Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-09 / 2. szám

Huszonnegyedik évfolyam. 2. sz. Budapest, 1881. január 9. PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HIVATA L VIII. ker, Máriautca 10. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: í hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számií pélclá_:m.y olsilcEil xxxirxdég- szolg-á.llxatTJLnls:_ V Előfizetési felhívás PROTESTÁNS EGYHÁZI és ISKOLAI LAP" 1881-dik évi, huszonnegyedik, 1-ső félévi folyamára. ZEDlŐfizetÓsi cLij : Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca io-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Ballagi Mór. Az 53. paragraphus.*) Midőn i868. évi december 8-kán a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló ugyanazon évi 53. tcikk a képviselőházban kihirdettetett, báró Eötvös józsef akkori vallásügyi minister e sorok Írójához s a mellette ülő boldogult Székácshoz, mint az akkori képviselőház tagjaihoz jöve, örömsugárzó arccal ezeket mondá: >

no most már csak remélem, hogy minden surlódások a vallásfelekezetek s azok papsága között megfognak szűnni s béke leend köztük.* Mi, a tiszta nemes léleknek örömét zavarni nem akarva, keserédes mosolylyal csak azt válaszoltuk szavaira: „adja Isten, hogy ugy legyen/ De a beszéd fonalát magunk közt tovább fűzve, azt végre is azzal fejeztük be, mikép azok, — hogy régibb tapasztalá* Különösen felhívjuk olvasóink figyelmét e cikkre, mely a vitás kérdést ritka alapossággal és élesesziiséggel világítja meg. A másod bíróság már döntött az ügyben és stricte jure talán nem is lehetne kifogást tenni ítélete ellen. Bíróilag ez/.el a kérdés el van döntve, mert a perrendtartás s/.erint ez tovább nem felebbezheto. He a törvény ilyetén bírói magyarázatában mi nem nyugodhatunk meg s ez/.el az ügyet befejezettnek nem tekinthetjük. Nekünk — ugy a saját, — mint általában a hitfelekezetek kö/.ti békesség érdekében a Gednly püspök ur által hangoztatott elvek szerint oda kell irányozni törekvésünket, hogy maga a törvényhozás magyarázza meg utólagosan azt, amit a bíróság a kérdéses törvény szavaiból nem képes kiolvasni. Szerk. sokra vissza menjünk, — akik az 1791. évi 26. tcikk 13. §-ának azon szavaiból: ^ne transitus temere fiat* a hatheti oktatást, mely azután gyakran hat évre is terjedt, s ugyanazon tcikk 15. §-ának azon szavából : nonnisi proles masculae patris (evangelici) religionem sequi possinta reversalisokat hozták ki, majd gondoskodni fognak arról, hogy a surlódások a vallásfelekezetek közt ne szűnjenek meg ezentúl sem s a béke meg ne legyen köztök. Hogy sejtelmünk nem csalt, megmutatta azóta s mutatja a szomorú tapasztalás. A vallásfelekezetek közti súrlódásokra legtöbb okot szolgáltatott ujabb időben a vegyes házasságok s az azokból származott gyermekek vallásának kérdése. Ki ne emlékeznék közülünk öregebbek közül a harmincas és negyvenes évekből a kölni érsek Droste Vischering-féle küzdelmekre a külföldön, hazánkban pedig a vegyes házasságok tárgyában kibocsátott püspöki körlevelek folytán keletkezett harcokra, az ezek s az azok fő tárgya, a famosus reversalisok feletti hosszas és heves országgyűlési vitákra stb r E súrlódásoknak az 1848. évi, a vallásfelekezetek tökéletes egyenlőségét és viszonosságát kimondó 20-dik törvénycikk kivánt véget vetni. Fájdalom