Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-26 / 26. szám

jóságáról az isten egyháza iránt, miért is az isten min­den cselekvényében szerencsével és hosszú élettel hal­mozza el. Bizonyos, hogy az istennek semmi sem ked­vesebb, a kegyeseknek semmi sem üdvösebb, mint a testvérek békessége és egysége. Es így Csepregen le­szünk. Az idő rövidsége miatt tessék azokat is meg­hívni, kiket akar, hogy jelen legyenek. Egészséget és szerencsét kívánok Nagyságodnak. Németh Vyvarini Május 25, 1591. Alázatos szolgaja BÖyte István predi­cátor.4 Ezen levél birtokában Nádasdi úr saját kezével Horváth Gergelyhez ily tartalmú levélben fordult: Nagy­ságos Uramnak üdvöt és szolgálatomnak ajánlatát ! H'öyte úr a nevezett napon, t. i. kedden Csepregre fog jönni. Nagyon kérem Uraságodat, hogy az nap jelen legyen. 1 Ioxza magával Severinus és Nicolaus urakat. Ha ma­gány ügyben valamit mulaszt, halaszsza más napra és az isten bőven pótolandja. Nagyságos Ur eljövetelét elvárom. Az isten sokká tartsa és jó egészségben ide vezesse. Saruar, 29. Máj. 1591. Szolgája és barátja, Nadasdi Ferenc.* Erre Horváth Gergely így felelt: »Nagyságos uramnak üvdöt és szolgálataimnak ajánlatát 1 Levelét ma kaptam meg. Holnap isten jótéteményéből úgy kezdem az utat, hogy Nicolaus úrhoz jöjjek és innét ő vele este Csepregen legyek. Tisztelendő Severinus úr is szerencsét kivan és velem istenhez esedezik, hogy ő, lei Krisztus úrnak a felfogadott természete szerint is, mindeneket alávetett, mindegyikünk gondolatát vezé­relje, ugy hogy az egész megkezdett actió a Krisztus egyháza lelkeinek épülésére és üdvére szolgáljon. Ámen. Egész lelkemből kívánom, hogy Nagyságod feleségével cs szeretett gyermekeivel együtt sok évig egészséges és a gazdag isteni áldással kisérve legyen. Fülös, Máj. 31, 1 591 • Nagyságod mindenkor szolgája Horváth Gergely másképen Stansith."*) Ily előzmények után csakugyan junius elsején Csepregen megkezdődött a vitatkozás. Az előzményeket Horváth maga irta meg, a vitat azonban Böyte András­nak, a superintendens fiának, s a vita egyik nótáriusának jegyzetei után szó szerint irta le. Tudva van a colloquium kimenetele. A kiegyezkedés nem sikerült. Ezen colloquium a felvidéken is visszhangra talált. Az 1593-ban Eperjesen és Bártfan tartott zsinat Mylius János, lőcsei igazgató-tanárt Crypto-Calvinismussal vádolta és el is Ítélte. Hasonlót tett egy másik zsinat, mely *) A levelekben előforduló helyekre nézve Windiscli i7&oban megjelent földrajza nyomán következőket lehet megjegyezni : Gseprcg a találkozás helye, Soprqnmegyébcn a Nádasdy grófok birtokához tar­tozott, kik a iö. században itt iskolát és könyvnyomdát tartottak fen. Sárvár, honnan Nádasdíj ir, Vasmegyében fekszik, a ió-ik században Nádasdy Tamás nádor birtoka volt, ki itt szép nyomdával rendel­kezett. Némct-Ujvár, honnan Böyte ir, szintén Vasmegyében fekszik és a 16 században Battyáni Ferenc birtokát képezte, ki szintén könyvnyomdával rendelkezett Füles, hol akkor Horváth tartózkodott .Sopronmegyében van és Mcschko jószágát képezte. Horváth, mint tudjuk, Sztrázskán Szepes-Béla mellett lakott állandóan. W, S. November 24-én Lőcsén tartatott, Plattner Antallal és Amhrózy Sebestyénnel, ki Kézsmárk lelkésze volt. Az utóbbi Lám név alatt ismeretes és az orthodox Luther tana ellen könyvet is irt ily cim alatt : „Antithesis Ubiquitatis, et Orthodoxae doctrinae de persona Christi, illám propugnante Gregorio Jlorwath, aliter Stansith de Gradecz; lianc defendente Sebastiano Ambrosio, Servo Christi in Ecclesia Keismarcensi. Servesta, 159T •' fő­könyvet Horváth a többi közt ily című iratban igyeke­kezett megcáfolni: »Responsionis pars pritna, et altéra, de veritate doctrinae Coelestis etc. opposita Sebastiano Lám, calviniste Keismarcensi, Bartphae, 1592.8 A vita Jézus kettős, isteni és emberi természete körül forgott. Horváth e két természetet elkülönítettnek tekintette úgy, hogy Krisztus kettős természete szerint, t. i az isteni és emberi szerint, mindenütt jelen való. Lám e két ter­mészetet egybeolvadottnak, „sine ulla divisionc personae* állította. A véleménykülömbség kiegyeztetésére Tököly Se­bestyén, kézsmárki várába 1595. Dec. 5-kére és 1596. Jan. 29-ikére vallási disputátiót rendezett, mely külö­nösen Gráwer, Horváth sztrázskai gymnasiumának ta­nára és Lám Sebestyén kézsmárki lelkész között, de szintén minden eredmény nélkül folyt le. Ezen collo­quiumot illetőleg is több könyv látott napvilágot. Való szinűleg Lóm-tói jelent meg: „Declaratio circumstantia­rum gemini colloquii, alterius 5. Dec. 1595- Alterius 29. Jan. 1596 in arce Keismarcensi habita : ad magnif. D. Sebast. Thoehoely, 1596. ServestaErre Grawer egész könyvvel felelt: »Argumenta de persona Christi a Alberto Grauero. Typis Dávid Gutgesell, Bartphae, 1596.* Egy másik Bártfán 1596-ban megjelent könyv címe pedig ez : „Kurze, doch gründliche Entdeckung und Wiederlegung etlicher gráulichen Calviuistischen Irrthümer, so Sebastian Lám, Calvinist in Késmárk, von den Abendmahl des Herrn in seinen lat. Büchern aus­gesprenget." Grauer még egy ily értelmű cáfolata latin nyelven 1600-ban Lipcsében jelent meg. Hogy ezen viták alatt nagy hevességgel támad­ták meg egymást a küzdők és hogy egyszer másszor a »rabies theologorum* is kitört, ezt az alsó-poprádi espe­res egyik kifejezéséből is gyaníthatjuk, ki a kézsmárki lelkészt Lámot és kalvinistikus elvtársát Praetorius Ro­kuszi lelkészt, ) ; a pokoli lángokra« méltónak ítélte. Ma az effajta viták mar csak történeti érdekkel bírnak. A két prot. egyház között egyetértés, béke és szeretet uralkodnak, és talan immár lassankint azon idő felé is közeledünk, a midőn minden valaszfal ledőlésé­vel, a két testvér-felekezet kőzött a teljes egyesülés be fog következni. Weber Samu.

Next

/
Thumbnails
Contents