Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-22 / 21. szám
egyetem felállítása s illetve a debreceni főiskola újból szervezése s abban a bölcsészeti szak felállítása iránti átirataikra vonatkozólag kimondatott, hogy a közgyűlés teljesen méltányolja ugyan az ezen szervezési mozgalmat előidéző indokokat, de mai stádiumában nem látja még ezen ügyet annyira érettnek, hogy szükséges lenne kerületünk részéről bizottsági tagokat kiküldeni. Hát biz az nagy sor is nekünk protestánsoknak, kik minden napi prédikációinkban igyekszünk magunkkal és másokkal elhitetni, hogy mennyire szegények vagyunk, évenkint ujabb 30.000 frtot előteremteni iskolai célokra ! Mi maradna akkor banquettekre, ünnepélyes beigtatásokra, fogadásokra, jubileumokra, dalárünnepélyekre, természettudósi kirándulásokra, helyi és országos korteskedésekre politikai kis és nagy gyűlésekre, népkörökre és ezer más életbevágó ügyek felvirágoztatására. De még ha elő tudnánk is teremteni, nem nekünk való az együttes, a vállvetve való működés. Jntra et extra muros, vagy akarom mondani innen is, tul a tiszán is vétkesek vagyunk e tekintetben ; arról a reményről tegyen le nálunk mind" egyik kerület, hogy a másik által csak némileg is tamogattassék. Jó szerencse lesz vagy lenne, ha olyanféle vállalatot létre tudnánk hozni közös erővel, mint a domestica, a mely sem látszólag sem tényleg nem az egyik vagy a másik kerületé lenne, hanem a közé, s a mely egyik kerüietnek sem nyújtana a másik felett semminemű előnyt, vagy befolyást, kitüntetést. Ugyancsak a tiszántúli kerület által megkerestettünk a t llévész Imre emléke* című tudományos irányú társulat részére eszközlendő gyűjtés iránt. A valasz az lett, hogy ily nemű társulat nem egyházi kormányzó hatóságok, hanem társadalmi uton hozandó létre, azért a közgyűlés e tekintetben nem intézkedik, hanem ha a megalakuló társaság gyűjtőívei megküldetnek, egyházkerületünk luvei közül is bizton remélhetőleg számosán járulandanak az alap növeléséhez. A Szondy-Kenessey-alapilvany ügyében tett gondnoki jelentés, valamint a Baldácsy-alapítványt kezelő bizottságnak 1880-ik évi értesítése megnyugtató tudomásul vétettek, s egyszersmind ezen utóbbi bizottság irányában, annak az alapítvány tisztázása érdekében kifejtett sikeres működéséért köszönet nyilváníttatott. A nép-, közép- és felsőbb iskolákról szóló s lagnagyobb részt csak statistikai adatokat tartalmazó jelentések tudomásul vétettek ; a pesti theolog. intézetre vonatkozólag kimondatott, hogy miután a közelebbi időkben nagyobb számmal lépnek az ifjak a theologiai szakra, s miután ezen nagyobb szánni növendékek anyagi segélyezése a főiskolai pénztárra elviselhetlen terhet hoz, ennél fogva jövőben ingyen lakás kedvezményében s convictusi segélyezésben évenkint csupán 42 és pedig legjobb bizonyitvanyu növendék részesittetik. — Hosszasb idot vett igénybe a kecskeméti jogakadémia ügye, mely élni nem tud, halni nem akar, a mennyiben a három fentartó testület közül az egyik t. i. a kecskeméti egyház kimondotta, hogy ő többé az altala valasztott tanárokat nem képes vagy legalább nem hajlandó fizetni; míg Kecskemét városa s az egyházkerület irtódznak a halai harang meghúzásától. A határozat ismét egy ujabb bizottság kiküldetése lett azzal az utasitassal, hogy ez tegye magát érintkezésbe a más két fenntartó testülettel, és egyetértőleg vagy állítsak helyre az egészségét ezen évek olta sinlődő betegnek, vagy üssék azt egészen agyon A közpénztári számadások teljesen rendben levőknek találtattak, a kikölcsönzött vagy kölcsönzendő pénzek kamata jul. i-től számítva 6l /2 -re szállitatott le ; a tanári gyámegylet önnön erejéből eléggé virágzó alla pótban van, s e mellett az e. kerület közelebbi közgyűlése azt már nem csak elvben s erkölcsileg gyámolítottá, de tényleg is majd hogy nem segélyezte. Az államsegélyben leendő részeltetésre vonatkozólag teljes szigorában fele'.eveníttetett azon korábbi végzés, hogy segélyre csak azon egyházak s illetőleg lelkészek tarthatnak szamot, a melyeknek s a kiknek a folyamodványai az e. megye által évenkint december 31-dikéig pártolólag felterjesztetnek. A 19. délutáni és 20-ik délelőtti ülések legnagyobb részét a zsinati képviselők választása ügyében kiküldött bizottság jelentései felett folyt viták foglalták el. A bizottság többségének javaslata szerint a kerület összes egyházainak szavazatai által lettek volna a kerületünk részéről küldendő összes zsinati képviselők valasztva} míg a kisebbségi vélemény ajánlja, hogy miután kerületünk 8 egyházi és 8 világi képviselőt van jogositva küldeni, s miután kerületünkben 8 e. megye van, ezért mindegyik tractus válaszszon egy-egy rendes és egy-egy pót kép.'iselőt. A közgyűlés hosszas vita után szavazattal döntött ez ügyben. A bizottsági többség javaslata mellett az ekkor már megapadt számú közgyűlési tagok közül öten szavaztak, s így a többség a tractusonként való választást fogadta el. Ekkor a kisebbségben maradt párt azt vitatta, hogy a zsinati képviselők díjait külön-külön az e. megyék fizessék ; de a többség azon nézetet emelte érvényre, hogy fedezendő az egyh. ker. pénztárából, de viszont ebbe a költségek legnagyobb része visszatérítendő az e. megyékre s illetve egyházakra a lélekszám arányában kivetendő egyházi adó altal. Jelesen kivettetik minden lélekre 2 kr., mely az illető esperesek altal három részletben s 3 év alatt szedendő be. A domesticára vonatkozólag azon bizottsági javaslat fogadtatott el, hogy egyelőre a conventi javaslatban foglalt összeg mellőztessék és az ügy megindítása Önkéntes ajánlatok alapján történjék. A törvényszéki nem kevés ügy letárgyalasa után a közgyűlés 21-én rekesztetett be. Farkas József. A felső-baranyai egyházmegye közgyűlése. F. évi april 20- 23 an tartotta meg ez egyházmegye évi rendes közgyűlését Siklóson. A gyűlést főesperes ur rövid imája után gr. Ra-