Éltesse soká az Isten!) de ha a közbizalmat elvesztené, le tudna róla mondani. A t-t töröltetni kéri, mert soha sem tudott hozzá szokni, de a jellemzés maradjon meg, hiszen minden kánonban benne van. A restauratiót nem óhajtja, mert ezt az elvet a biblia nem ismeri. Azonban, a kik óhajtják, megengedi a szöveg, bár ő semmi jót nem vár tőle. A t nélkül az egész §-t elfogadja. Ráday sem barátja sem a í-nek, sem a restauratiónak, Ujfalussy a restauratiót a politika teréről becsempészettnek tartja. Bár soha be ne hoztuk volna. De mivel a hol meg van, bajos volna kiirtani: a szöveget megtartja. Konc Imre is igy nyilatkozik. Véghely Dezső az élethossziglan választás mellett tör lándzsát. A püspökök szintén élethosszáig választatnak. Az mondatott, hogy ha meggyőződtek a gyülekezetek arról, hogy az esperes hivatalára alkalmas ember: újra megválasztják : ő meg azt tapasztalta, hogy rendesen az ilyet nem választják meg. Béky Sámuel szintén az élethossziglan választást pártolja. Dobos hajdan a restaurátió hive volt, de ha most is abban a nézetben volna, magát verné meg. Jobb szeretné, ha csak az élethosszig való választás volna a szövegben. Balogh Ferenc szerént a reformátió 300-ados fejlődése azt mutatja, hogy nem mindig elvek, hanem a körülmények szerint alakították az alkotmányt. A mi alkotmányunk oly mixtum compositum quid, melyből a külföld mindenféle rendszeréből van valami. Van benne maszatja episcopalismusnak, congregationalismusnak, independentismusnak : azonban azt az elvet, hogy az újabb korban csempésztetett be a restaurátió a politika teréről : merésznek mondja. Másutt is van restaurátió, nemcsak nálunk. Kálvin sem volt élethosszig elnöke a consistoriumnak. A skótoknál a zsinat elnökei évről-évre választatnak. Ne csak alulról restauráljunk tehát, hanem felülről is. Lehet e mellett is érveket felhozni: az erők felfrissülését s több effélét. A restaurátió mellett van, az élethosszig választást nem fogadja el. A szöveget pártolták még Mezey Albert, Kulin Imre, Miklovic Bálint : mire szavazat rendeltetvén el a szövegre, az a t nélkül elfogadtatott. A 160. §. változatlanul maradt. A 161. §-hoz Horváth Mihály azt kivánja tétetni, hogy az esperes nemcsak az e. megye levéltárára, hanem pénztárára is felügyel. A 163. §.-t Véghely Dezső ugy kivánja szövegeztetni, hogy gondoskodik, miként az egyházak ingatlan vagyonaí telekkönyveztessenek. Mindkét módositvány elfogadtatott. S ezzel az esperesekről szóló cikk befejeztetvén, az ülés bezáratott. A nov. io-diki gyűlés lefolyását már mult számunkban ismertettük. Ezt tehát átugorva, áttérünk a n-iki gyűlés bővebb leírására. Nov. 11. Elnökök b. Vay és Nagy Péter. Mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesítetett. Erre következett a „köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata* tárgyalása. A tárgyalás megkezdése előtt Mezey Albert a tanügyi bizottság jelentésének felolvastatását kérte, melynek megtörténtével igy szólt: „Miután a zsinat a Lónyay indítványát elfogadta, mely szerént csak a kormányzatra vonatkozó §-okat kellett volna kiválogatni az alkotmánytervezetbe, nem jött-e ellentétbe a bizottság a zsinat által elfoglalt alappal, midőn a szabályzatot egész terjedelmében tárgyaltatni kivánja. Meg kellett volna a rájok bizott kiválogatást kísérleniök s rendszeres munkát készíteni belőle. Ezen rendszeres munkát az alkotmányügyi bizottság a tanügyivel összefogva előállíthatta volna.® Nagy Péter. Miután Lónyay a maga indítványához részletes utasítást nem adott, csak a főbb elveket jelzé, melyek szerént a bizottsági munkálatot szerkesztetni kívánta : ne vessék el a munkát, mielőtt ismernék, hanem tárgyalják. Szinyei Gerzson bizottsági tag a munkálat védelmére kelve azt mondja, hogy a Lónyay indítványát, mely szerént az alkotmányterv 2-dik részét képezné az iskolaügyi szervezet, nem vetette el, de mivel a kormányzati ügyek nagyobb része úgyis rendtartásba való, csak fél munkát végezne a zsinat,fha az iskolaügyet is ép úgy a maga egészében nem szabályozná, mint szabályozta az egyházi életet. B. Vay elnök: Lónyay gróf azért tette indítványát, hogy ^z államkormánynyal összeütközésbe ne jöjjünk. Akármint teljesítette a bizottság feladatát, jobb lesz tárgyalnunk, mint ujolag vissza térnünk hozzá. A tárgyalás elhatároztatván, a jegyző olvasta a Bevezetést a bizottság által megállapított szöveg szerint: „A magyarországi ref. egyház, iskolai ügyeit illetőleg az országos törvényekben biztosított és törvényes joggyakorlatban kifejlett önkormányzati jogánál fogva saját kebelében a köznevelésre és közoktatásra a következő szervezetet állapítja meg.® Ez elfogadtatott. Az i-ső §. a ref. egyházban a köznevelésre szolgáló intézeteket sorolja elő. Ennek felolvasása után Hegedűs László szóllalt fel, azt mondván, hogy az intézetek elsorolásánál vezérelvül azt kell felállítanunk, hogy a prot. egyház csak azon intézetek fentartását veszi gondja alá, a melyeket ereje meg bir. Mert ha nem soroljuk is elő azokat, a melyeknek felállítására jogunk van, de erőnk nincs : azért nem vitiáltuk jogunkat, hogy felállíthassuk majd akkor, ha pénzünk lesz. Ily felesleges, és nem is annyira felekezeti, mint inkább államérdekü intézetnek tartja a kisdedóvó képezdét. Ilyet még a minister se állított, pedig annak kötelességévé is tették. Nekünk legfelebb oly dedókra