Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-07 / 45. szám

jól, a Vendel-kátétól egészen eltérőleg magyarázza szerző a harmadik parancsolatot. Igen szép hasonlatokat sző szerző e parancsolatnál könyvébe, midőn a test és lélek ünnepi ruhájáról emlékezik s a jegyzetben a három első parancsolat szoros összefüggését tárgyalja. Igen helyes a három első parancsolatnak a következő értelmes, rövid magyarázata is : Tartsd Istent szentnek : i. szivedben, 2. szavaidban, 3. tetteidben. A negyedik parancsolatnál a Vendel-féle káté hosszadalmas kérdései s feleletei helyett szerző a bibliából vett szép példákkal rávezeti a gyermek ártatlan kebelét a legszebb parancsolat iránti tiszteletre, a szülők szeretetére és becsülésére. Igen helyesen tette szerző, hogy a 6-dik parancsolatot oly röviden adta könyvében s konkrét példákkal nem kisérte. A többi parancsolat tárgyalása is megüti a mértéket. A második részt a hitágazatokról meglehetős hoszszasan adja elő szerző s ez igy helyesen van; mert szükséges, hogy gyermekeink felismerjék, a mit az e részt bezáró énekvers két utolsó sora ekként fejez ki : »Szent vallás, te vagy legfőbb kincs, náladnál becsesebb jó nincs 1* A 3-dik részt az úri imáról, szintén kellő terjedelemben adja elő szerző, s ha tekintetbe vesszük, hogy a Vendel-káté a három első részt 126 oldalon adja kérdésekkel együtt, míg Bognár Endre ugyanezt 63 oldalon tárgyalja kérdések nélkül: ugy be kell látnunk ugyan, hogy szerző kevesebbet ad a Vendel-féle káté anyagánál, de másrészről el kell ismernünk, hogy e kevesebbel a célt jobban megközelíti. A 4—5-ik részt egészen megrövidítve adja szerző s igen helyesen, minthogy ezekből annak idején a confirmálandó gyermekek úgyis elég terjedelmesen nyernek oktatást. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy szerző, művét gazdagon megrakta énekversekkel, melyek az illető helyekre egészen oda illenek. A mű becsét nagyban emeli szerzőnek azon eljárása is, hogy a kérdéseket egészen mellőzte. E szerint a tanitó saját belátása szerint készíthet kérdéseket az egyes tételeknél. A mű becsét különösen emelik tiszta s könnyű irálya, valamint rövid szerkezetű mondatai. A pápai ref. főiskolai nyomda tisztán olvasható, szép betűket használt a könyv nyomtatásánál. Vajha szerző mielébb teljesíthetné azon igéretét, mit előszavában említ, hogy t. i. kívánatra egy szakasznak »minta-lecke alakjában való feldolgozását is mellékeli a második kiadás alkalmával.4

A prot. tanügy érdekében óhajtjuk, hogy a becses munka mielébb megérje a második kiadást 1 Buthy Márton, nagyalásonyi ev. tanitó. BELFOLD. A dunántuli helv. hitv. egyházkerületből. A dunántuli ref. egyházkerületben szomorúan érdekes dolgok történnek. A mit ezen kerületben az egyházszervezet egyik legfontosabb szabályzatával, a lelkészválasztási szabályzattal elkövetnek, kemény bírálatot hív ki maga ellen. Ez a szabályzat állapítja meg, hogy kik legyenek az egyház minden ügyeiben rendelkezők ; mert igaz ugyan, hogy világi egyéneknek is volna ezekbe beleszólásuk, de ők a szólás jogával is ritkán élnek, netán eltérő véleményük pedig egyáltalában nem szokott érvényesülni. Meglehet, hogy az ő részvétlenségük is oka annak, hogy a lelkészválasztásra nézve annyi kapkodó határozat hozatik. Pedig kettős okból is kívánatos lenne a nem papok beleszólása; először, mert mint kevéssé érdekelt felek, elfogulatlanabb véleménynyel lehetnek; másodszor, mert épen az ő jogaik forognak kérdésben. A mostani körülmények között is gondolják meg azonban j,az úr szőllejének munkásai,4 hogy a táborukon kivül állóktól is figyelemmel kisértetnek, s még ha ez nem lenne is így, kötelességük, hogy a gyülekezetek jogainak nyirbálásában ne járjanak el könynyelműleg s az egyház jövőjének érdekét ne tévesszék szem elől. Az a nézet jutott a dunántúli helv. hitv. e. kerület lelkészeinél uralomra, hogy a rendes lelkészek anyagi helyzetét mulhatlanul javítni kell. Ez nem is kifogásolható. De igenis kifogás alá esnek a cél elérésére tett intézkedéseik. Mindenek előtt a gyülekezetek választási jogának megszorításával véltek a célhoz közelebb juthatni, s az 1869-ben elfogadott szabad választást eltörülvén, az 1875. év tavaszán kimondatott, hogy a gyülekezet lelkészt csak egyházmegyéjének rendes lelkészei közül választhat; és ráadásul választható még az egyházmegye legidősb segédlelkésze. A dunamelléki ref. egyházkerület (az ő szabályzata szerint más e. kerületbeli lelkész is választható lévén) megkereste ,keresztyéni szeretet hangján4

a dunántulit, hogy új lelkészválasztási szabályzata a kölcsönösség elvének megfelelőleg módosítandó lenne. S mi lett az annak idejében általános megbotránkozást okozott felelet ? Az, hogy a testvéri megkeresés, mint a dunántuli reform, egyházkerület belügyeibe való jogtalan avatkozás, visszautasíttatott. Tudnunk kell azonban, hogy az 1875. évi szabályzat meghozatala után alig telt el négy hónap, s mindjárt az életbeléptetést követő egyházkerületi gyűlésen kezdetét vette a tanácskozás annak megváltoztatása iránt. Többen sértve érezték magokat az által, hogy némely gyülekezetben segédlelkész lett a lelkész ellenében megválasztva. A komáromi egyházmegye lelkészei tehát nagy szeretetreméltósággal azt az indítványt terjesztették föl gyűlésükből az egyházkerületre, hogy