Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-06-26 / 26. szám
jóságáról az isten egyháza iránt, miért is az isten minden cselekvényében szerencsével és hosszú élettel halmozza el. Bizonyos, hogy az istennek semmi sem kedvesebb, a kegyeseknek semmi sem üdvösebb, mint a testvérek békessége és egysége. Es így Csepregen leszünk. Az idő rövidsége miatt tessék azokat is meghívni, kiket akar, hogy jelen legyenek. Egészséget és szerencsét kívánok Nagyságodnak. Németh Vyvarini Május 25, 1591. Alázatos szolgaja BÖyte István predicátor.4 Ezen levél birtokában Nádasdi úr saját kezével Horváth Gergelyhez ily tartalmú levélben fordult: Nagyságos Uramnak üdvöt és szolgálatomnak ajánlatát ! H'öyte úr a nevezett napon, t. i. kedden Csepregre fog jönni. Nagyon kérem Uraságodat, hogy az nap jelen legyen. 1 Ioxza magával Severinus és Nicolaus urakat. Ha magány ügyben valamit mulaszt, halaszsza más napra és az isten bőven pótolandja. Nagyságos Ur eljövetelét elvárom. Az isten sokká tartsa és jó egészségben ide vezesse. Saruar, 29. Máj. 1591. Szolgája és barátja, Nadasdi Ferenc.* Erre Horváth Gergely így felelt: »Nagyságos uramnak üvdöt és szolgálataimnak ajánlatát 1 Levelét ma kaptam meg. Holnap isten jótéteményéből úgy kezdem az utat, hogy Nicolaus úrhoz jöjjek és innét ő vele este Csepregen legyek. Tisztelendő Severinus úr is szerencsét kivan és velem istenhez esedezik, hogy ő, lei Krisztus úrnak a felfogadott természete szerint is, mindeneket alávetett, mindegyikünk gondolatát vezérelje, ugy hogy az egész megkezdett actió a Krisztus egyháza lelkeinek épülésére és üdvére szolgáljon. Ámen. Egész lelkemből kívánom, hogy Nagyságod feleségével cs szeretett gyermekeivel együtt sok évig egészséges és a gazdag isteni áldással kisérve legyen. Fülös, Máj. 31, 1 591 • Nagyságod mindenkor szolgája Horváth Gergely másképen Stansith."*) Ily előzmények után csakugyan junius elsején Csepregen megkezdődött a vitatkozás. Az előzményeket Horváth maga irta meg, a vitat azonban Böyte Andrásnak, a superintendens fiának, s a vita egyik nótáriusának jegyzetei után szó szerint irta le. Tudva van a colloquium kimenetele. A kiegyezkedés nem sikerült. Ezen colloquium a felvidéken is visszhangra talált. Az 1593-ban Eperjesen és Bártfan tartott zsinat Mylius János, lőcsei igazgató-tanárt Crypto-Calvinismussal vádolta és el is Ítélte. Hasonlót tett egy másik zsinat, mely *) A levelekben előforduló helyekre nézve Windiscli i7&oban megjelent földrajza nyomán következőket lehet megjegyezni : Gseprcg a találkozás helye, Soprqnmegyébcn a Nádasdy grófok birtokához tartozott, kik a iö. században itt iskolát és könyvnyomdát tartottak fen. Sárvár, honnan Nádasdíj ir, Vasmegyében fekszik, a ió-ik században Nádasdy Tamás nádor birtoka volt, ki itt szép nyomdával rendelkezett. Némct-Ujvár, honnan Böyte ir, szintén Vasmegyében fekszik és a 16 században Battyáni Ferenc birtokát képezte, ki szintén könyvnyomdával rendelkezett Füles, hol akkor Horváth tartózkodott .Sopronmegyében van és Mcschko jószágát képezte. Horváth, mint tudjuk, Sztrázskán Szepes-Béla mellett lakott állandóan. W, S. November 24-én Lőcsén tartatott, Plattner Antallal és Amhrózy Sebestyénnel, ki Kézsmárk lelkésze volt. Az utóbbi Lám név alatt ismeretes és az orthodox Luther tana ellen könyvet is irt ily cim alatt : „Antithesis Ubiquitatis, et Orthodoxae doctrinae de persona Christi, illám propugnante Gregorio Jlorwath, aliter Stansith de Gradecz; lianc defendente Sebastiano Ambrosio, Servo Christi in Ecclesia Keismarcensi. Servesta, 159T •' főkönyvet Horváth a többi közt ily című iratban igyekekezett megcáfolni: »Responsionis pars pritna, et altéra, de veritate doctrinae Coelestis etc. opposita Sebastiano Lám, calviniste Keismarcensi, Bartphae, 1592.8 A vita Jézus kettős, isteni és emberi természete körül forgott. Horváth e két természetet elkülönítettnek tekintette úgy, hogy Krisztus kettős természete szerint, t. i az isteni és emberi szerint, mindenütt jelen való. Lám e két természetet egybeolvadottnak, „sine ulla divisionc personae* állította. A véleménykülömbség kiegyeztetésére Tököly Sebestyén, kézsmárki várába 1595. Dec. 5-kére és 1596. Jan. 29-ikére vallási disputátiót rendezett, mely különösen Gráwer, Horváth sztrázskai gymnasiumának tanára és Lám Sebestyén kézsmárki lelkész között, de szintén minden eredmény nélkül folyt le. Ezen colloquiumot illetőleg is több könyv látott napvilágot. Való szinűleg Lóm-tói jelent meg: „Declaratio circumstantiarum gemini colloquii, alterius 5. Dec. 1595- Alterius 29. Jan. 1596 in arce Keismarcensi habita : ad magnif. D. Sebast. Thoehoely, 1596. ServestaErre Grawer egész könyvvel felelt: »Argumenta de persona Christi a Alberto Grauero. Typis Dávid Gutgesell, Bartphae, 1596.* Egy másik Bártfán 1596-ban megjelent könyv címe pedig ez : „Kurze, doch gründliche Entdeckung und Wiederlegung etlicher gráulichen Calviuistischen Irrthümer, so Sebastian Lám, Calvinist in Késmárk, von den Abendmahl des Herrn in seinen lat. Büchern ausgesprenget." Grauer még egy ily értelmű cáfolata latin nyelven 1600-ban Lipcsében jelent meg. Hogy ezen viták alatt nagy hevességgel támadták meg egymást a küzdők és hogy egyszer másszor a »rabies theologorum* is kitört, ezt az alsó-poprádi esperes egyik kifejezéséből is gyaníthatjuk, ki a kézsmárki lelkészt Lámot és kalvinistikus elvtársát Praetorius Rokuszi lelkészt, ) ; a pokoli lángokra« méltónak ítélte. Ma az effajta viták mar csak történeti érdekkel bírnak. A két prot. egyház között egyetértés, béke és szeretet uralkodnak, és talan immár lassankint azon idő felé is közeledünk, a midőn minden valaszfal ledőlésével, a két testvér-felekezet kőzött a teljes egyesülés be fog következni. Weber Samu.