Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-13 / 46. szám

lenszegüléssel kell birkózniok. Célszerűnek tartaná, ha ezen ügy egy bizottsághoz utasíttatnék, mely e cél elé­résére szolgáló javaslatot készítsen. E kérdéshez többen szóltak. A délutáni esketés megtiltása azzal indokoltatott, hogy a tapasztalás azt mutatta, hogy délután a násznép gyakran oly állapotban jött a templomba, hogy az esketést nem lehetett meg­tartani, mert borosak voltak. Takarékossági szempont­ból is indokolták a délután tartandó esketéseket mert akkor a népnél csak vacsorát adnak, mig a délelőtti esketéseknél ebéd és vacsora járja. A zsinat a hirdetésre nézve Horváth Mihály és Sipos Pál módositványát fogadta el; az esketés megtar­tására nézve pedig az alkotmánytörvény nem fog tar­talmazni semmiféle intézkedést. Az illetékes egyházi ha­tóságok a helyi viszonyokhoz képest járhatnak el. Szász Béla csatlakozik Vályi indítványához, de azt hiszi, hogy a zsinat hasztalan fog az alkotmánytör­vénybe oly rendelkezéseket felvenni, melyek a politikai hatóság közreműködésére vonatkoznak, hanem nézete szerint oly kötelező kormányrendeletet kell kieszközölni, mely a politikai közegek közreműködését biztosítja (Helyeslés). Csider Károly azt hiszi, elvűi ki lehet mondani, hogy a szentesítendő alkotmánytörvényben foglalt in­tézkedések szükségszerű végrehajtása, a mennyiben az egyházi hatóság jogkörét és erejét túlhaladja, a polgári hatóság közbejöttével eszközlendő. Ha az alkotmány­törvény ezen kijelentéssel együtt szentesittetni fog, ak­kor az, a polgári hatóságokra nézve, kötelezővé fog válni. Hegedűs László szerint, a kiküldendő bizottság­nak egyszersmind gondoskodni kellene arról is, hogy a bíróságok az egyházközségi gondnokot a ref. egyház­község törvényes képviselőjének ismerjék el, mert je­lenleg a gondnokok perelhetőségi jogát a követelések behajtása tekintetében, a bíróságok nem akarják el­ismerni. (Ügy van 1) Lengyel Imre kijelenti, hogy neki ellenkező ta­pasztalatai vannak Veszprémy emlékeztet a belügyminiszter nyilat­kozatára a hevesmegyei parbér beszedése körül kö­vetett eljárásra vonatkozólag: a miniszter kijelentette, hogy azon panaszszal fordult volna a minisztériumhoz valaki, hogy a közigazgatási hatóságok nem nyújtanak e tekintetben segédkezet, a kormány bizonyára utasí­totta volna a hatóságot. Midőn a polgári hatóság részéről az alsó fokon a közbenjárás a tartozások behajtása kö­rül és egyéb tekintetben megtagadtatott, az illető egy­házközségi gondnoknak az alispánhoz, ha pedig ez sem hasznait volna, a belügyminiszterhez kellett volna for­dulnia. Fejes István azt hiszi, hogy ott, a hol ő Felsége védelmi jogáról van szó, lehetne kimondani azt, hogy az egyházközségek érdekei a politikai hatóság védelme alá helyeztetnek. Ujfalussy megjegyzi, hogy egy ily sérelmes ügy, melyben a politikai hatóság a felsőszabolcsi egyházme­gyében megtagadta közbenjárását és az alispánnál sem lehetett orvoslást szerezni, most terjesztett tel a szu­perintendentiához, mely az ügyet a kormány elé ter­jesztette. Eddig határozat még nem hozatott. György Endre megjegyzi, hogy mivel itt kényes kérdésről van szó, s az alkotmánytörvényben foglaltak csak magát az egyházat fogják kötelezni, ezen ügyet egy kellő körültekintéssel megválasztandó bizottsághoz kellene utasítani. Erre a zsinat e kérdést javaslattétel végett az alkotmányi bizottsághoz utasította. Az alkotmánytervezet többi szakaszai csekély irályi módosításokkal elfogadtatván, a tervezet tárgyalása befejeztetett. A holnapi ülés a tanügyi bizottságnak ma beterjesztett jelentését fogja tárgyalni. Nov. ii. A tanügyi bizottság felolvasott javaslatát, mely ajánlja a konvent által készített köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzatát: a zsinat tárgyalás alapjaul fogadja el Mezei Albert szerint legcélszerűbb az egész konventi javaslatot Lónyay indítványa alapján bizottsá­gilag kidolgozni, s ugy terjeszteni be a zsinathoz. A javaslatot az alkotmányügyi és közoktatási bizottság együttesen készítené el. Nagy P. ellenkező nézetben van ; a tanügyi bizott­ság a Lónyay indítványára beadta javaslatát a zsinat­hoz s igy egy bizottság javaslata csak ugy pusztán nem melőzhető, mert különben nincs értelme a bizottságok kiküldésének. Szinyei az egész javaslatot kéri tárgyal­tatni. Br Vay elnök: kötelessége a zsinatnak, hogy a konventi javaslat minden részletébe belemenjen, s kive­gye abból azt a mi jó, s elhagyja a mi kihagyandó. A zsinat a köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzatát tárgyalás alapjául elfogadja. Ennek tárgya­lásáról a jövő számban szólunk. Ritoók Zsigmond indítványozza, hogy a zsinat délután is tartson üléseket. Nem fogadtatott el. Ezzel az ülés befejeztetett. — Tervben van, hogy az alkotmányszervezet hátralevő szakaszainak letárgyalása után két fontos ügy : az isko­lai szervezet és domesztika az alaptörvénynyel kapcsolat­ban és szerves összefüggésben, minden esetre letárgyal­tassék. A domesztika ügyében Lónyay, ki a zsinatra visszaérkezett, s ez ügyben a kiküldött bizottsággal érte­kezett : kimerítő javaslatot fog benyújtani. Irányadó köreinkben azt tervezik, hogy a zsinat ezúttal nem záratik be, hanem úgy nov. '20-dika táján cinapoltatik. És csak jövő év nyarán, miután az alap­törvények szentesittettek: fog még egyszer, rövidebb ülésezésre összehivatni. A perrendtartás, papválasztási szabalyok stb. tárgyalasa akkorra marad.

Next

/
Thumbnails
Contents