Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-29 / 22. szám
kezébe került drága pénzért. A Fertő nyinphája azonban a tőle elfoglalt területhez jogát érvényesítette, a természet törvénye alapján; a plébános is lenntartja, érvényesiti jogát a canonica visitátió alapján és a prot. ember a kath. papnak sarcot fizetni kénytelen oly föld után is, mely szárazon csak a canonica visitátió papírjaiban létezik! Ugyebár, ez méltánytalan eljárás lenne s a törvénybe ütköző visszaélés egyaránt ? Mindezekből kitűnik, hogy az egyh. fizetés lényegében személyes kötelezettség, hogy a canonica visitátió a róm. kath. egyház belügyeit illető eljárás, mely ennek az egyháznak határain i kivűl nem birhat hatással, felekezetközi esetekben épen nem birhat törvényszabályozó, sőt törvénymegsemmisitő hatással. Midőn az 1790/1. évi 26 ! t. c. 6 szakasza kimondotta, hogy hitünk sorsosai a róm. kath. papoknak fizetni nem tartoznak elvette a szóbanlevő követeléseknek jogcímét, törvényes alapját, melyet semmiféle mesterkélt műveletek által visszaállítani nem lehet. Ingatag alapra fektetett felépítménynek is romba kell dűlnie; és alkotmányos országban meg nem engedhető, hogy bármely fennálló törvény is hatástalanná tétessék. Protestáns egyházunk ily szomorú helyeztetésében tehát, a midőn az ország által biztosított alaptörvényeinek lerontása szándékoltatik, nehogy ezek jó intentióját felső hatósági intézvények megsemmisítsék, nem marad egyéb hátra, mint a visszaélések és sérelmek concret adatait az egyh. megyék utján az egyh. kerületekben hiteles formákban azonnal haladéktalanul összeszerezni. És ezekkel azután járuljon az egyetemes magyarhoni evang. egyh. a törvényhozás elé oly kérvénynyel, hogy az 1790/1 évi 26. t. c. minden faggatás és mellékes utakoni megdöntés ellen — szükség esetén egy minden félremagyarázást kizáró világos, ujabb törvénynyel is, biztosítva legyen. Kund Samu. ISKOLAÜGY. Az alsó-borsodi tanitói kör értekezlete. Az alsó-borsod-mezőkeresztesi ref. tanitói kör f. é. értekezletét május 20-ikán Mező-Keresztesen tartotta meg, mely az előre megállapított sorrend szerint, gyakorlati előadásokkal vette kezdetét. Ugyan is, a helybeli tanítók közül Dezső Gerson a természettanból, Paksi Dániel a földrajzból, Tóth József az értelmes olvasásból tartattak gyakorlati előadást. Míg ugyancsak a nagyobb fitanitvanyokkal Szabó József vattai tanitó tartott a méterrendszer s azzal összekötött tizedes törtekből gyakorlati előadast. Mind a négy előadó tanitó módszere s eljárása igen kevés megjegyzés kivételével, helyesnek és sikerültnek ítéltetett, Az előadások után kezdetét vette a tulajdonképeni értekezlet, melyet alulirt, mint az értekezletet vezető elnök rövid beszéddel nyitott meg. E megnyitó után olvastatott az egyetemes értekezlet jegyzőkönyve is, vele együtt az elnök űr levele, melyben lemásolásra hivja tel a kör elnököt. Azonban, mivel alapszabályaink 19. §-sának 111-ik pontja világosan mondja, hogy : az egyetemes értekezlet jegyzői kötelesek az értekezlet jegyzőkönyvét a három kör számára külön-külön leirni s elnöki uton azokat kézbesitni: értekezletünk oda nyilatkozott, hogy az alapszabályhoz tartja magát, a nagy értekezlet jegyzőkönyvét sem most, sem jövőre nem másolja, hanem azt ügy jelenre, mint a jövő tekintetében készen elvarja. Olvastatott a nagybányai ref. egyházmegye felvidéki tanitóegyletének átirata, melyben, mig egyrészt a fővárosi tanítók azon visszaélését rajzolja, hogy a mult évben országosan összehívott tanitói gyűlésen, — tömeges megjelenésűk következtében, a vidékről megjelent képviselőket leszavaztak ; másrészről két indítványt terjeszt pártolás végett a hazai tanítótestületekhez. — Ez indítványok egyike az, hogy : jövőre, minden országos tanitói összejöveteleknél, csak a tanitói testületek küldöttei bírjanak szavazati joggal. Igy a budapesti tanítóegyesület is, csak- a reá eső képviselő számmal szavazhat. Másik indítvány pedig az, hogy ezen országos tanitói gyűlés az ország különböző vidékein, az arra méltó és alkalmatos helyen, felváltva tartassék. Mindkét indítványt körünk elfogadta s magaévá tette, egyszersmind a nagy értekezlet elé mint partolandót felterjeszteni hatarozta. Olvastatott a közoktatási minisztérium intézkedéséről, a Néptanítók Lapja 5 dik számaban megjelent vezércikk, az országos tanitói gyűlés tárgyaban. Mely intézkedését a magas minisztériumnak, míg egyrészt a jelen volt tagok szíves örömmel üdvözölték, másrészt, igyekeztek véleményüket nyilvánitni abban, hogy e tekintetben ugyancsak a Néptanítók Lapja 7-dik számában > Mit akarunk* homlokirattal ellátott Göbel János György név alatt irt közleménynyel, teljesen egyetért. Melynek értelme röviden az, hogy tűlkövetelők ne legyünk, mindennek meg van a maga határa. Hogy mi rendelkezzünk, a kormány pedig engedelmeskedjék, ábránd s igen túlzott. Ez idő szerént csak annyit igyekezzünk kivívni kissebb körben ügy mint országosan, hogy : »Semmit rólunk, nélkülünk."