Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-13 / 11. szám

vétel végett felterjesztendő. Ez utóbbi passus bevételét a szövegbe Mocsáry, Körmendy s Szentpétery erősen kifogásolták, az egyházkerületek önkormányzati jogát látván azáltal megsértetni, ha a konventnek jogot engedünk az egyházkerületek ilynemű ügyeibe való beavatkozásra is, mint a fizetés megállapítás; azonban a többség az emiitett passus megtartásával fogadta el; mert hiszen — mint Révész B. mondá, ha már az egyetemes konventet megalkotjuk, annak módot és alkalmat kell nyújtani arra, hogy összes egyházi és iskolai ügyeinket vezethesse, fejleszthesse, azok felett felügyeletet gyakorolhasson. Tehát annyi legalább megkívánható, hogy a megállapított tanári fizetések tudomásul vétel végett felterjesztessenek. A 195. §-ban foglalt javaslat szerint: „Az akadémai tanaroknak rendes nyugdíj, özvegyeiknek' rendes segélypénz biztosíttatik. De mivel biztos nyugdijalap több kerületben mindekkorig nincs, azért kimondatott, hogy igenis nagyon óhajtandó, ha mihamarább létesíttessék egy főiskolai tanári nyugdijalap ; de a míg ilyen nincs, addig a nyugdíj biztosítását kimondani nem lehet ; hanem kimondatott az, a mi középtanodai tanárokra nézve határoztatott, hogy t. i. a fentartó testüleletek gondoskodjanak nyugdíjalapról. A 196. §. szerint az akadémiai tanár hetenkint 12 órai előadásnál többre nem kötelezhető. Több kitűnő munkabíró tagja a conventnek, mint p. o. Gr. Lónyay, Körmendy s többen a 12 órát minimumként kívánták kimondatni. Ellenben Kovács Ödön felmutatá, hogy téves dolog főiskolai tanárnál 12 órát keveselleni, sőt külföldön mindenütt a 12 óra is soknak találtatnék ; mert hiszen az akadémiai tanárnak nem az a hivatása, hogy a tudomány kész vívmányait adja elő, hanem hogy folyvást igyekezzék saját szakában való búvárkodás által a tudományt előbbre vinni. A többség akként közvetítette az ellentétes nézeteket, hogy az egész §-t. elhagyta. A 167. §-ból az egyetemes tanügyi bizottság javaslata szerint csak az első és utolsó alinea hagyatott meg. 198. és 199. §-ok némi módosítással elfogadtattak. A 200. §. akkép módosíttatott, hogy a theologiai szakosztályban a rendes tanárok száma legalább négy legyen, hogy ezen szakosztályban a neveléstan is előadassák, hogy theologusokul teljes gymnasiumot végzett ifjak vétessenek föl. A fölvételről szóló pontnál Körmendy megjegyzi, hogy szükségesnek vélné kimondatni azt is, hogy a lelkészi palyára lépendők testi épsége és egészsége is figyelembe veendő. Helyesnek találtatott az észrevétel, de ennek teljesítése a theologiai tanárok teendőjekint tekintetik ; anynyival is inkább, mint Beöthy megjegyzé, mert e tekintetben eddigelé sem volt panasz, sőt legátusaink és segédlelkészeink annyira megnyerték külsejükkel a közönséget, hogy még népdalok tárgyává is lettek. Azután maguk a szülők is legtöbbször megtudják azt Ítélni, hogy fijok testalkatánál s egészségénél fogva alkalmas-e a lelkészi pályára vagy nem. A 201. §. akkép módosíttatott, hogy a bölcsészeti teljes szakosztályban legalább 12 rendes tanár alkalmazandó. A 202. §, elfogadtatott, s ennek letárgyalása után az ülés félbeszakíttatott. Farkas József. (Vége következik.) BELFÖLD. Értekezletek az 53. §. ügyében. B. Radvánszky Antal ev. főfelügyelő meghívása folytán, e hó 10-én délelőtt az egyetemes convent országgyűlési bizottságának ág. h. ev. tagjai értekezletre gyűltek össze azon célból, hogy az 1868. 53. t. c. s az 1879. 40. §-ának a kir. tábla által adott magyarázata következtében tanúsítandó magatartásukról tanácskozzanak. Br. Radvánszky főfelügyelő jelentette, hogy érintkezésbe tette magát a reformátusokkal, s közölte velük a mi lapunk f. évi 5. számában is kiadott körlevelét, melyben a szőnyegen levő kérdések felől nyilatkozott, lelenté továbbá, hogy közös megállapodásuk szerint, délután a reformátusok is részt fognak venni az értekezleten Ezután azon különféle nézeteket olvasták fel, melyek e tárgyban a sajtóban, s hozzá a superintendensek és kerületi felügyelők által, körlevelére adott válaszokban kifejtettek. Ezekkel kapcsolatban azon kérdéseket tűzte ki, melyek nézete szerint jelen tanácskozmányban tájékozásul megbeszélendők volnának, hogy bizonyos megállapodott nézettel vehessenek részt a közös értekezleten. T. i. 1) minő lépések szükségesek a kir. táblai ítélet magyarázata folytán; 2) minő eljárás követtessék addig is, míg a bajon segítve lesz ; 3) az orvoslás magyarázatkéréssel vagy novelláris uton eszközöltessék-e ? Az értekezleten a kir. tábla Ítéletével szemben, mindnyájan megegyeztek abban, hogy a táblai határozat indokolása sérelmes s ellentétben all a prot. egyház jogegyenlőségét s viszonosságát szabalyozó törvényekkel. Némelyek utaltak arra, hogy eddig az 1868. 53. t. c. mindig máskép magyaráztatott, a minisztérium a másfelekezetüek megkeresztelését maga is sérelemnek ismerte el. Kiemelték, hogy az anyakönyvek az egyházak által vezettetvén, az anyakönyvekbe való bevezetés képezi, a kir. táblai magyarázat folytán, a sérelmek főforrását; mert, ha minden lelkész keresztelhet más vallásut, ebből véghetetlen zavar áll be az anyakönyvek vezetésénél. Utoljára is az a nézet győzött, hogy kérelem lesz intézendő az országyűléshez a végett, hogy köteleztessék minden lelkész, ha más felekezetbelit keresztel meg, ezt az illetőnek lelkészével közölni s ezen határozmány láttassák el büntetőjogi szentesítéssel. Erre az értekezlet eloszolván, annak tagjai d. u.