Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-13 / 46. szám

ugy magán foglalkozásaik-, mint a köztanácskozásokban oly öltözetben jelennek meg, melyen még a köznép is megbotránkozik. Szerinte ez a lelkészek tekintélyét nagy mértékben aláássa és szólónak minden alkalommal igen fájt, ha a katholikusok a ref. lelkészeket cynizmussal vádolják. Pedig ezen cynizmus a ref. lelkészek között csakugyan el van terjedve. Ha a társadalmi életben meg kell tartani az ünnepélyek alkalmával bizonyos öltözködési szabályokat, akkor nem látja be, miért ne lehetne zsinatilag megállapítani azt, hogy átalában a ref. egyház lelkészei a magánéletben és hivatalos foglalkozásaik közben minő ruhát viseljenek. Fejes István megjegyzi, hogy épen a lelkészek szegénysége teszi szükségessé a forma ruhát, melyet, ha a lelkész egyszer megvesz, épen azért, mert csak hivatalos ténykedése közben használja, sokáig elviselhet. Szóló a hosszú fekete atilla alatt a longát érti. (Ellenmondás.) Kovács Albert csak a palástot kivánja használni, de ez igen furcsán veszi ki magát kurta rokk mellett. Szóló tehát természetesebbnek találja a hosszú öltönyt, s azért a hosszú atilla mellett a longát ajánlja. (Ellenmondások.) Lengyel Imre kívánatosnak tartja, hogy a lelkészt minden alkalommal meg lehessen ismerni, s ezért még a reverendának sem volna ellensége. Hegedűs László azt kivánja, hogy a lelkész hivatalos működése közben, vagy ünnepélyek alkalmával magyar ruhát hordjon, még pedig nagy, végig gombolható hosszú atillát. Mert valóban megbotránkoztató, hogy a papi felszentelések alkalmával a fiatal lelkészek oly atillában jelennek meg, hogy azt be sem lehet gombolni s a fél combig érő kabát fölé akasztják a palástot. Benkő azt hiszi, nem lehet tűrni, a mi tényleg megtörtént, hogy a lelkészek nyakravaló nélkül jelennek meg s azért az egyházi ruha megszabását kivánja. Makay Dániel elfogadja a szerkezetet, mert sze. reti hallani, midőn azt mondják : itt jön a magyar pap! Szentpétery Sámuel megjegyzi, hogy a Geleji Katonakánonokban és a budai zsinat kánonaiban nemcsak a papok, de még a tanitók, sőt azok családtagjainak öltözete is korlátoltatik. Révész Bálint az attilát begombolva kivánja viseltetni. Kovács Albert fentartja módositványát. Ugy látja, hogy a magyar ref. egyház ezen tervezettel oda jutott, hogy nem tudja, mit csináljon. Elnök figyelmezteti a szólót, hogy oly dolgot mondott, a mit senki sem tehet magáévá. Kovács Albert távol áll attól, hogy olyasmit mondjon, a mi sértő lehetne, csupán azt akarta mondani, hogy ez a szakasz a legnagyobb nézeteltérésekre adott okot. A kérdés ezután szavazás alá bocsáttatott, s az eredeti szöveg csekély módosításokkal elfogadtatván, a szakasz igy hangzik : »Midőn hivatalos minőségben járnak el, sőt hivatalos polgári ünnepélyeken is, magyar süveget, egészen fehér vagy fekete nyakkendőt, hosszú fekete attilát begombolva s palástot viseljenek«. Végre tárgyalás alá vétetett az esperesekről szóló második fejezet, mely csekély valtoztatasokkal elfogadtatott. Az ülés ezzel */4

2-kor véget ért. A holnap d. e. io-kor tartandó ülésben a püspökökről szóló harmadik fejezet vétetik tárgyalás alá. Nov. 10. A jegyzőkönyv hitelesítése után, a házasságügy rendezése tárgyában kiküldött bizottság terjesztette be jelentését. Azt javasolja, hogy a házasulandók vasár- és ünnepnapokon hirdettessenek ki, de kivéve azon vasárnapokat, melyeken úrvacsora is osztatik. A penitenciális hét vasárnapján a harmadik hirdetést, a sürgős eseteket kivéve, nem lehet megengedni. Erre több módositvány terjesztetett elő. Fördős Lajos azt kivánja, hogy a házasulandók kihirdetése vasárnapokon, isteni tisztelet végén történjék, kivéve, midőn az úrvacsora osztatik, mely alkalommal a hirdetés délután és sátoros ünnepeken csak a második nap délutánján menjen végbe. Horváth Mihály és Sípos Pál a következő módositvány t terjesztik elő: az úrvacsora osztása napján a házasulandók kihirdetése csak délután történhetik; nagypénteken pedig egyáltalában tiltva van. Esketés csak délután lehet. Pap Gábor kimondatni kivánja, hogy az esketés, rendkívüli szükség esetét kivéve, csak délelőtti órákban engedtessék meg. Kiss Áron nem akar semmi korlátozást s azt óhajtja felvétetni az alkotmánytörvénybe, hogy esketni délelőtt s délután egyaránt lehet. Miklovic Bálint azt kivánja, hogy a házasulandók ne hirdettessenek sátoros ünnepek első napján ; továbbá nagypénteken, áldozó csürtörtökön s újév első napján. A harmadszori hirdetés nem történik a bűnbánati vasárnapokon ; az esketés szombaton és vasárnapon csak rendkívüli szükség esetében és az esperes engedelmével lehet Ezután a zsinat az alkotmánytervezet tárgyalásában a negyedik fejezetig haladt, mely az egyházközségi gondnokokról szól s azok kötelességeit sorolja föl. Vályi János e fejezetnél azon anomáliát említette fel, hogy a politikai hatóság az egyházközségi gondnokoknak oly esetekben, midőn az egyházközségi tagokra kivetett tartozások behajtásáról van szó, segédkezet még akkor sem nyújt, ha oly ellenszegülésre találna is a gondnok kötelességei teljesítésében, melynek leküzdését közérdek követeli. A gondnok az egyházközség anyagi érdekeinek őre, vagyonának kezelője, az egyházi tisztviselők fizetéseinek és egyéb egyházi adóknak beszedője, ki működéseért egész vagyonával felelős. Méltányosnak tartja, hogy midőn az egyházközség mindent megtesz a politi kai hatóság rendeleteinek az egyházközségben való foganatosítására : az állam is nyújtson segédkezet az egyházközségnek, midőn az egyházi törvények által rendelt eljárás végrehajtása közben az egyház tisztviselőinek el-