Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-20 / 8. szám

245 teség legfájóbb érzetével jelentjük forrón szeretett kedves jó férjem, édes jó atyánk, testvérünk, illetőleg vőm Révész Imrének, a theologia doktora, a debreceni ref. egyház egyik lelkipásztora, a magy. tud. akadémia levelező s a történelmi társ. választmányi tagjának, a tiszántúli ref. egyh. k. levéltárnokának f. hó 13-án esti 8 órakor, életének 55-ik, boldog házasságának 25-ik évében, 7 órai kinos szenvedés után, agyszélhüdésben történt hirteleni gyászos kimultát. A megboldogult földi részei folyó hó 15-én d. u. 3 órakor, előbb a piac-utcai 1822-ik számú lelkészlaknál, majd a ref. kistemplomban tartandó és pedig határozottan kifejezett akarata szerint egyszerű halotti imából álló rövid gyászszertartás után, cegléd-utcai sírkertben fognak örök nyugalomra letétetni. Mely gyászos alkalomra a boldogultnak rokonait, barátait, ismerőseit s általában a résztvevő közönséget tisztelettel meghívjuk. Debrecen, 1881, február 14-én. Az elhunytnak bánatos özvegye : Vecsey Johanna, árván maradt gyermekei: Kálmán és Gizella, bánatos testvérei: Révész Pál és özv. Sarkadi Dánielné, Révész Zsuzsanna, fölötte kesergő jó napa : özv. Vecsey Józsefné, az öszszes nagy kiterjedésű rokonság nevében is. »Nekem mind életemben, mind halálomban nyereségem a Krisztus.* Filipp. 1,21. * A nagykárolyi ref. egyházmegye egyik tanácsbiráját, Ujlaky Gábor vitkai lelkipásztort tavalyi nov. hó óta, több mint két hónapon át folytonosan üldözte valami istentelen gyújtogató gonosztévő. Azon két hónap közben olvastuk mi is a »Nagybánya és Vidéke1 című lapban, hogy Ujlaky lelkészen minő injuriákat követ el az a bizonyos bosszúálló. A hatóság azonban ugy látszik fülebotját sem mozgatta, a gyújtogatás szépen folyt tovább, a tettesnek máig is bottal ütik a nyomát. E gyujtogatásokról Révész Balint püspökhöz Debrecenbe következő jelentés érkezett : „Vitka szatmármegyei község ref. lelkésze 1880. nov. 2-től kezdve egész 1881. jan. 9-ig követkeső szerencsétlenségeknek lett martyrja. Nov. 2. 3. és 4-ikén mindenkor délutáni 3—4 óra közt gyújtogatás következtében elvesztette gazdasági épületeit, eszközeit és 300 frt értékű takarmányai. Nov. 6-án délelőtti 11 —12 óra közt kigyúlt a lelkészlak. Templomban elhelyeztetvén az anyakönyvek és a pap ingóságai, a szomszéd Olcsva lelkészéhez kényszerült menekülni, s onnan járt át lelkészi teendői végzése végett. — Megszűnvén a gyújtogatások, a lefedelezve volt iskolatető újra íelveretett s a lelkész viszzatért. — Dec. 2-án kigyúlt azon földmives istállója, ki a lelkésznek menhelyet adott házánál s megégett a lelkész minden ingósága. Újra visszatért az olcsvai lelkészhez. Dec. 26-án visszatért a lelkész, nejét gyermekágyban hagyva Olcsván, 1881. január 5-én visszatért a papné is. — január 7-kén 3—4 óra közt délután a helyreigazított lelkészlak újra kigyúlt s a papné csecsemőjével együtt félholtan ragadtatott ki a lángok közül. — január 9-én vasárnap közvetlen az istentisztelet megkezdése után, kigyúlt a lelkész egyetlen még megmaradt szalmakazla. A hivek mentek oltani: közben egy más felekezetű ember vasvillával rontott a lelkészi családra, de a hivek közbevetették magukat s megakadályozták a paplakba nyomulását. A szegény megrémült lelkésznő elejtvén csecsemőjét, elájult.* * A zilahi ref. főgymnasium pénztáránál nagy sikkasztás történt. Az erdélyi ref. főkonzisztorium (10 év után ez úttal első ízben) vizsgáló bizottságot küldött ki a zilahi ref. főgymnasium pénztárának s pénztári okmányainak megvizsgálása céljából. A vizsgálat azonban kissé elkésve jött, mert a szó szoros értelmében a nép filléreiből épült s fentartott iskola pénztárában a kiküldött bizottság 3600 forinton felüli hiányt fedezett föl, mely Összeget a volt pénztárnok Márkus Sámuel tulajdonította el s használta fel a maga céljaira. A pénztárnok hosszú időn keresztül állandósított köztanitó volt, s csak a mult őszszel mondott le hivataláról, hogy csak egyedül az iskola pénztárát kezelje, melyet 10 év óta azonkívül is kezelt. Bár dicsekvő és lukullusi fényűző volt, — irja a B - t, azért senki sem hitte, hogy sikkasztásból telnék a sok lakoma. Ha őt nem is, de családját mindenki sajnálja. Hir szerint kölcsönnel fog ideiglenesen a hiány pótoltatni. * Losoncról a következő sorokat vettük : Ágostai egyházunk sorsjatéka ügyében, a rendező bizottság következőket ajánlja a közönség becses figyelmébe: >a 601 nyeremény tárgy derék arany ezüst művészünk Steinhöbel Lajos úr által nagy szakértelem s Ízléssel kiállítva, Wankovics helyi kereskedő cég kirakatábán megszemlélhető ; valamennyi igen jól sikerült értékes tárgy; de különösen kiváló s mindenkit meglepő a 12 személyre összeállított teakészlet, az óriás ezüst tálca, a belől aranyozott gyönyörű csészék s egyéb kellékek :® »a sorshúzás egy, a m. k. Lotto-igazgatóság által kiküldendő biztos ellenőrzése mellett, visszavonhatlanul, folyó év márczius hó 15-kén fog a kaszinói nagy teremben megtartatni.* »Azon sorsjegyek, — melyekért a járandóság bezárólag, folyó év március hó 14-kéig pénctárnokunk Sántha Zsigmond úrhoz be nem küldetett, — figyelembe nem vétetnek.**) Búsbak Addm, bizottsági elnök. * Jezsuiták a szomszédban. A Franciaországból elűzött jezsuiták egy része, mint Zágrábból irják, Horvátországban szándékozik megtelepedni. Egyik ágensük, kit Eugénia ex-császárné pártfogol, a jezsuiták számára megvette a dankoveci uradalmat, a mely a zágrabvarasdi országutban fekszik. A vételár 200.000 frt. Említést érdemel, hogy a dankoveci uradalom 120 évvel ezelőtt a zágrábi jezsuiták birtokában volt, később II. József idejében elkoboztatott tőlök s most a sors csodálatos intézkedése altal ismét birtokukba kerül. * Történt pedig az ur 1881 -ik esztendejében, a kultura szabadalmazott hazájában Németországban ez a sajátságos eset, mely jellemző fényt vet a német köz*) E cikk átvételére a többi lapok is felkéretnek.