Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-29 / 22. szám

E targyra vonatkozólag inditvanyba tétetett egy­szersmind, hogy az egyetemes értekezleti elnök úr figyelme felhívandó arra, miszerint a nagy értekezlet tartási idejét a szokottnál előbbre tegye, már csak azért is, mivel a minisztérium által kilátásba helyezett országos tanitói gyűlés augusztus közepére van tervezve. Ezután irott munkák olvastatlak: a) Alany és ál­lítmány ismertetése a népiskola Il-ik osztalyaban. Szerző Hagymási Pál. b) Természetrajzi előadás az állatország­ból. Szerző Tóth Imre. c) Helyes-e a térképeket, fali olvasótáblákat, természettani és természetrajzi ábrákat a falon állandóan kifüggesztve tartani ? Szerző Hagy­mási Pál. Erre mindjárt az irott munkák biralata követke­zett. Különösen kiemeltetett az a) alatti, módszertani előadás, mely igen sikerültnek nyilváníttatott. Hasonló­kép helyes módszertani előadásnak ítéltetett a b) alatti munka, melynek szerzője az értekezleten jelen sem volt. A c) alatti mű szerzője, míg egyrészt a munkásságért dicséretet nyert ; addig maga a mű, több felhozott okokkal, azt igyekezett bebizonyítani, hogy a nevezett segélyeszközök állandóan való kifüggesztése nem helyes, — míg az értekezlet tagjai közül — bár kevesen — azt vitatták, hogy igen is, helyes. Következett a könyvtári tartozások kimutatása. De a mennyiben oly hibák fedeztettek fel, hogy tanúk állítása szerént befizetett pénzek be nem írattak s nem nyugtáztattak, az még egyszeri átvizsgálás végett az egyetemes értekezlet elnökének átküldetni véleményez­tetett. Az elnök és jegyzői hivatalra nézve, az alapsza­bályokban megirt három év letelvén, alúlirt elnök hi­vataláról — alkalmi beszéddel — lemond. S miután azt többszöri felkérés, illetőleg megválasztás után sem volt hajlandó elfogadni s tovább folytatni: ismételt sza­vazásnal Fűri Lajos egerlövői tanitó nyert általános többséget az elnökségre, ki a körülményeket szintén is­merve, nem örömest bár, de az alapszabályoknak hó­dolva, ideiglenesen elfogadta. Hasonlókép jegyzőnek Paksi Dániel helyett Dezső Gerson választatott meg. Jövő értekezlet helyéül Ábrány tüzetett ki. Erte­kezőnek Önként ajánlkozott Dezső Gerson keresztesi nagyobb fi-tanitó. Más értekező nem ajánlkozván, a tör­ténelem előadására Fejes József hevesi tanitó nevezte­tett ki az értekezlet által. A csekély számmal képviselt értekezlet a mennyire levert volt a miatt, hogy alig harmada jelent meg a korbeli tanítóságnak, annal inkább meglepte s örömét találta azon nagyszerű és szíves fogadtatasban, melyet a keresztesi ref. egyház lelkészei, egyházi elöljárói, nem­csak az értekezlet napján, hanem már az azt megelőző napon is igyekeztek kimutatni. Szívünk mélyéből kíván­juk : Éljenek sokáig a tanügyért lelkesülő s buzgólkodó keresztesiek ! . . . Hagymást Pál, volt körelnök. A dunántuli ág. hitv evang egyházmegyék tanitó értekezleteinek alapszabályai.*) A társulás eszméjének megvalósítása korunk egyik legfeltűnőbb jellemvonását képezi. Azok, kik ugyanazon célok megvalósitasáia törekesznek, ugyanazon érdekek szolgálatában állnak, közös érdekeiknek minél sikeresebb előmozditasa s biztosítása céljából szövetkeznek egymas­sal, társulatokat, egyleteket alakítanak. Belátták ezen szövetkezésnek szükségét nemcsak azok, kik anyagi ér­dekek előmozdításán fáradoznak, hanem azok is, kik erkölcsi és szellemi célok szolgálatában allanak. Ezen, a korszellemből következő szükségérzet hozta létre azoknak szövetségét is, kik a leglényegesebb, legszentebb ügynek, a népoktatás és nevelés ügyének szolgálatában állnak, ez hozta létre a tanitóegyleteket. Nem felsőbb hatósagi meghagyás, nem allami vagy egyházi törvényhozás által megparancsolva, hanem egyedül és kizárólag a tanitók saját hajlama, önkéntes elhatározasa, szükségérzete és kezdemé­nyezése folytán jöttek létre azok. S én azt hiszem, hogy csak addig van értelme, jelentősége a tanító-egyleteknek, csak addig viseltethetnek a tagok kellő buzgósaggal, szeretettel egyletük iránt, s csak addig képesek ezen egyletek kitűzött céljaikat megvalósítani, míg magukat a tagok Önelhatározásán, autonómiáján alapuló független szabad társulatoknak tekinthetik. S épen azért bátor vagyok kifogásolni a fennt címzett alapszabalyoknak mindjárt i. §-át is, mely elrendeli, mintegy meghagyja, megparancsolja, hogy minden egyházmegyében egy vagy több evang. felekezeti tanitó-egylet szervezendő. De hát ki szervezze ? az esperes rendelje össze a tanítókat talán büntetés terhe alatt ? — Igenis szervezik magok a tani­tók, ha akarják. Ha nem akarják, én azt hiszem, nem kényszeríthetők rá, a mint, hogy eddig is többször meg­történt, hogy némely mar létezett tanitó-egyletek fel­oszlottak s idő múlva újra szervezkedtek. En nem he­lyeslem, hogy a mi eddig önkéntes szabad társulat volt: I az ezentúl felülről octroyalt testület legyen. Ugyan mit szólna hozzá a közvélemény, ha ennek analógiája szerint a kormány elrendelné, hogy minden városban és me­gyében ennyi meg ennyi önkéntes tűzoltó — egylet vagy más efféle szervezendő, s egyszersmind az alapszabályo­kat is rendeletben kiadná? Felette sajnálnám azonban, ha ezen nézetnyilvánitásomból valaki azt olvasná ki, hogy én a tanitó-egyleteket szükségteleneknek tartom ; nagyon is elismerem azoknak szükségességét, tapaszta­lásból ismerem azoknak üdvös hatását az egyes tagokra s ezek altal a népoktatásra nézve : csak azon nézetem­nek'óhajtoltam kifejezést adni, miszerint jobb, célszerűbb, üdvösebb lett volna a tanitó egyleteket önkéntes, szabad társulatoknak meghagyni, s mint ilyeneknek megengedni, hogy alabszabályaikat magok készítsék, hivatalnokaik számát, működési — és jogkörét magok szabályozzák *) Lásd: a dunántuli evang. egyházkertilet 1880. aug. 18. Kő­szegen tartott közgyűlési jegyzőkönyve 38. pontját.

Next

/
Thumbnails
Contents