Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-06 / 10. szám

désben való hit, melylyel az ókorban az egyetlen Aristotelesnél találkozunk, s melylyel a zsidó szellem még Spinozánál és Mendelsohnnál sem tudott kibékülni. (Folytatása következik.) Dr. Bihari Péter. SYNODALIA. A zsinat tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter Debrecen városához a következő leiratot intézte : Debrecen sz. k. város közönségének. O császári és apostoli királyi felsége február hó 12-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásában legmagasabb engedélyével legkegyelmesebben hozzájárulni méltóztatott ahhoz, hogy a magyar reformált egyház célba vett alkotmányozó zsinatja az egyetemes konventnek 1880. évi dec. 27-én kelt legalázatosabb kérvényében elősorolt tárgyak feletti tanácskozás és határozás céljából a folyó 1881. évi okt. hó 31 -ik napjára Debrecen városába egybehívassák és megtartassék a nélkül, hogy ez alkalommal az 1790—1. évi 26. t. c. 4. §-a értelmében fentartott és biztos kirendelésére vonatkozó jogát ő Felsége érvényesíteni szükségesnek talalta volna ; egyebekben az idézett törvény ide vonatkozó rendeletei szorosan fentartandók lévén. — Miről a város közönségét oly végre tudósítom, hogy az említett zsinat előtt s annak tartama alatt a megkívántató előzékenységi intézkedéseket ideje korán megtehesse. Kelt Budapesten, 1881. évi február hó 20-án. Trefort m. k. KÖNYVISMERTETÉS. ,,Gyakorlati bibliamayyarázatok." E cím alatt a már előbb hirdetett negyed éves szakfolyóirat első füzete a napokban hagyta el a sajtót. A 64—68 lapra terjedő füzet alakja, nyomása, berendezése, szóval külseje csinos és célszerű. Belseje, értéke felől előzetesen tájékoztathat a tény, miszerint úgy a szerkesztő, Garzó Gyula gyomai, mint a főmunkatársak, Könyves Tóth Kálmán lacházai, és Barakonyi Kristóf böhönyei reform lelkészeknek irodalmi téren általánosan ismert jó hangzású nevük van. Nem kevésbé jó hírnévnek örvendenek tudományos képzettségüket illetőleg, kik az első füzetben szintén dolgozó társakul lépnek a közönség elé: Ilaan Lajos m. t. akadémiai 1. tag b.-csabai és Korén Pál pitvarosi evang. lelkészek. A füzet tartalmát képezik: első sorban a szerkesztő tájékoztató beköszöntője s ez után a következő beosztással: Első rész. A) Előleges bevezetés. I. A biblia rövid ismertetése Könyves Tóth Kálmántól. B) O-testamentomi magyarazatok. í. Mózes első könyve, Korén Páltól. II. Sámuel első könyve, Haan Lajostól. III. A zsoltárok könyve, Garzó Gyulától. IV. Dániel könyve, Barakonyi Kristóftól. Második rész. I. Uj-testamentomi magyarázatok. Pál Timotheushoz irt első levele, ugyancsak Garzó Gyulától. E beosztás ugyan, értem betűkkel és számokkal jelzését, lehetne szabatosabb, de így is a füzet értékének előnyére világos belőle, miszerint a tartalom eléggé változatos, a mennyiben történeti, oktató és prófétai könyvek magyarázata, az ó- és uj testamentomból, váltakoznak benne. A szerkesztő beköszöntőjéből a vállalat célját illetőleg elég legyen annyit említenem, miszerint nemcsak a legközelebbi szükségen óhajt segíteni, hanem e részletek közlése által anyagot gyűjteni a teljes bibliát valamikor ekkép feldolgozó, magyarázó nagy vállalat számára is. Magában az egyik cél is szép és dicséretes ugyan; de mégis mintha a kettős cél együtt képezne egy teljes egészet, magasztos föladatot. A jelenben is építeni, de a jelenben is a jövőnek építeni, mint akit a végtelenségnek, az örökkévalóságnak nagy gondolata vezérel és lelkesít a véges napok apró teendőinek közepette is, minthogy ki csak a jelennek él, az lemondott a jövőről, de ki a jelenben a jövőnek is él, annak van, annak lesz jövője. Az első cikk, a biblia rövid ismertetése, melynek még folytatása következik, iróját K. Tóth Kálmánt dicséri. Mindjárt a kezdete figyelemébresztő, előadása mindvégig könnyed, eleven magyarázatai gombolyagszerüleg egymásból folynak, egyes részeiben még a theologusra is tanulságosak. A tulajdonképi bibliamagyarázatok között a tárgy természeténél fogva első helyen áll Korén Pál Mózes első könyve I. I—8 fölött folytatólagosan négy alkalomra osztott magyarázata. Olvasva eszembe ötlik a költő mondása, mit elismerésül méltán alkalmazok Korén re : »áldja istenét, kit Istene megáldott!1

Korent megáldotta a theologiai ismeretek bő tárházával, melyből igen ügyesen tud föltálalni a léleknek táplálására valókat. Mintha nem is bibliát magyarázna — hogy ily pogányul fejezzem ki magamat — annyira érdekes lehet még a világ fiai előtt is előadása. Mindjárt kezdetben a hivőre teljes győzelemmel oszlatja el a kételyt : váljon Mózes irta-e vagy minden részében az irta-e a Mózesi könyveket ? S ahol mit magyaráz, meg van magyarázva. S ahol alkalma nyílik közben is, de az egy napra szánt magyarázat végén elengedhetetlenül tart erkölcsi oktatást. S ez, bár mindig a magyarázatból következik, fordulatainál fogva sokszor mégis rendkívül megkapó, de mindig találó, érdekes, szép. Néhol hosszabb, néhol csak egy mondat, egy fölkiáltás, de még így is egy egész prédikáció. Sámuel első könyve I. I — 28 fölött két alkalomra szánt magyarázatot tart Haan Lajos alaposan s az ilyen magyarázatoknál főleg egyedül helyes könnyed modorban. Túl nem terjeszkedik, bár minden egyes magyarázott mondatból folyólag a dolog természetéhez hű erkölcsi oktatást is ad. S ez oktatásokat rendszerint 20