Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-10 / 41. szám

jelentékenyen felülhaladja az órák száma a mienket, s ennélfogva itt, ha a gymn. tanfolyam kevesebb évekből áll is, részint a heti órák többsége által, részint az által van biztosítva a gymnasium céljának elérése, mert ott 6 osztályú népiskola sikeres bevégzése után vétetnek csak fel, tehát már képzettebb és fejlettebb korukban a növendékek a gymnasiumba. Egyedül Belgiumban kevesebb mind az osztályok, mind a heti tanórák száma, de a belga gymnasiumokról nincs miért hímet várni, mert ott az egyetem szállítja alább igényeit a gymnasiumi követelmények tekintetében. És noha a gymn. képzés súlypontját a régi latin és görök nyelvek s irodalmak képezik, mint oly tantárgyak, melyek a legtöbb tehetségét veszik egyszerre igénybe, mégis másik szomorúan constatálható dolog az, hogy Európa összes nemzetei és felekezetei között épen a magyar reformátusok azok, kik a classikus tanulmanyokat a legkisebb figyelemben részesítik, a többiekhez képest majdnem csúfolódnak velők. Hiszen míg a latinra és görögre együtt véve esik : Belgiumban 82, Baselben 99, Bernben 91, Zürichben 94, Badenben 109, Poroszországban 128, Olaszországban j6, Oroszországban 85, Ausztriában 78, Wiirtembergben 144, a magyar állami tanterv szerint is 67 óra: addig nálunk az egyetemes tanügyi bizottság tanterve szerint csak 59, az erdélyi reformátusoké szerint pedig csak 60 óra jut.* Lényeges hibájául róvja fel mindhárom magyarországi tantervnek a szerző azt is, hogy tömve vannak realiákkal. Érdekesen fejtegeti e pontnál a nyelvek képző hatásának a reáliáké felett való kimondhatatlan előnyeit és hogy amazok, nem pedig a reáliák képesek a lelki tehetségek minél nagyobb fejlődését — amiben áll pedig épen a gymnasium feladata — eszközölni, azt, úgymond, elvben mi is elismerjük ugyan, de a kivitelben vagyis a tantárgyak óraszám szerint való beosztásában annyi helyet foglalnak el mégis nálunk a reáliák, mint sehol más külföldi gymnasiumban nem. E tekintetben is a számok a legszemkeszőkőbben feltüntetik a helyzet fonákságát. Jelesen : »mig a nyelvek tanítására esik: Belgiumban 132, Baselben 154, Bernben 139, Zürichben 138, Badenben 153, Poroszországban 165, Olaszországban (modern nyelv nélkül) 120, Oroszországban 128, Würtembergben 182 óra, addig a ministeri tanterv szerint csak 116, a ref. egy. tanügyi bizottsága szerint 104, az erdélyi reformátusoké szerint épen csak 102 óra ; és míg a realiákra (földrajz, természetrajz, természettan) esik: Belgiumban 10, Baselben 20, Bernben 18, Zürichben 10, Badenben 26, Poroszországban 20, Olaszországban 22, Oroszországban 18, Austriában 24, Würtembergben (10 éves tanfolyam mellett) 20 óra, addig a ministeri tanterv szerint jut 31, a ref. egyet, tanügyi bizottságé szerint 27, az erdélyi reformátusoké szerint mar 37 óra. Egybefoglalva már szerző itt feltüntetett főbb egybehasonlításainak eredményét: tény, hogy a mi gymnasiumaink irányaik megvalósíthatására a legtöbb külföldihez képest kevesebb tanfolyamot, s még kevesebb heti óraszámot vesznek íel, s hogy a tantárgyak képző hatásához épen megfordított arányban alkalmazzák az órák számát mint külföldön, s így céljokat is alig valósíthatják meg. Mit következtet ezekből szerzőnk műve befejezésében az érettségi vizsgákra nézve csak röviden érintem. Fejtegetéseinek végeredménye oda megy ki, hogy miután a gymnasium szervezete, tanterve és az érettségi vizsgálat egymással szoros kapcsolatban vannak, azért nem egyes külsőségek tekintetében kell ezen módosításokat tenni, hanem ezt amazokból folyólag kell szervezni, követelményének mértékét inkább csak a főtantárgyakra szabni s az érettségi vizsgát úgy tartani, hogy kitűnjék az ifjúnak önmunka ereje a célból, hogy az egyetemen sikeresen tanulmányozhasson. Dúzs Sándor. BELFOLD. A bányakerületi ág. hitv. egyházkerület közgyűlése. Október 9-én, reggel 9 órakor az ev. egyházépület dísztermében összegyűltek az ág. hitv. ev. bányakerület esperességi küldöttei az évi rendes közgyűlésre. Mindenek előtt azonban az újonnan választatott felügyelő, Fabmyi Theofil úr ő Méltóságának ünnepélyes beiktatása volt végzendő. Mihez képest felolvastatik a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve, miből is kitűnvén Fabinyí Theofil úrnak nagy szavazattöbbséggel történt megválasztatása, Veress Pál úr ideiglenes világi elnök úr felszólítja a közgyűlést, menesztene küldöttséget a felügyelő úr üdvözlésére és a közgyűlés körébe való elkísérésre. A küldöttség Sárkány József főtörvényszéki ülnök úr vezérlete alatt állott: Sárkány János, szarvasi leik., Kramár Béla, bánáti esp., Tatay István, szarvasi gymn. igazgató és Zsilinszky Mihály, országgyűlési képviselő urakból. Fabinyi úr megjelenvén, superintendens úr által hivatalosan kérdeztetik, elfogadja-e a reábízott hivatalt. Fabinyi úr kötelességének nyilvánítja a közbizalom által ráruházott hivatal elfogadását. Erre a templomba indulnak az összegyűltek Istentiszteletre. Két versének után Győry Vilmos megható imat mond, szentírási helyet olvas fel s az áldás s I versének után visszatérnek a tanácsterembe, hol superintendens úr tartalomdús beszédben üdvözli az uj felügyelő urat, s az eskütételre felszólítja. Az eskü utan Fabinyi úr székfoglaló beszédét tarta. Ennek befejeztével b. Radvánszky Antal egyet, felügyelő, utána Földváry Mihály, pestmegyei alispan, végre Breznyik János, selmeci igazgató üdvözlik az uj kerületi felügyelő urat. Egyszerű, igazi prot. jellegű, de épen azért lélek-