Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-12-12 / 50. szám

tömecsek központi polaricus helyzetének megváltoztatása által jön létre. Ezért nem megfoghatatlan annak gyógyító hatása ; valamint a kéznek főre-tétele által elért csodásnak tetsző eredmény. Az akarat az „Unbewusst* segedelmével nemcsak a motorikus idegekre hat, de a tengéletí működésekre is. így a nyálkiválasztás tetszés szerinti mennyiségben történhetik, a nemi izgatottság szándékosan felidézhető ; az anya, ha szoptatni akar, nagyobb mennyiségű tejet képes elválasztani. Bizonyos hatásnak tudatos képzete szándéktalanul is előidézheti a tudattalan akarást pl. a támadás elgondolásánál akaratlanul védelmi állásba helyezzük magunkat. Különböző kedélyizgalmak befolyásolják a kiválasztást, így a harag az epének, az ijedtség a vizeletnek kiválasztását, a buja képzelődés a magömlést. A képzelődés, hogy valaki meg van mérgezve, a mérgezés tüneteit idézheti elő. A keresztyén rajongók martyrok napjan azok fájdalmait érezni vélik; ragályos betegségeket hamarább megkap aki fél, mint az orvos, ki a betegek közt forog. Az asketa rajongók vérzéséről annyi adat van, hogy valamennyit kétségbe vonnunk nem lehet. Viselős nők képzelődéseinek következményei orvosilag elismert tények. „Mentől több akarat, annál több hatalom* — ez a magia titkának a kulcsa, ez áll a tudattalan akarásról is. A szerves képződményekről szólva Hartmann állítja, hogy az állatország célja a tudatosság emelésében van, akár az élvezet , akár az ismeret, akár az ethika terén keressük az emelkedést. A növényország célja a szervetlen anyagnak szervessé, az alsóbb szervi vegyületeknek magasabbakká átváltoztatása, mi oly sok tudattalan lelki erőt vesz igénybe, hogy ugyanazon ténynek nem maradna ereje a belsőítésre. Csak ahol a vegyi- és szervi összetételek fokozására nincs mar szükség : ott marad az egyednek ereje a megtalalt anyagot a tudalom szervének míívészi kialakítására fordítani s a szellemi belsőités folyamatát tetőpontra emelni. Innen a szerves természet feloszlása producaló növénys consumáló állatországra. Egy röghöz kötött allat, minők az átmeneti vizi álllatok, széleskörű tapasztaláshoz s így magasabb szellemi fejlődéshez nem juthatna. Ezért van szükség a helyváltoztatás képességére, míg a szervezethez szükséges anyagnak a földből felszívása helybenmaradást, legyökerezést kívánt. Érzéki szervek, érzés, mozgás, emésztési folyamat, vérkeringés, idegrendszer mind szükséges az állatnál, hogy a tudatosság szerve kifejlődjék. Végre a szaporodási rendszer, hogy a nyert eredmények öröklés utján átadassanak. Az organikus alakok feltalálásában a takarékosság elve van keresztül vive : a természet inkább hagy itt-ott némi feleslegest, sem hogy mindent újból megváltoztasson s uj eszme kiviteléhez fogjon; csak annyit valtoztat, a mennyi mulhatlanul szükséges. Ilyen feleslegesnek látszanak himállatoknál az emlők, az uszóhólyagok oly halaknál, melyek mindig fenéken laknak stb. b) Műve második főrészében tényekkel igyekszik bizonyítgatni, Hartmann, hogy a tudattalan ott van a szellemi életben is, jelesen mint ösztön az emberi szellemben, a nemi szerelemben, ott van az érzelemben, az aesthe tikai ítéletben, a műalkotásban, a jellemben és erkölcsiségben, a nyelv előállásában, az érzéki észrevételben, a gondolkozásban, a mysticus tüneményekben s végül a történelemben. Testi és lelki ösztönök nem választhatók el egymástól. A halai félelme, a nemi szemérem, némely tárgyaktól való undorodás, merően ösztönszerű. A halál nem a pokol félelme, nem a fájdalomtól vagy az ismeretlentől való borzadaly miatt rettenetes, de az ösztön titkos sugallata tartatja velünk olyannak. Valódi reflectorikus ösztöne a szellemnek a sympathia az együtt örülés vagy együttbúsulás másokkal. Az önzetlen cselekvésre főösztönünk a részvét ; a háladatosság továbbvitele annak. A viszonzás ösztöne fajulhat ugyan bosszuvágygyá, de ugyanez képezi első alapját a jogérzelemnek is. Leghatalmasabb ösztön a szülei szeretet, mely annal nagyobb, mentől nagyobb szüksége van a kicsinynek ápolásra, gondozásra. Halak és kétéletüeknél majdnem egészen hiányzik ez ösztön, bogaraknál, már erős, madaraknál az önfeláldozásig megy. A tudósok eddig kevés figyelemre méltattak, hogy miként tanítja az állat fiait. Némely vízimadarak (Pinguinák) sziklára csalják viztől iszonyodó kicsinyeiket onnan taszítják le; sasok, sólymok előbb állati hullakon kapatjak zsákmányolásra fiaikat. A macskák most hízelegve, majd pofozva nevelik kis cicaikat. Ez önfelál dozó anyai gondolkozást csupán számításból származtatni lehetetlen. Ugyanazon ösztön ez, mely a madárral fészkét megrakatja nem ís sejtve, hogy a nem fentartás ösztö nének szolgainak eszközül. Innen az agglegények büskomorsaga s a gyakori eset, hogy bár, ezer érvet tudnak felhozni a nősülés ellen, belekerülnek abba. (Folytatása következik.) Dr. Bihari Péter. KÖNYVISMERTETÉS. Egyházi beszédek ünnep és vasárnap délutánra. Irta Zombori Gedő megy aszói ref. lelkész; 1 füzet ára 1 frt 20. kr. (Vége.) A szónoki műalkotás második végzendője, mint tudjuk, a dispositió, vagyis a kimerítő meditatio utján feltalált s gondosan egybehordott tárgyrészleteknek és adatoknak bizonyos tervszerű osztályozása (L. Mitr. Egyh. sz. 118 lap), a megalkotandó épületnek mintegy a tervrajza.