Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-13 / 11. szám

5 órakor a reformátusokkal jöttek össze közös konferenciára, melyen a reformátusok részéről a püspökök és főgondnokokon kivül 5 orsz. képviselő vett részt. A báró Vay Miklós elnöklete alatt tartott közös értekezleten Radvánszky főfelügyelő előadta az ág. evangélikusok konferenciájának megállapodását. Megindulván erre a discussio, kemény birálat alá vétetett a kir. táblai hatarozat. Azokon kivül, melyek már felebb az i ág. hitv. conferenciáján felhozattak, kiemeltetett az is, hogy az itélet dogmatikai kérdésekbe is belebocsátkozott, és hogy ezen határozat óta a kath. egyház részéről mind inkább több nehézség emeltetik az anyakönyvek kivonatainak közlése ellen. Behatólag szólottak a kérdéshez : maga az elnök, továbbá Nagy Péter, Révész Bálint, Hegedűs László s baró Prónay Dezső. Végre ezen közös konferencia is oly értelmií felirat felterjesztésében allapodott meg, mely az illetéktelen anyakönyvelést s az anyakönyvek közlésének megtagadását világosan tiltó novellaris törvény hozatalát s az ily cselekményekre az 1879: 40. t. c. 53. §-nak alkalmazását szorgalmazza. E kérvényt a két prot. felekezet együttesen adja be s annak szerkesztésére báró Radvánszky elnöklete alatt következő tagokból álló közös bizottság küldetett ki: Nagy Péter, Czékus István, Tóth Sámuel, Hegedűs László, Baksay Sándor, Szász Domokos és Győry Elek. A kérvény szerkesztésére kiküldött bizottság este ülést tartott, melyen megbeszélve a kérvény tartalmát, Győry Eleket bizta meg a kérvény tervezetének elkészítésével. Felhívás az eperjesi jogakadémia gyámolitására ! A harmadfél évvel ezelőtt újra megnyitott, s ágostai protestáns egyházunkban egyedül álló eperjesi jogakadémiának jövendőre is teljes biztosítása, egyházunknak mintegy becsületbeli kérdése. Még nincs itt az idő, hol protestáns egyházunk — nyugodtan adhatná át tanintézeteit, felsőbb iskolait, s ezek között különösen az egyetlen jogakadémiát, az állam teljes hatósága alá. Van még ma is — bizonyos, ki nem fejezhető, életerős szellem, egyházunkban és iskoláinkban, melyet pótolni semmi nem képes, s melyet e szerint fenntartani, és híven őrizni, minden magyarhoni protestánsnak szent kötelessége. I latalmasan szól ezen fölül az eperjesi jogakadémia fenntartása mellett, annak több mint félszázados múltja, és különösen a magyar culturának, irodalomnak és nyelvnek terjesztése a nem magyar ajkú felföldön !. Elösmeeve ezen nézpontok kiváló fontosságát — egyházegyetemünk — Sárosvármegye — Eperjes városa és polgársága, a szomszédos megyék pártfogósága és intelligentiája, valamint egyes kiváló férfiak — az utóbbi években is, nem csak szellemi de anyagi támogatásban is részesítették az eperjesi jogakadémiát ! De bár mi nagy mérvű e pártfogás — még mind nem elegendő arra, hogy megfeleljünk azon igényeknek, melyet ily jogakadémiától, az állam, és saját egyházunk is megkíván! A jog akadémiának jövendője biztosítva még nincs! Az isteni gondviselés immár anyagilag kissé jobb évet virrasztott hazánkra ! Fordulunk tehát most, két protestáns egyházunk minden tagjához, sőt a magyar culturát szívén viselő — a haza minden fiához — méltóztassék anyagi segélyben részesíteni intézetünket 1 A segélyezésnek minden neme elfogadható, pénzsegély egyszer mindenkorra ; — örök alapítvány kamatfizetés mellett; évek során, vagy évek múlva fizetendő' töke stb. Bánó József, Dessewffy Kálmán, az eperjesi főtanoda kerületi orsz. képviselő, felügyelője,*) Néhány észrevétel a Gózon Gyula úr által közlött necrologra. Én , ki a keői egyház szomszédságában Sepsen lakom, Isten kegyelméből 41 év óta, s meglehetős jó, sőt rokoni viszonyban álltam a mult évben elhunyt keői lelkész t. Gózon László úrral, ki akkor jutott Keőbe, mikor én Sepsére : kedves fia Gózon Gyula kiliti lelkész úr által a Prot. Egyh. Lap ez évi 1. számában közlött necrologjához egy-két helyreigazítással szolgálni akarok, 1 mit a méltányosság és egyházmegyém becsülete is megkíván tőlem. E tekintetből közlöm az 1859. apr. 12-én Pacséron tartott e. megyei gyűlés j. könyvének 31-ik számát, mely szószerint így hangzik : Felvétetett Kopács községe három rendbeli papválasztásróli levele, mely szerint az elsőben öt névaláirással tudatják, hogy a vélemények megoszlása mellett t. Sárközi Sándor 17, t. Gózon László 6, t. Kelecsényi Mihály 6 szavazatot nyertek. A másik levél öt névaláirassal, kik köziil kettő ugyanaz, kik az első levél alatt álltak, a 11. t. egyházmegyei gyűlésre bizza a valasztast. A harmadik levél hat név aláírással ellátott megbízó levél, szintén az e. megyei gyűlésre bizza a lelkész rendelést, s ennek határozatában tökéletes megnyugvását jelenti, ha oly egyén rendeltetik, ki ellen semmi törvényes kifogás fel nem merül; mire a jelenvolt három küldött, mint megbízottak, megkérdeztettek, hogy vájjon a megbízó levél rendesen egyházuk gyűléséből adatott-e ki? az aláírások valók-e ? az ő akaratuk is benn I foglaltatik-e a megbízó levélben ? Erre igennel felelve, lelkészül t. Gózon László keői lelkész rendeltetett Ko*) A netaláni adakozás Bánó József felügyelőhöz küldendő, március végcig Budapestre, Ferencz József rakpart 2-ik sz. 1 cm. Atun tul Osztropatakm Kperjes felé, utolsó posta Kis-Szehen.