Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-17 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-H1 VAT A E : VIII. ker, Máriautca 10. sz, 1. em. őfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 1 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. pgg?" Teljes széim-iÁ példányokkal mindég szolg-á.ltia.tTJirik:_ *"iggSg Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Fabiny Theofii bányakerületi felügyelő székfoglaló beszéde. A komoly aggodalom és elfogultság érzelmeivel foglalom el e helyet. Érzem a felelősség, a feladat súlyát, érzem még inkább erőm csekély voltát. Egyházi alkotmányunk, egyházi szervezetünk az egyes egyházi tagok szolgálati készsége nélkül fenn nem tartható, és e szerint a hová egyházunk annak egyes tagjait szólítja, válogatás nélkül azon helyet, azon egyházi tisztséget elfoglalni, szent kötelességnek ismerjük. A kötelesség érzete döntött én bennem is, abból merítek erőt, bátorságot és reményt, midőn a Bányakerület egyházai szavazata által reám ruházott kerületi felügyelői állást elfoglalom. A bányakerületi utasítások és az eskü, melyet épen most letettem, körülírják kötelességeimet, és-piegszabják azon kört, melyben működni hivatva Teszek. A keret, melyet ezen utasítások szabnak, az egyéni tevékenységnek tág tért enged, és ennélfogva nem tarthatom magam felmentve az alól, hogy állásom és az abból folyó kötelességek iránt röviden ne nyilatkozzam. Egyházi életünk irányát, a szellemet, melyben működni kell, a kor és viszonyok jelölik meg; a kor szavát kellően megérteni, annak szellemében működni, e mellett azonban egyházunk iránti hűségünket bizonyítani, ezt tartom azon feladatnak, melynek elérése után törekedni kell. Voltak súlyos idők, midőn a vallás szabadságáért vérünkkel küzdeni kellett, a hit és vallásos meggyőződés szent ereje sikerre vezetett. Hosszú és szívós volt azon védelmi harc, melyet a békekötéseken és országos törvényeken nyugvó, mégis mindik ujabb meg ujabb megtámadtatásokkal fenye^^íatt létünk, jogaink, önkormányzatunk fenntartásáért küzdeni kellett. GyőZ^jlelmeskedett a kor felvilágosodott szelleme ^s én egyházunk hajóját a biztos kikötőben látom, mert sokkal erősebbnek tartom azon alapot, melyen állunk, és a polgári és vallási szabadságot és egyenjogúságot az alkotmányos állam élete és léte oly kétségbe vonhatlan feltételének ismerem, hogy a vallási szabadságot, önkormányzati jogunkat, a jelen kor felvilágosodott szelleme mellett veszélyben többé nem gondolhatom. Ezen korszak megérkezése kijelöli az irányt, melyet követni, a tért, melyen teljes erővel működni kell, és nézetem szerint: az egyház belső fejlődése, erősödése, gyarapodása képezi azon feladatot, melyet a jelenben utóiérni kell törekednünk. Egy tekintet egyházunk belviszonyaira mutatja, hogy a teendők nagy halmaza néz elénkbe, és hogy a mindenfelé mutatkozó haladás, egyházunkat, melynek a haladás jelszavát képezi, fokozott tevékenységre hívja. Igaz, hogy a teljes vallásszabadság és egyenlőség, a viszonosság a vallás terén úgy amint azt az 1848 évi XX. t. c-ben elvben kimondva van, az életben még keresztül víve nincsen, és hogy az 1868 évi LIII. t. c. rendelkezései után is egyházunknak sok jogos kívánalma teljes kielégítést nem nyert, hogy e szerint a törvényhozástól és kormánytól még mindig sok kérni, szorgalmazni valónk maradt; ez azonban nem lehet ok arra, hogy az egyházi belszervezkedés műve, mely eredményeiben tekintélyünket, súlyunkat emelni és fokozni fogja, első feladatul fel ne tűnjék előttünk. A jelen kor egyik legfontosabb, de a kor