Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-17 / 42. szám

Gaal Imre nagykerekii, Szokolay József pusztaujlaki lelki­pásztorok újonnan megvalasztattak. — Szabó Pál szi­lágyszolnoki ref. esperes, e hivataláról betegsége foly­tán lemondott ; teendőit ideiglenesen Nagy László som­lyai lelkész és egyházmegyei jegyző végzi. — A kecske­méti ref. lyceumban most alakult gyorsiró-egylet vezérel­nökévé Németh Dániel ügyvédet s okleveles gyorsiró-ta­nárt, elnökévé Körösi Lajos II. éves bölcsészt válasz­totta. — Csepelyi Menyhért időközi lelkész Lessen, ottani rendes lelkészszé választatott meg. — Sass István ev. tanitó az Orosházi Közlöny szerkesztőjévé lett. * A debreceni ref. egyházmegye ez évi őszi közgyűlését Debrecenben f. hó 8 án tartotta meg. Az elnöklő esperes, Dávidházi János, pocsaji lelkész, imád­kozás után üdvözölte az egybegyűlteket, különösen pe­dig elnöktársát Bernáth István segédgondnokot, ki ily minőségben ezúttal jelent meg első ízben a tractualis gyűlésen. Ezután a szavazatbontó-bizottságok jelentései következtek, melyekből kitűnt, hogy egyházi tanácsbi­róvá Basa Bálint hajdubagosi lelkész, világi tanácsbi­rákká Beke Mihály és Nadányi Miklós választattak meg; az éljenzés elhangzása után mind a hárman a gyűlés színe előtt letették a hivatalos esküt, s ezzel hi­vatalaikat elfoglaltak. Még egy világi tanácsbiró válasz­tatott meg Balázsházy Albert személyében ; ez azonban levélileg megköszönvén a benne helyezett bizalmat, megtiszteltetését betegeskedése miatt nem fogadhatja el, hanem egyházi ügyeink iránti kiváló érdeklődése tanúbizonyságául száz-száz frtot küldött a papi és taní­tói nyugdíj-alap gyarapitásara. Amily köszönettel fogadta a gyűlés Balázsházy úr adomanyát, ép oly sajnalkozás­sal értesült leköszönéséről, s egyszersmind elrendelte, hogy az ő lemondása folytán megürült világi presby­terségre uj szavazás ejtessék meg. Ugyanezen gyűlés folyamában érkezett be 24 egyház szavazata az egy­házi jegyzői állomasra. A szavazatok fölbontasara ki­rendelt bizottság jelentése szerint, egyházi jegyzővé László János nagybajomi lelkész választatott meg abso­lut többséggel. Következett ezután az érdekes, de leg­inkább csak helyi viszonyokra vonatkozólag érdekger­jesztő esperesi jelentés, melynek előadása után a gyű­lés bevégződött. * A sárospataki főiskolai tűzoltó-egylet, mely­nek fölszerelési költségeit elismerésre méltó áldozatkész­séggel a tiszáninneni superintendentia vállalta magára, f. hó io-kén — mint bennünket tudósítanak — végle­gesen megalakult. Parancsnokává Ballagi Géza jogtanár választatott. Az egylet orvosa a főiskolai orvos Dr. Kun Zoltán.. A parancsnokság tagjaivá a hittanhallga­tók és joghallgatók közül a következők választattak meg: Parancsnokhelyettessé Miskolcy László, mászó­parancsnokká Boros Zsigmond, szivattyús-parancsnokká Erdélyi Zoltán, rendfentartó-parancsnokká Horváth Já­nos, szertárnokká Kun József, segédtisztté Pásztor Sá­muel, parancsnoksági tagokká Rác Gábor és Nadányi Gyula. * Legatiók és supplicatiók. Krüzselyi Bálint sáros­pataki jogtanár, lapunk derék munkatársa, a „Zemplén" közelebbi számában ama két intézményről igen érdekes cikket ír. Különösen figyelemre méltó azon számítása, melyet avégből tesz, hogy kimutassa, Patakon mily nagy jótétemény a fiatalságra nézve a legatió és supp­licatió. Átlag — úgymond — kimegy minden ünnepre 240 legátus ; e számhoz az akadémia rendesen 160— 180-at ad, a többi a felgymnasiumból s néha az állami tanitóképezdéből kerül ki. A legatiók közt legnagyob­bak a 80—100 frtosak, legkisebbek a 7—8 frtosak. Ha már most átlag minden legatiót 20 frtosnak veszünk, minthogy ennyinek bátran vehetjük is, kiderül, hogy egy-egy ünnep után beszednek a legátusok 4820 frtot. A legátusok legtöbbjével sublegatus („inas ur*) is megy. Ezek számát minden ünnepnél 200-ra lehet tenni, kik a négy alsó gymnasium növendékeiből telnek ki. A leg­nagyobb sublegatió 18—20 frt, a legkisebb 2—3 frt. Egyremásra tehetjük 5 frtra, és így 1200 frtra azt, amit a gyerekek a legátusok mellett összeszednek; amazzal együtt már 6 ezer frtot halad az összes ünnepi jövedelem. Véve pedig ezt az ünnepek száma szerint háromszor : 18 ezer frtot mutat az, amit a pataki főis­kolába behordanak évenkint ifjaink a legatiókból. Efféle adatok bizonyára gondolkodóba ejthetik azokat, akik a legatiót és supplicatiót megakarják szüntetni. Bajos lenne, különösen a mai nehéz viszonyok közt, az ifjú­ság számára megfelelő recompensatiót találni ama két intézmény eltörléseért. * Gyászhír. Szomorú kötelességet teljesítünk, mi­dőn tudatjuk olvasóinkkal ama súlyos veszteséget, mely kitűnőségeink közt a legkitűnőbbek egyikét a napokban érte : vajai id. báró Vay Miklósné nincs többé az élők sorában ! Nemének dísze, ékessége volt halála napjaiglan. Egyházunknak nem volt ugyan tagja a boldogult, de azért szeretve tisztelt főgondnokunknak az ő elvesztése fölötti mély fájdalmában, bizonyara bánatos szívvel vesz részt összes prot. társadalmunk. Az elhunytáról kiadott gyászjelentés így hangzik : Vajai báró Vay Miklós koro­naőr s gyermekei: ifj. báró Vay Miklós, cs. k. Lipót­rend vitéze ; özv. baró Vay Henrikné szül. Almásy Mária s ennek fiai Arnold és Miklós ; báró Vay Ödön cs. k. kapitány s neje gr. Wurmbrand Adelma ; báró Vay Sándor s neje gr. Waldek Matild ; végre báró Vay Klára s férje báró Bánhidy Sándor cs. k. aranykulcsos, szo­morodott szívvel jelentik felejthetlen kedves neje, illető­leg anyjuk, napájuk s nagyanyjuk Nagyméltóságú báró Vay Miklósné született Geymüller Katalin bárónőnek f. év és hó 13-ikán élete 72-dik s boldog házasságuknak 53-dik évében hosszas betegség után történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei a r. kath. szent­egyház szertartása szerint beszenteltetvén, az alsózsolcai családi sírboltban helyeztettek örök nyugalomra. Áldás és béke hamvaira ! Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : 3Dx. Ba,lla,g"i DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents