Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-06 / 10. szám

igen ügyesen, szépen következteti a szöveg magyarázatából. Az egy napra szánt magyarázatot majd találó szentírási idézettel, majd velős mondattal végezi. Garzó Gyula szerkesztő magyarázata Zsoltár I. i. fölött a bibliamagyarázatok más fajából való, mint a két előbbi, de azért a maga nemében egy cseppet sem áll azok mögött. Egy vers fölött logikai beosztással s annyira részelve elmélkedik, hogy kevés változtatással szinte kész prédikáció lehetne magyarázataból. Lehetne belőle egy prédikációhoz előbeszédet, a szövegtől a tételig levezetést, a tétel tárgyalásához egy elméleti és egy alkalmazó részt vagy ez utóbbit kirekesztésül használva, ama tételnek megfejtéséhez: kik a boldogok? ama három részt venni : i. akik a hitetlenek tanácsán nem járnak (nem indulnak ? !) 2. akik a bűnösök útján meg nem állnak (nem járnak ? 1) 3. akik a csúfolódók székében nem ülnek (meg nem rögzenek ? !). Fővonása dolgozatának az, hogy abban határozottan elkülönítve magyaráz és alkalmaz. Magyarázatával nem mindenben értek egyet; node ez lehet egyéni fölfogás s utóvégre is még neki lehetne — ha lenne, igaza. Másrészről azonban magyarázatát, illetőleg az életre alkalmazását annál praktikusabbnak s főleg az ő körülményei között rendkívül ügyes lelkipásztori bölcseség által sugaltnak véleményezem. Nem kevésbé ügyes magyarázatának kezdete. Hivei — nyilt titok, hogy az ő kézalatti intézkedése folytán az első zsoltárt énekelik s mégis majdnem úgy tűnik fel a dolog, mintha ő véletlenül nyitott volna arra, hogy azt magyarázza. Szépen kezdi, ügyes szép mondattal szépen végezi. Mit mondjak Barakonyi Kristófról, aki már általánosan ismert mester e szakban ? ! Dániel könyve I. és Il-ik része fölött tart magyarázatot három alkalommal ily cimek alatt: 1. A próféta neveltetése és ifjú kora. 2. Egy elfelejtett álom. 3. Az elfelejtett álom megfejtése. E címek magukban is érdekesek, főleg a népre nézve vonzó ily címek alatt beszélni. Különösen érdekessé teszi a hallgatókra előadását az által, hogy nem versenként magyaráz, de mind megannyi történetecskéket beszélve el a dolgokat, a verseket a maguk helyén csak beleszövi. Mindenek fölött érdekfeszítővé válik, midőn a próféta neveltetése- és ifjúkora-, majd más alkalommal folytatólagosan az elfelejtett álomról beszélvén, azzal végezi, miszerint azt, hogy mi volt az álom, s annak megfejtését, majd a következő alkalommal mondja el. Mindjárt kezdetben, midőn arról szól, hogy Dániel irtae a róla nevezett könyvet, a helyett, hogy annak feszegetésébe bocsátkoznék, mi nem nép elébe való, tehát megoldás helyett oly annyira ügyesen üti el a kérdést, hogy abba minden rangú és műveltségű hallgatója bele nyugodhatik. Elbeszélés közben, minthogy az ő bibliai magyarázata elbeszélési alakba öntött, megmeg állapodik , hogy odavágó történeti ismereteket nyújtson. Legvégül mindig levonja a tanulságokat s épületes bibliai idézettel rekeszti be elmélkedését. Végül ismét Garzó Gyula tart magyarázatot I. Timothevs 1, 1 — 2 fölött két alkalomra rendezett beosztással. Magyarázati beosztása itt is: 1, magyarázat 2, alkalmazás. Itt ismét alkalmazása olyan, hogy abból kevés bővitéssel kész predikatiót lehet formálni. Előnye-e ez a többi magyarázatok fölött ? Hátránya semmi esetre. Itt különben tartozom az igazságnak azzal a nyilatkozattal, hogy szövegmagyarázásával tökéletesen egyetértek. Most vettem észre, hogy egy füzet ismertetését hosszúra nyújtottam. Szolgáljon mentségeműi, miszerint e füzet s az ezzel megindult vállalat nem muló, de örök életet hordoz méhében. S legyenek meggyőződve olvasóim, hogy ha nem a vállalat, de maga e füzet nem lett volna arra méltó, nem foglalkoztam volna vele ennyi ideig. Nekem nincs ily műre szükségem, minthogy az én egyházamban nem tartatnak — bár tartathatnának — bibliamagyarázatok ! de miután a csak megtekintésül általküldött füzetet megolvastam, azonnal előfizettem rá, minthogy úgy vagyok meggyőződve, hogy ha egy protestáns ember asztalán a biblia méltó helyet foglalhat el, ily munka a biblia után következik. Legjobb meggyőződésem szerint az igazsághoz híven fogtam tollamat, amely különben régen hevert, ha valaki túlzónak lát a jó vélekedésben, ám Írjon ellenem ! Különben a folyóirat megrendelhető a szerkesztőkiadónál, Garzó Gyula reform, lelkész urnái Gyomán, Békésmegyében. Előfizetési ára, ily műért csekélység ! — évi 2 frt. Török József, ceglédi ev. lelkész. BELFÖLD. Nagybányai egyházmegyei mizériák. A folyó év mártius hó végén vagy április elején tartandó egyházmegyei gyűlésre annyira fontos ügyek várakoznak, hogy azoknak sikeres megoldásától függ az egész egyházmegye jólléte, s egyes egyházak fennállásának biztosítása, melyre az érdekeltek s hivatottak becses figyelmét felhívni tűztem ki magamnak célul. Eltekintve, hogy most az egyházmegyei tiszti kar is uj választás alá jön, a nagybányai ref. egyházmegye Sz.-Váralján 1880-dik év márt. 31. s április i-ső napjain tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében számos panaszoknak megvizsgálására, s rendetlen, sőt hűtelen kezelések folytán biztosítatlan s elsikkasztott pénzeknek megtérítésére kinevezett küldöttségeknek jelentései vagy netalán kiküldetéseik elhanyagolása felett komoly tanácskozás tárgyát fogja képezni a leendő gyűlésnek. Nevezetesen nevezett jegyzőkönyv 9-ik, illetőleg 24-ik száma alatt a józsefházai egyházban már 1875-ik évtől húzódó pénzügyi zavarok békés útoni kiegyenlítésére teljhatalommal felruházott bizottságul esperest és segédgondnok urak elnöklete alatt Ferenci Károly, Bartha Endre és Böszörményi Zsigmond urak küldettek ki.