Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-05-08 / 19. szám
sék, p. o. a Kisfaludy vagy Petőfi társaság mintájára. Szerinte e tárgyban az egyházkerületekhez felhívás volna intézendő támogatás végett. Az indítvány kellő vita tárgyává tétetvén, azt eredményezte, hogy egy küldöttség neveztetett ki, mely még a gyűlés tartama alatt javaslatot terjesszen be, hogy a néhai kitűnő férfiúnak szellemi emléke minő alakban volna legméltóbban megörökíthető. A bihari ref. egyházmegye uj esperese Gáál Imre s az érmelléki ref. egyházmegye uj esperese Szőke János a szokásos esküt letévén, uj hivatalukban az egyházker. közgyűlés által megerősíttettek. Tudomásul vétettek: Fráter Imrének az érmelléki egyházmegye segédgondnokául történt újbóli megválasztása , Sillye Gábor alsószabolcsi és hajdukerületi egyházmegyei segédgondnok lemondása, valamint a debreceni egyháztanács jelentése, mely szerint Szabó Imrének elhalalozása folytán a gazdasági bizottság tagjai közzé Béressy Sámuel választatott meg. Tóth Sámuel egyházkerületi egyházi főjegyző jelenti, hogy a második lelkészképességi vizsgára összesen 31-en jelentkeztek, s a lelkészi vizsgát mindannyian letették. Az uj lelkészek a teremben megjelenvén, előttök az osztályzat felolvastatott. Az első lelkészképességi vizsgára 23-an jelenkeztek s 3 kivételével mindnyájan keresztül bocsátattak. Az osztályzat ezek előtt szintén felolvastatott. Majd a főjegyző ur a néhai báró Baldácsy Antal alapítvány jelen állásáról szóló terjedelmes jelentést olvasta fel, mely helybenhagyólag vétetett tudomásul. Végül felolvastatott a magyar ref. egyház egyetemes conventjének felhívása, a convent elnöke id. Br. Vay Miklós által, a zsinat tagjainak megválasztása tárgyában, s kapcsolatban a miniszteri e tárgyú leirat. A zsinat rendező bizottságának elnökévé Révész Bálint püspök ur, tagjaivá Tóth Sámuel és Sápy Sámuel urak választattak. E központi bizottságnak az lesz teendője, hogy a zsinati képviselők megbízó leveleit kiállítja, a tanárképviselőkre beadott szavazatokat felbontja, a választás eredményét megállapítja, illetőleg, szükség esetén uj választást rendel el. Ha pedig valaki egyszerre több helyen is megválasztatik, nyilatkozatot kér az illetőtől, hogy melyik választást fogadja el, s lemondása vétele alkalmával a tractualis bizottságot értesiti, hogy ujabb választást ejtsen meg. A zsinat tagjai (38 rendes, 28 pótképviselő) megválasztásának módozatairól folyt ezután a vita, mely felette hosszura terjedt, s abban történt megállapodás, hogy a választás minden egyházmegyében akkép ejtendő meg, mint ahogy az espereseket és segédgondnokokat szokták választani. A zsinati szervezet szerint képviselőkül választható minden nagykorú, ref. magyar állampolgár ; a képviselők fele egyházi, fele világi egyén. Minden egyházmegye a szavazatok felbontására, s a választás eredményének megállapítására bizottságot küld ki, mely bizottság a választás eredményéről legkésőbb okt. i-ig értesíteni fogja a központi bizottságot. A fő- és középiskolák minden egyházkerületben két képviselőt választanak, még pedig akkép, hogy minden egyes rendes tanár, a két tanár-képviselőre, a központi bizottsághoz levéüleg küldi be szavazatát jul. i-ig. Minden egyházmegye 2—2 képviselőt küld a zsinatra (kivéve a 4 legnagyobbat, melyek 4—4 et t. i. két egyházit és két világit fognak küldeni). A költségeket is minden egyházmegye külön-külön fogja viselni, melynek fedezésére közpénztár állíttatik fel. Roppant kiadásokról van szó. Mert a zsinat el fog tartani vagy két hónapig, s a napidíjak 5 frtban, az elnökségre 10 frtban állapíttatván meg (nem is számítva az utazás és elszállásolás költségeit) pusztán a 36 képviselő és az elnökség diját véve tekintetbe, már ez magában véve naponként 200 frt, 60 nap alatt 12.000 pengő forintnyi kiadás csak Tiszántúl részéről. Azonkivül a tiszántúli egyházkerületnek levén | feladata a helyiségről gondoskodni: a nagyterem olyatén fölszerelése, hogy abban 114 egyén rendes, célszerű és meghatározott üléssel bírjon, szintén kiadást igényel. De még ezeken felül másnemű költségek viselésére is kell számítani, mint irodai szükségletek, nyomtatványok, fűtés, világítás, szolgaszemélyzet stb. E szerint mintegy 15—16 ezer frtnyi összeggel rendelkező közpénztár előállítására van szükség, a melyhez az egyházmegyék, a miként s a mily arányban az úgynevezett agenciális pénztár költségeit viselték, akként fognak ehez is járulni. Miután pedig az egyházkerület nem rendelkezik oly pénztárral, melyből ezen kiadásokat csak előlegezhesse is, de meg az egyházmegyékre nézve nem is oly terhelő a reájuk részletekben eső összegeknek valami úton-módon előállítása, mintha az egyházkerület 14—15 ezer frtnyi kölcsön felvételének terhét vállalná magára : fölhivatnak az egyházmegyék, hogy a zsinati költségeknek fedezésére nélkülözhetlenül megkívántató közpénztár reájuk eső osztalékának legalább 1 3 -át az egyházkerületi pénztárba szolgáltassák be f. évi okt. i-ig. Ez összegeknek, mely forrásból s miként előállításáról az egyházmegyék gondoskodjanak, ismételten figyelmökbe ajánltatván, hogy ezen összegeknek előállításán és pontos beszolgáltatásán igyekezzenek mert máskülönben a superintendentiát igen kellemetlen és zavart helyzetbe hoznák. Zsinati költségek cím alatt az egyházmegyék a következő összegeket tartoznak előállitni: az alsószabolcsi 2000 frt, békés-bánáti 3200 frt, beregi 720 frt, bihari 820 frt, debreceni 1900 trt, érmelléki 820 frt, felsőszabolcsi 1260, heves n.-kunsági 2220 frt, máramarosi 310 frt, nagy-bányai 420 frt, nagy-károlyi 460 írt, n.-szalontai 1340 frt, szatmári 880 frt. Összesen 16,350 frt. Másodnap, mindenekelőtt az első napi közgyűlés jegyzőkönyve olvastatott fel, mely holmi apró megjegyzések után hitelesíttetett. Révész Bálint püspök ur előadja, hogy idősb br. Vay Miklós felhívta, miszerint Rudolf trónörökös házassága alkalmából az összes egyházkerületek által ahhoz inté-38
