Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-03 / 27. szám

853 társ azt megtörte, egyúttal megszabadította ma­gát is erkölcsös élettársától a hóhér bárdja által. Ma már törvényeink a házasságtörést nem is akarják büntetni. (A büntetőtörvény 246. §. csak ennyit mond; A házasság-törés, lia a miatt há­zasság felbonfás vagy az elválás jogerejii itélet ál­tal kimondatott, három hónapig terjedő fogházzal büntetendő", de ha a sértett félnek nincs elegendő költsége a váló perre, vagy tán válni nem is akar, de a sértést megtoroltatni mégis szeretné, akkor nincs egyébb orvossága, mint hogy >: > ká­ros bánkódjék.* A hűtlen és házasság-törő társra pedig az az itélet, hogy volenti non fit injuria, ha maga is engedte a vétket elkövettetni, a csábító nem bűnös. Volt rá esetem, hogy egy becsületes embernek nejét egy erkölcstelen gaz megszöktette, s elmentek, elrabolták a férjnek el­vihető ingóságait; a törvényes lépést a férj meg­tette elrablott nejének és vagyonának vissza­követelésére; a hatóság a vagyont vissza adatta ugyan; de a nőt nem; minthogy maga ís akart szökni; tehát a hatóság előtt az eskünek, a tör­vényes egybekelésnek értéke és érvénye nincs. Az önkényüleg alakitható, összegázolható, s ha tetszik p. o. a könyelmű falusi menyecskének — a ki pedig — ha jó, nemcsak luxuscikk a házban, mint a nagyvárosiak; hanem a gazda­ság fentartója, gyarapítója, s férjének jobb keze és igavonó társa, — ha tetszik, mondom eluo-­o > 7 £> rani egy kis műkedvelő előadásra, melyből pár évi csavargás, mással hitetlen összeállás stb. szo­kott keletkezni, s midőn mindenütt meghányó­dott, testben lélekben megromolva, rongyosan visszatér az elhagyott fészekbe, azt rendesen gaz­dástól együtt tönkre menve — talán más rossz erkölcsű nővel betöltve találja. S az egész család, melynek védangyala lehetett volna a házasság, elzüllik, elpusztul, sőt sokszor egynek könyelmű­sége miatt több család is fölbomol; pedig ha az oldozkodó házastársat kellő időben rendre téri­tik, később eszére tér s megköszöni. (Sokan kö­szönik nekem már híveim szép családéletüket, pedig mikor neki gubahodtak, égre földre 'eskü­döztek, hogy inkább kútba, Dunába ölik magu­kat, mint többé vissza térjenek a megutált élet­társ mellé, s pár nap múlva mentek szépen dol­gozni, maguk is csodálkoztak rajta, hogy hogy lehettek olyan bolondok !) A harag tüze is csak 854 _ olyan, mint egyébb tűz; ha tápot talál, terjed, ha leöntik, elalszik. Most a családi élet minden felé bomladozó félben van, a kicsapongás, liber­tinismus, fajtalankodás, házasság-törés terjed, árad, s azt mondja rá a liberalismus hja! az egyházi házasságot túlhaladta a korszellem; nem a mai viszonyok közé való, tehát hozzuk be a polgári házasságot, majd minden másként lesz. En pedig azt mondom, hogy az egyházi házasság is jó (lám Angliában jó); hanem őrül a családi élet paradicsomának küszöbére állítsuk oda azt a láng­pallosu angyalt, a törvényt, mely sújtsa le vagy űzze tova a betolakodni akaró csábitót. Minden intézmény ott legjobb, ahol keletke­zett, mert ott a szükség teremtette s a viszonyok alakították, nevelték. A polgári házasság ameri­kai születésű. Amerika felfedezése után tódult annak végtelen területeire Európának minden nyelvű és vallású nép salakja. Itt amott távol egymástól letelepült egy-egy kis gyarmat, biz ott pap nem igen volt közelében, de házasodni nagyon is kellett a földmívelés és honosulás végett s így a nő pap hiányában Írásbeli szer­ződéssel volt kénytelen egybekelni a férfival; így már aztán lehetett szó a meglévő és szerzendő vagyonról, családi életről stb., későbben is, sőt most is tudjuk, hogy ott a viszonyok olyanok, hogy ha pap van is, mégis szükséges a szerző­dés, mert* ott a vagyoni állás nagy esélyeknek van kitéve; s a nép annyira vándor természetű, hogy ma keletkezik egy nagyszerű város, mái­holnap lakói szét mennek a szélrózsa minden irányában ; a felekezetek, szekták kelnek és enyész­nek, államvallások nincsenek, de az állameszme minden ajkú és hitű népnek összekötő kapcsa. Az amerikai polgár névben culminál ott min­den. Azt azonban ne vélje senki, hogy ott aztán szabados dolog a házasság vakmerő felbontoga­tása; erősebb az ottani szerződés ma már mint nálunk a sacramentumi házasság. Az állam szi­gorúan őrködik és időről időre gondoskodik uj és erős törvényekről, hogy ama bábeli népzavar közepett is a családi élet szilárd legyen, s a tűzhely olyan szent mint az oltár. Ott tehát he­lyes és a jó a polgári házasság Franciaországba a forradalom hozta be, és a nép nagyon is ledér erkölcse tette azt szük­ségessé és állandóvá, de ott ís mig a házassá PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.

Next

/
Thumbnails
Contents