Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-17 / 42. szám

vagy te szép virág!4 örömmel említém az eklatáns rendeletet : Kerk Eduárd ágostai lelkész atyafiunk, mint szegény gyülekezetem volt adminisztrátorának. Es im az öreg szomszéd ur, nemhogy örült volna velünk, sőt valami rejtélyes villanást vettem észre szemeiben. Lehet, hogy ezt csak képzeltem. De már az konstatálva van, hogy az általa protegált vádlottak felhagytak ugyan az exequálással, de a 803 frt és 37 kr. kezeik közt veszett. Es mégis csak kevésbe múlt, hogy a cs. k. Oberkirchenrathnál Bécsben, a mi kérvényünk el nem ejtetett. Mert az onnan igért 300 frtot ők nyerik meg s nem az egyház, ha mi a fönebb idézett aug. 5-ki felterjesztésünkbem kimutatni nem sieténk vala, hogy nem az egyházat segítené a íőegyháztanács, hanem épen az egyház megnyomoritókat: ha az uzsorások kifizetésére küldene segélyt. Miután ez egyház nem tartozik semmiféle uzsorásnak. Tartoznak igen is azok, a kik az egyházat megnyomorították. E 300 frt mai napig sincs beküldve s a merénylet tevők mégis hirlelték, hogy a pap már régen elköltötte. S ez álhírrel kezdték visszatartóztatni a hívek önkénytes buzgóságát. Maga a püspök ur világosította hát fel a gyülekezetet, hogy azt a pénzt még a cs. k. Oberkírchenrath sem bírja, még a magas kormánynál van. De ismerve és belatva az egyházi főhatóság, e szegény egyház valóban sülyedt allapotjat : mindenesetre kifogja eszközölni, hogy az szolgáljon némi alapul az elsikkasztott tőkepénzek helyett, miután a perlekedést teljességgel nem ajánlja. Mert az egyház beperelheti ugyan a vádlottakat, de mit nyer vele ? Mit vegyen ama szegények és nyomorultakon, kiknek semmijök sincs. Az egy Balog Gergelyen kivül s az pedig raffinirt svindlerektől támogatva — hogy ne legyen mit megfogni a törvény kezének — minden ingó s ingatlan vagyonát köztudomás szerint a zsidóknál kötötte le. (Vége következik.) IRODALOM. Tanügyi értesítés. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület pályázatot hirdet a következő két kérdésre : i) ,,Ad-e a középiskola a gyakorlati életre annyi és olyan ismeretet, hogy ezáltal feleslegessé válnék a felső nép- vagy polgári iskolák állítása azon városokban, melyekben középiskola létezik ?" Jutalma a legjobb műnek Szatmárnémeti szab. kir. varos közpénztárából kétszáz osztr. ért. forint. 2) ,,Tapasztalás szerint a latin nyelv és irodalom iskolai tanítása a jelenben nem mutat fel annyi eredményt, a mennyit attól akár a rá fordított idő, akár a tudomány érdeke szempontjából megkívánni lehet és kell; ennélfogva kutattassanak fel a tünemény okai, továbbá jelöltessenek meg a módok, amelyek által a bajon segíteni lehessen s a középiskolai képzés ez ágának eredménye biztosíttassék :u

Jutalma a legjobb műnek egy magát megnerezni nem kívánó taniigybarát szívességéből száz frank aranyban. A pályaművek' idegen kézzel tisztán leíratva, beköttetve, lapszámozva és a szerző nevét rejtő jelligés levéllel ellátva, 1881. május első napjáig az egyesületi elnökhöz küldendők. Csak egyesületi tagok pályázhatnak ugyan, de, minthogy az egyesület rendes tagjai közé minden protestáns tanár beléphet, alapító és pártoló tag pedig bárki lehet : a pályatér mindenki előtt nyitva áll. A biralatról az állandó bizottság gondoskodik. Beszéd a hódmezővásárhelyi ref. Otemplom mellett nyugvó régi lelkészek emléktáblája felállításakor elmondta Szeremlei Sámuel lelkész. Kiadta a vásárhelyi ref. egyház. Ara 10 kr. — A vásárhelyi Otemplom tövében 3 mult századi lelkipásztor van eltemetve, kiknek emlékére az egyháztanács gondnoksága m. hó 11-én díszes márványkőtáblat helyezett el a templom falában. Ez alkalommal Szeremlei S. lelkész tartotta az egyházi beszédet, mely tulajdonkép a 3 régi lelkész érdekes életrajza. Az egyik, Füredi Mihály, széles tudományáról s főleg keleti nyelvekben jártasságáról, ékes szólásáról, s oly nagy terjedelmű hangjáról volt híres, hogy mikor a tarjáni tóparton a szélső udvarokban halottat prédikált, előadását a tó túlsó partján legeltető barom pásztorok is meghallhattak. A másik, Szőnyi Betiiamin, a „Szentek Hegedűjének* hírneves szerzője, a város nagy jóltevője főkép a Petőzendiiléskor, Sinay kebelbarátja, s ahogy azzal bánt Debrecen, úgy bánt vele Vásárhely : kis híja múlt, hogy ki nem hordta a határra, szobájában a 70 évet meghaladott aggastyánt majd megvette az isten hidege, mert tűzrevalóra nem jutott költség. A harmadik Füredi Sándor, Mihály fia, szelíd, békés ember, dúsgazdag földbirtokos. E férfiak emlékezetét adta elő Sz|remlei úr beszédében, melynek végeztével kalaplevéve mint késői utód lelkésztársai nevében is áldást mondott elődeire, megköszönve az egyháznak, hogy elődei emlékét a föliratos sírtáblával utódaink előtt is kegyelet és hála tárgyává igyekszik tenni. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Mező-Túron — mint minket tudósítanak — f. hó 10-én történt a lelkészválasztás. Szavazó volt 339. Ezek közül Turgonyi Lajosra szavazott 276, Szilágyi Mártonra 63. Tizenkét szavazat megsemmisíttetett. A választás megerősítését az egyházmegye a Gelei XXII-ik canon*) értelmében megtagadta. — A bihari ref. egyházmegye esperesévé Paj) Károly piispökii lelkész, tanácsbiráivá Ember Pál mezőkeresztesi, *) Az erre vonatkozó canon szavai ezek: »populus neminem eorum (t. i. pastorum) invito Seniore conducere potest." Különös, hogy ezúttal a senioratus viszi a senior szerepét, holott épen e canon szerint az esperesség csak a senior vonakodására alapíthatja határozatát. Szerk.